Keresés az archívumban

Száz éve halt meg Kacsóh Pongrác Kacsóh Pongrác halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított sírjánál a Fiumei úti sírkertben. A zeneszerző nevét a János vitéz című daljátéka tette közismertté.
Ötven éve adták át a meghosszabbított Kisföldalattit A Kisföldalatti, vagyis mai nevén a Millenniumi Földalatti Vasút 50 éve átalakult, akkor kapta meg mai képét. Új szerelvények, hosszabb vonal és néhány megnagyobbított állomás várta az utasokat.
A múzeumi jégcsalád – Korcsolyapálya volt egykor a Nemzeti Múzeum belső udvarán Egyre több helyen nyílnak jégpályák Budapesten, és szereznek örömet a korcsolyázni szeretőknek. A régi időkből szintén számos fővárosi jégpályát ismerünk, melyek közül a leghíresebb a ma is közkedvelt Városligeti Műjégpálya volt. A legérdekesebb helyszín azonban minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Múzeum belső udvarában kialakított korcsolyapálya lehetett, amely csupán két évig létezett a XIX. század vége felé. Erről emlékezünk meg mostani cikkünkben.
A magyar építészet kiemelkedő alakja volt – 140 éve született Kós Károly Kós Károly a XX. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tervezői látásmódját jelentősen meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi települések építészeti öröksége. Mostantól az ő nevét viseli a legrangosabb építészeti díj, ebből az alkalomból mutatjuk be életét és tevékenységét.
A XVIII. kerületben nyílt meg az ország első szolgáltatóháza Pestszentlőrincen, a Lenkei utca 2–4. szám alatt 60 évvel ezelőtt nyílt meg az ország első szolgáltatóháza, amely négy környékbeli gyár munkásait szolgálta ki. A későbbiekben elsősorban az újonnan épült lakótelepek, a peremkerületek és a vidék szolgáltatási színvonalát kívánták szolgáltatóházak építésével javítani.
Ahol kötelező volt a gyorshajtás – Nyolcvan éve adták át a ferihegyi gyorsforgalmi utat A Ferihegyi repülőtér építését 1939-ben kezdték meg, és fontos volt, hogy gyorsan és akadálymentesen lehessen megközelíteni, kikerülve a forgalmas kispesti és pestszentlőrinci Üllői utat. Éppen ezért a repülőtérhez vezető keresztezésmentes út építését határozták el, mely megelőzve minden mást két év alatt elkészült, és Magyarország első modern autóútja lett.
Apponyi Albert budapesti lakásai és budavári otthona Apponyi Albertet az 1920-as párizsi békekonferencián elmondott híres védőbeszéde után több száz magyar település választotta díszpolgárává, köztük Budapest, ahol 1921-ben Apponyi térnek nevezték el az addigi belvárosi Kígyó teret. Kultusza végig fennmaradt: amikor 87 éves korában genfi tárgyalásai alatt megbetegedett, minden fővárosi templomban és zsinagógában könyörgő istentiszteletet tartottak a gyógyulásáért. Halálhíre 1933. február 7-én érkezett meg Budapestre, és a megdöbbent fővárost azonnal ellepték a gyászlobogók. Különleges sírhelyet szántak neki: a Mátyás-templomban temették el, a budai Várban, ahol harminc évig volt az otthona. Halálának 90. évfordulóján budapesti lakhelyeit mutatjuk be.
Aki Budapest legszebb épületeiben dolgozott: több helyszínen megörökítették Lónyay Menyhért emlékét Lónyay Menyhért a kiegyezés után több fontos posztot is betöltött, először a pénzügyeket irányította, majd 1871-től gróf Andrássy Gyulát váltva az ország első számú vezetője lett. A Szent György téri Sándor-palotából nem költözött túl messzire, hiszen nem sokkal korábban készült el panorámás villája a mai Hunyadi János út tetején, a Dísz térre nyíló várkapu mellett. Az idei Lónyay-emlékév zárásaként az egykori akadémiai elnök és főrendiházi tag budapesti kötődéseit mutatjuk be.
Hetven éve adták át az újjáépített Petőfi hidat Amikor a mai Petőfi híd elődje 1937-ben elkészült, még alig volt forgalom rajta, hiszen a budai oldal jórészt beépítetlen volt. Csak rövid idő adatott neki, Budapest többi dunai átkelőjével együtt nyolc év múlva elpusztult. Amikor megkezdődött a hidak újjáépítése, több átkelő helyreállítása is megelőzte, végül csak 1952-ben adták át. Az új szerkezet három méterrel szélesebb lett, és kerékpárút is volt rajta, ami abban az időben azért is volt fontos, mert sokan azzal jártak munkába, hiszen személyautó magánhasználatban nem lehetett.
