A két egymás mellett fekvő temető tavaly tavasszal került a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) kezelésébe. Az intézmény ezzel a korábbiaktól jóval nagyobb horderejű feladatot kapott, amit az is jól mutat, hogy létszáma 26 főről egy év alatt mára 116 főre nőtt. Az új munkaerőre szükség is van, hiszen a Fiumei úti sírkert kormányvárójában szerdán tartott sajtótájékoztatón bejelentették: az elkövetkezendő évben teljesen megújítják a sírkertet, amely így nemcsak kellemes városi parkká, hanem valódi nemzeti emlékhellyé is válik. 

Az eseményen Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója elmondta: „A beruházások segítségével a temetői funkciót fokozatosan átveszi a nemzeti emlékezés funkciója, így reprezentatív módon jeleníthetjük meg a sírkert páratlan értékeit”. A főigazgató asszony szerint a hazai temetői kultúra inkább a gyásszal áll összefüggésben, ez azonban a világon nem mindenütt van így. A nagyvárosok nemzeti sírkertjei ugyanis gyakran kellemes városi parkokként funkcionálnak, ahova a városlakók bármikor betérhetnek sétálni, emlékezni vagy akár megcsodálni az építészetileg is jelentős síremlékeket. 

A Fiumei úti temető azonban sokáig nem ilyen volt, ez pedig az állapotán is nyomot hagyott. A főigazgató asszony úgy fogalmazott: „Elsődleges feladatunk a méltatlan állapot felszámolása és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt érintő balesetveszély elhárítása volt. A költséges helyreállítási munkák után az idei év kiemelkedő és megvalósított közbeszerzési feladata volt többek mellett a miniszterelnöki sírok felújítása. A területileg teljes műemléki védettséget élvező Fiumei úti sírkert nemzetközi szinten is sajátosságokkal rendelkező, kiemelt turisztikai látványossággá válhat, és – akárcsak Párizsban a Père-Lachaise temető, Washingtonban, az Arlington National Cemetery, Londonban, a Westminster Abbey – kedvelt célpontja lehet a belföldi és a külföldi turizmusnak.” 

Kossuth Lajos mauzóleuma kívül és belül (Fotó: NÖRI)

(Fotó: NÖRI)

A munkák pedig már javában zajlanak: aki mostanában a temetőben jár, mindenfelé hallhatja a dolgos kezek neszezését: ott jártunkkor éppen a Batthyány-mauzóleumon és Károlyi Mihály sírján dolgoztak a munkások. A NÖRI célja a temető bekapcsolása a város és a turizmus vérkeringésébe, ehhez pedig számos ingyenes, illetve kedvező árú kiadványt, információs térképet is  készítenek, továbbá a sírkert saját, többnyelvű honlapot is kap.

A felújított sírhelyeken túl a temető egyik fő látványossága lesz a helyreállított Apponyi-hintó, amelyet a bejárat közelében, egy kifejezetten erre a célra épített kiállítótérben helyeznek majd el. Ez a 4 méter magas és 5 méter hosszú jármű 1932-ben készült el, s a letűnt korok nagy temetéseinek pompáját őrzi, elsőként 1933-ban Apponyi Albert grófot kísérték vele utolsó útjára, az utóbbi időkben azonban a Közlekedési Múzeum egyik raktárában porosodott.

Deák Ferenc mauzóleuma és a munkásmozgalmi emlékhely fényfestésben (Fotó: NÖRI)

(Fotó: NÖRI)

Az épületek mellett a temető zöldfelülete is megújul majd: nemcsak növényápolási munkák kezdődnek, a Kossuth-mauzóleum környékén például 6000 virágból alakítanak ki élő, Kossuth-címer ihlette installációt. 

A Fiumei úti sírkert új arculatának debütálása a május 13-án megrendezésre kerülő emlékhelyek napja, vagyis a „mauzóleumok éjszakája” lesz. A nemzeti emlékhelyen tartandó ünnepélyen 10 órakor a Magyar Nemzeti Táncegyüttes fellépésével kezdődik a program, amelyet többek között a reformációhoz és az Arany János-emlékévhez kapcsolódó tematikus séták követnek.

Az országos, egész napos rendezvény „fénypontja” este 21 órakor lesz: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élő koncertje közben kezdődik ugyanis az egyedülálló animációs fényfestés a Kossuth-mauzóleumnál. A sírkert több mauzóleumán is láthatóak lesznek a különböző, színpompás fényjátékok, 22 órától pedig zseblámpás túrán járható be a temető, és tekinthetők meg a fényfestett mauzóleumok. A programok ingyenesek lesznek.

Nyitókép: a Batthyány-mauzóleum fényfestésben (Forrás: NÖRI)