Újranyitott a büfé az Erzsébet-kilátóban

2016. augusztus 12. 16:48

Jó ideje zárva volt a János-hegyen álló Erzsébet-kilátó büféje, de most igényes kialakítással újra megnyitott. Közel 130 évre nyúlik vissza a hegyvidéki vendéglátás ezen a ponton.

Írta: Balázs Attila

 

 

Az elmúlt években kirándulók tucatjai álltak csalódottan az Erzsébet-kilátó büféjének zárt ajtaja előtt. Hiszen felkapaszkodva Budapest legmagasabb pontjára, mindenkinek jól esett volna egy frissítő. Ezt orvosolták a közelmúltban, mivel augusztus első hetében újra nyitott a büfé az Erzsébet-kilátóban. A János-hegyen a vendéglátás több mint száz éves múltra tekint vissza; már jóval azelőtt várták meleg ételekkel a kirándulókat, minthogy az Erzsébet-kilátó megépült volna 1910-ben. 

A János-hegyi vendéglőt id. Erber János erdész alapította 1880-ban. Később az 1896-os országos millenniumi kiállítás fából készült pompás erdész- és vadászpavilonját építették fel itt a János-hegyi platón, a kiállítást bezárását követően. A vendéglő remek ételeivel, hamisítatlan budai hangulatával, egyedülálló panorámájával népszerűvé vált a kirándulók körében. Vendégei között évtizedeken keresztül főnemesi családok, követségi tisztviselők, neves politikusok, miniszterek is voltak.

A királyi család számos tagjához hasonlóan IV. Károly, az utolsó magyar király és hitvese, Zita királyné is járt itt. Trefort Ágoston (1817-1888) vallás- és közoktatásügyi miniszter nagyon szerette a vendéglőt, korabeli források szerint Beckerthammer Wastl kedves budakeszi sváb harmonikásával gyakran muzsikáltatott itt – kedvence a „Megy a gőzös…” kezdetű dal volt. A vendégkönyv gróf Bethlen István (1874-1946), Wekerle Sándor (1848-1921) Magyarország miniszterelnökei és gróf Apponyi Albert (1846-1933) vallás- és közoktatásügyi miniszter nevét mutatják, de rajtuk kívül is több, népszerű közéleti személyiségnek és előkelő vendégnek őrzi a kézjegyét. Az évtizedek során 800 fősre bővített közkedvelt vendéglőben a hírességek mellett naponta több ezer kiránduló és síelő fordult meg. A vendéglő nemcsak hangulatával, páratlan konyhájával, hanem a teraszáról nyíló – a kilátóval is vetekedő – panorámájával is népszerűvé vált a fővárosiak körében.

1930-ban megváltoztatták az étterem nevét, de a tulajdonosa ugyanaz maradt; innentől „Jánoshegyi Erzsébet kilátótorony, Fővárosi vendéglő” néven működött. 

(Fotó: Komporday Tamás)

Az épület a II. világháború idején teljesen elpusztult, helyén ma a Libegő végállomását találjuk. A vendéglő a helyreállításokat követően a kilátó épületébe költözött. Híres vendéglősei az Erber család tagjai, Kozár Mihály és a neves vendéglátós dinasztia sarja: ifj. Balázs Antal voltak. A Balázs-féle vendéglő specialitásaként tartották számon a pörköltet, a libamájat és a vöröspecsenyét. Emellé csapolt sört, minőségi borokat és rövidital különlegességeket, finom süteményeket szolgáltak fel. 

1950-ben államosították a kilátó földszintjén üzemelő éttermet: némileg fényét vesztve, de a személyzetet és az akkori árakat megtartva az állami vendéglátóipar keretein belül működött tovább. Természetesen egyáltalán nem azon a színvonalon, amelyet a két világháború között megszokhattak a kirándulók. 

Remélhetőleg az új kezdeményezés, ha nem is libamájjal, de megfelelően színvonalas kínálattal várja majd az ide látogatókat, hogy ne csak a Libegő mellett kapható vattacukor és főtt kukorica legyen az egyedüli lehetőség a hegymászás közben elégetett kalóriák pótlására.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó