néprajzkutató
Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója
2019. december 16. 11:00
Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.
További cikkeink
Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson
Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.
Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja
Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.
Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére?
Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?