A Szakács Béla Zsolt és Rozsnyai József által írt A magyar építészet rövid története című, 2017-ben megjelent kötet nem könnyű feladatra vállalkozott: a honfoglalástól egészen 2015-ig mutatja be a magyar építészet elemeit. A szerzők, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének oktatói gyakorlottan nyúltak a témához, Szakács Béla Zsolt a középkor, Rozsnyai József az újkor építészetét tanítja, így a könyvben is eszerint osztották fel egymás között a 20 fejezetet. Építészeti stílusok szerint rendezték a kötetet, így a honfoglalás előtti időktől kezdve a kortárs irányzatokig haladunk időrendi sorrendben.

A fejezetek átfogó leírással kezdődnek az adott stílusról, majd pár fontos és kiemelkedő példán keresztül jobban elmélyülnek benne. A képek – sok esetben a szerzők saját fotói – mellett alaprajzok, részletek, archív fényképek segítik a megértést, és keltik fel az érdeklődést az adott épület iránt. Kiderül többek között, hogy a kopcsányi templom a legrégebbi épített emlékünk, amely a határon túl helyezkedik el, a kötet ugyanis a teljes Kárpát-medencéből merítve dolgozza fel az épületeket.

A Szakács Béla Zsolt és Rozsnyai József által írt A magyar építészet rövid története című kötet 2017-ben jelent meg (Fotó: pestbuda.hu)

Megismerkedhetünk vagy elmélyíthetjük eddigi tudásunkat Budapest leghíresebb látnivalóiról is, a Mátyás-templomról, a Szent István-bazilikáról, a királyi palotáról, több múzeumról vagy a Rudas fürdőről és az Operáról is. A későbbi korokat tárgyaló fejezetek, így a vasszerkezetes építészettel, a modern, a szocreál és a kortárs irányzatokkal foglalkozók, kevésbé ismert építményeket is bemutatnak. Ki tudja például, hogy az Erzsébet téri buszpályaudvar épületét alig harminc évvel az építése után már műemlékké nyilvánították?

Nagyon fontos eleme a könyvnek az utolsó fejezet, amelyben az ábécésorrendbe rendezett szakmai kifejezésekről kapunk bővebb magyarázatot, esetenként képekkel is illusztrálva. Hasonlóan jó ötlet a könyvajánló rész is, ha a szerzők sikerrel felkeltették az építészet iránti kíváncsiságot, akkor kapaszkodót nyújtanak a témakörben a további olvasmányélményekhez. Szintén fontos és hasznos a helységnévmutató is, amely a ma használatos és a régi elnevezéseket is tartalmazza.

A Holnap Kiadó magyar művészetet és művelődéstörténetet bemutatató sorozatának tagjaként megjelent kötet eléri célját: sikerül a felkarolt ezer év építészetéből átadnia minden hasznos információt. Sőt, kedvet kapunk ennek alapján bebarangolni a Kárpát-medencét, és élőben megszemlélni egy-egy itt olvasott példát. Világos szerkezeti felépítettsége, alapos és könnyen érthető nyelvezete, kis mérete miatt könnyen kezelhető, és mindenkinek hasznos és új információt nyújt, aki érdeklődik a magyar építészet iránt.

Nyitókép: A magyar építészet rövid története című könyv borítója (Fotó: pestbuda.hu)