A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom egy több részből álló épületegyüttes a XII. kerületi Csaba utcában. A nagytemplom és a harangtorony mellett hozzá tartozik az 1925-ben épült „Kistemplomnak” nevezett Prohászka Ottokár Közösségi Ház. A két épületet egy félkörív-záródásos, vasbeton szerkezetű árkádsor köti össze.

A magyarkurir.hu portál beszámolója szerint a Kistemplom megújulását ünnepelték szeptember 13-án a városmajori hívek, amikor Erdő Péter bíboros, prímás szentmisén áldotta meg az épületet. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kormányzati támogatással tudta megvalósítani a már halaszthatatlan külső és belső felújítást.

Az egy éven át tartó rekonstrukció során helyreállították az épület műszaki állagát, elvégezték a használati funkcióknak megfelelő átalakításokat. Megújult a tetőszerkezet, a homlokzat, a belső felület, valamint a világítástechnika. A Kistemplomot a hívek adományaiból szeretnék berendezni.

A városmajori Kistemplom kívül-belül megújult (Fotó: localprayers.com)

A felújítás alatt, 2019 októberében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Városmajor „Kistemploma” összesen egy évtizedig működött templomként, de később is az egyházközséghez tartozott, közösségi térként használták. A városrész növekedésével az 1910-es években született döntés a templomépítésről. A tervezését és kivitelezését ingyen vállalta Árkay Aladár építész.

A főváros térítésmentesen biztosította a városmajori telket, az építés költségeit pedig a hívek adományaiból fedezték. 1922-ben kezdődött meg az építkezés, 1923. szeptember 8-án sor került az ünnepélyes templomszentelésre, melyet Csernoch János bíboros-hercegprímás végzett.

Az erdei kápolna képe az Újság 1923. február 18-i számából

A templomon a magyar nép építészeti kincséből leginkább erdélyi, kalotaszegi motívumok figyelhetők meg a nemzeti szecesszió késői darabjaiként. Az „erdei kápolnaként” is emlegetett épület legszembetűnőbb dísze a piros cseréppel virító hatalmas teteje. Az oszlopok tagolta templombelső a román stílusú templomok világát idézi, kicsi, lőrésszerű ablakokkal. A szentélybe színes rózsaablak engedte be a fényt.

Amikor az egyre népesebbé váló plébánia már kinőtte az épületet, 1927-ben elkezdték tervezni a nagyobb templomot, Árkay Aladár kezdte meg a munkát, melyet 1932-ben bekövetkezett halála után fia, Árkay Bertalan fejezett be. Az 1933-ban felszentelt városmajori Jézus szíve templomot az első modern középületként tartják számon hazánkban.

A Kistemplom a hívek adományából épült, 1923. szeptember 8-án szentelték fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Folynak a munkálatok a városmajori Kistemplomban 2020 tavaszán (Fotó: MTI, Balogh Zoltán)

A Kistemplomot ezután kultúrháznak alakították át, a neve Prohászka Ottokár Kultúrház lett, amely kulturális, hitéleti és egyházzenei eseményeknek volt a színtere. Kiemelkedő volt az egyházzenei élet, itt működött Bárdos Lajos zeneszerző, mint egyházkarnagy.

A rendszerváltás után a Kistemplom a korábbi kultúrházszerepet kapta vissza, ahol együtt vannak jelen hitéleti, kulturális és gyakran közéleti kérdéseket is felvető előadások. Az egyházi tulajdonban lévő épület a hitoktatás, közösségi rendezvények, egyházi összejövetelek színtere maradt, továbbra is a közösségi élet helyszíne lesz.

Nyitókép: A felújított városmajori Kistemplom (Fotó: localprayers.com)