Festetics György
Két életút találkozása Pesten: Andrássy Gyula és Festetics György
2024. január 6. 14:30
Az elmúlt évben két olyan főúrra is emlékezhettünk – születésük és haláluk évfordulóján –, akiknek az élete és pályája a fővárosban fonódott egybe. A két gróf, Andrássy Gyula és Festetics György az 1867-es kormányban vállaltak tisztséget. Míg a kabineten belül Andrássyra a miniszterelnökség és a honvédelmi tárca vezetése hárult, addig Festetics a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be. Emellett más fővárosi közintézményekben is fontos, vezető szerepet játszottak.
Andrássy Gyula és Festetics György grófok fényes estélyei 1868-ban
2023. augusztus 10. 17:00
Az 1867-ben megkötött kiegyezés fordulópontot jelentett Magyarország életében, amelyet mind az osztrákok, mind a magyarok szemében elfogadhatóvá kellett tenni. De csökkenteni kellett azt a bizalmatlanságot és ellenérzést is, amellyel az osztrák elit viseltetett hazánk iránt. A 155 évvel ezelőtt, 1868-ban az Andrássy Gyula és Festetics György grófok által megrendezett estélyek többek között ezt a célt is szolgálták.
Bécsben elegáns palotája volt, de Pesten is akart rezidenciát a mágnásnegyedben építkező gróf Károlyi Lajos
2021. február 27. 11:00
A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály téren és környékén a XIX. század második felében nagyszabású palotaépítések kezdődtek. Gróf Károlyi Lajos az elsők között vásárolt itt magának telket – a tér másik sarkán tulajdont szerzett Festetics Györggyel szinte egy időben –, ám az építkezés és a palota rezidenciális funkciójának elnyerése többször is hátrányt szenvedett. S míg Festetics már javában élvezte a befektetett tőke gyümölcsét, addig a Károlyi-palota sokáig kihasználatlanul állt, és kereste saját szerepkörét.
A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története
2021. február 15. 9:00
A hajdan mágnásnegyednek hívott józsefvárosi Palotanegyed története 1862. február 14-én indult, amikor Festetics György telket vásárolt közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögött, amelyre Ybl Miklós tervei szerint építtetett pompás palotát. A negyed első főúri rezidenciája ma is kiváló állapotban van, és másfél évszázad óta hirdeti a Festeticsek egykori gazdagságát és Budapest aranykorának kezdetét.
Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam
2020. július 1. 12:00
A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?
További cikkeink
Átadták a megújult Gabriel García Márquez parkot Újlipótvárosban
A XIII. kerületi Pozsonyi út északi végén található a Gabriel García Márquez park, ahol a 2022-ben lebontott benzinkút helyén és a környező területeken zöld felület lett. A parkban sétautakat alakítottak ki, fákat és cserjéket ültettek, padokat és egy kerékpáros-szervizpontot is elhelyeztek.
Dajka Margit-szobrot állítanak Terézvárosban
A VI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky közben szobrot állítanak Dajka Margit színésznőnek. Az utca is megújul, sétálóutcává alakul, a parkolósávok átépülnek, fákat ültetnek, virágládákat és utcabútorokat is elhelyeznek.
Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony
A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.