Kiemelkedő épületeket alkotott Budapesten a 45 éve elhunyt Kós Károly Kós Károly a XX. századi magyar építészet kiemelkedő alakja. Tervezői elgondolását nagyban meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi falvak építészeti öröksége. Budapesten a Fővárosi Állat- és Növénykert épületei mellett a Wekerletelep központjának kialakítása tette Kós Károly munkásságát a nagyközönség előtt ismertté.
Kolegerszky, Wampetics, Gundel – A városligeti éttermek világa A Városliget már több mint kétszáz éve a pestiek kedvelt kirándulóhelye, ahol a sétálgatásban, csónakázásban megfáradt emberek előtt mindig nyitva állt néhány étterem kapuja is. A Liget aranykora a millennium idejére esett: az 1896-os ezredéves kiállításra közel hatmillió látogató érkezett, ennek megfelelően a vendéglátás is magasabb fokozatra kapcsolt.
A Corvin Áruház csodái – Kívül és belül is igényes díszítéseket rejtett a város egykori büszkesége Unalmas, szürke dobozként ismerte meg a budapestiek nagy része a Blaha Lujza téren álló Corvin Áruházat. A lehangoló burkolat, amely az 1960-as években került az áruházra, egy lepusztulóban lévő, de eredetileg minden elemében igényes és művészi épületet rejtett, amelynek megépültekor csodájára jártak. Az ormótlan fémburkolatot 2018-ban eltávolították, és hamarosan elkezdődik végre az épület felújítása, így remélhetőleg nemsokára újra a régi fényében, csaknem olyannak láthatjuk majd a Corvin Áruházat, Reiss Zoltán építész, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek alkotását, amilyen az 1926-os átadásakor volt. Addig be kell érnünk a régi fényképekkel, amelyek szerencsére megőrizték az épület egykori csodáit.
Fővárosi autópályák – Ötven éve az számított modernnek, hogy sztrádákat terveztek a belvárosba Budapesten néhány évtizede még belvárosi autópálya-hálózatot terveztek. Az autósok akadálytalanul haladhattak volna át a belvároson, és érhették volna el a városból kivezető autópályákat, amelyeket egy kétszintű autópálya-gyűrű fogott volna össze. Ma, amikor a cél, hogy minél kevesebb autó közlekedjek a belvárosban, igen érdekesek az 50 évvel ezelőtti tervek.
Hogy kerültek autók a Városligetbe? – A Forma–1 pálya helyszínének is javasolták Autómentes lesz a Városliget, és lezárják a Kós Károly sétányt. De miképp kerültek egyáltalán autók a Ligetbe? Miért vezet a Városligeten keresztül egy zsúfolt budapesti főút, és hogyan lett a Liget autóparkoló?
Így épültek a felüljárók negyven éve A hetvenes években nagyban zajlott a budapesti úthálózatnak az autós forgalom érdekeit szem előtt tartó átépítése, máig tartó hatásokkal.
Kiterjesztik a fizetős parkolós övezeteket Budapesten A XI. kerülettől Zuglóig sokfelé kiterjesztik a fizetős övezetet a parkolásban.
Tudta, hogy kétszintes autópályát terveztek Budapesten? Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbeölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.
Új központot kap a Magyar Táncművészeti Főiskola Zuglóban összpontosul a hazai táncművészeti képzés.
A Hungária: másfél évszázadig épült Budapest külső körútja Fél évszázaddal ezelőtt, 1967 júliusában kezdték építeni a Hungária körút felüljáróját a MÁV ceglédi és szobi vasútvonala fölött. Annak pedig éppen harminc esztendeje, hogy az eredetileg 2x2 sávos műtárgy kiszélesítésével 1987-re létrejött az a komplex felüljárórendszer, amely a körgyűrű és az M3 autópálya bevezető szakasza közt biztosít akadálymentes, a vasúttól szintben elválasztott forgalmi kapcsolatot.
Tovább fejlődik az Állatkert Az új területeken az Állatkert négy fő fejlesztést valósít meg: a Holnemvolt Várat, a Pannon Parkot, a Hermina Garázst és a most átadott kiszolgáló zónát.