Mátyás király, a pestbudai vadász – Mátyás és Budapest III. rész

2018. december 21. 17:33

Ünnepélyes keretek közt zárták az idei Mátyás király emlékévet a Szent István-bazilikában. A pestbuda.hu oldalán mi is búcsúzunk a királytól sorozatunk záró darabjával: ismerjék meg az igazságost mint vadászt!

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Mátyás nevét többfelé őrzi a térkép Budapesten. Igaz, ezeknek az elnevezéseknek egy része tévedésen alapul: a XVI. kerületi Mátyásföld például onnan kapta a nevét, hogy a legenda szerint itt volt Mátyás egyik vadászterülete. Valójában inkább annak alapító tulajdonosa, Kunkel Imre nevezte el így a területet az 1880-as évek végén, tisztelegve ezzel a millenniumi ünnepségek kapcsán előtérbe került nagy király emléke előtt.

Mátyás uralkodása alatt több, vadászatra használt terület volt a mai Budapest területén és környékén. Közülük a II. kerületi budai Vadaskert ma is őrzi elnevezésében az egykori funkciót. Talán a Solymár név is valóban az egykori királyi solymászokra utal – ez a reneszánsz kor kedvelt és igen előkelő vadászati módja volt. Pesten is volt Mátyásnak vadaskertje, ahogyan azt korábban bemutattuk, nagyjából a mai Fűvészkert és Orczy-kert területén. Kutatók feltételezték, hogy a Városliget környékén is lőtt vadkacsára a nagy király, mások pedig azt valószínűsítették hogy a Csömöri út környékén, Rákosszentmihály és Cinkota határáig terjedt a vadászmező (utóbbi lett a Mátyásföldi legenda alapja is).

Akárhogy is volt, a régi erdők és mezők már javarészt a múltéi, helyükön utak, házak, gyárak állnak. És néhol egy-két rom: ezek, az egykori épületek kicsiny maradékai maradtak a tanúi a király vadászszenvedélyének.

Vadászház a Budai-hegyekben

A legismertebb e nyomok közül a buda-nyéki vadászkastély romjait rejtő terület a Hűvösvölgyi út mentén. Ezt már Antonio Bonfini, Mátyás neves udvari történetírója is említi Zsigmond királyra is utalva: „Buda határában épült e királyoknak vadászkastélya”. Bonfini feljegyzését az 1530-as években Oláh Miklós Hungaria című művében erősíti meg: „Budától északra van a királyi vadaskert; Nyék a neve. Kerítéssel övezték. Erdeje nem éppen sűrű; kellemetes tisztások tarkítják. Szélén a királyi vadászkastély áll, nagyszerű épületekkel.”

Ilyen lehetett az egykori épület kőbábos terasza, amelyen talán egykor királyok könyököltek (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Egy mai rekonstrukció: így nézhetett ki II. Ulászló idejében a buda-nyéki épületek Európa-szerte csodált együttese (Forrás)

Sajnos az épületek a török időkben elpusztultak, mi több, Nyék falu is elnéptelenedett, szóval évszázadok múltán már elégé feledésbe merült ez a hely. Aztán 1931-ben, hosszas számítgatások után az akkori Hidegkúti út 48. (majd Vöröshadsereg útja 78., ma Hűvösvölgyi út 78. alatt található) telken Garády Sándor, egy nyugdíjas mérnök, autodidakta régész rájuk talált. Komolyan véve Bonfini meghatározását, miszerint a kastély éppen a Budától induló út harmadik mérföldkövénél áll, Garády lemérte a 4500 méternyi távot a Szombat, azaz a mai Bécsi-kaputól. Az innen induló út vonala ősidők óta változatlan, azt a domborzat és az Ördög-árok folyása határozza meg: így talált rá erre a telekre.

Ez akkoriban a Gerliczy család tulajdona volt. A teleknek ebben az út felőli sarkában egy kis kerti lak állt, és Gerliczyék ismerték is a környékbeli mendemondákat, hogy ott Mátyás kastélya lehetett korábban. A régész feltételezését egy helyi kertész és egy kubikus is megerősítette, akik nem messze onnan régi kőfalakat találtak. Garády módszeresen ásni kezdett, és a következő évek során három fontos dolgot is talált: két épületet – egy vadászkastélyt és egy úgynevezett mulatópalotát –, és egy Árpád-korban épült kis templom nyomait. Garády rengeteg, sárgás budai márgából faragott míves kőtöredékre is bukkant. Ezek a Budapest Történeti Múzeum gyűjteményébe kerültek, legszebb darabjai ma is láthatók az állandó kiállításon.

Egykori pinceszint, még eredeti kövekkel: ha a király itt nem is járt, de a személyzet bizonyosan e falak közt sürgött-forgott (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A mulatópalota alapfalai – Mátyás vadászháza is itt állhatott (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A világháború alatt megszakadt a kutatás, de az 50-es, majd a 90-es években további hitelesítő ásatásokat végeztek a területen. Sajnos időközben az egykori Gerliczy-telek (utóbb államosított terület) egy jó részét már felparcellázta a főváros.

Hogy mi is volt itt valószínűleg a fényes XIV–XV. században? Először Zsigmond király idejében építkeztek itt. Nemcsak ő, hanem neje, Nagy Lajos királyunk lánya, Mária is szenvedélyes vadász volt. Az általuk emelt viszonylag szerény méretű vadászház valószínűleg még Mátyás idejében is használatban volt, aki egy kicsit modernizálhatta azt. Mívesen faragott kandallójának egy szép darabja is előkerült a területről.

Nagyobb szabású építkezések itt, Buda-Nyéken inkább II. Ulászló királysága alatt indultak meg: ekkor, az 1500-as évek elején emelhették azt a két épületet is, amelyeknek az alapfalait a helyszínen ma látni lehet. Az egyik épület a királyi lakosztályokat foglalta magában, a másik pedig tulajdonképpen egy hatalmas fogadóterem volt, széles árkádsoron nyugvó körerkéllyel: itt valószínűleg a nagy vadászatok után még nagyobb lakomákat rendeztek.

Pesti kéjlak?

A pesti vadaskerthez is tartozott minden bizonnyal egy csinos épület, ahol a király megpihenhetett. Bonfini itt feljegyzéseiben jelzi, hogy a szép majorságban „szép mulatóhelyek” is voltak, és „mindig odament Mátyás király, mikor nagy gondjai voltak”. Egyszóval valószínűleg a budainál is fényesebb, díszesebb épület lehetett ez, melyet később „Lusthaus”-ként emlegettek.

Vörösmárvány oromzat: valamikor ez díszíthette Mátyás pesti vadaskertjét (Forrás: BTM, fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Hihetőnek tűnik Buza Péter hipotézise, hogy az egykori épület alapfalait a mai Fűvészkert igazgatósági épületének pincéjében kell keresnünk. Tehát itt állhatott valamikor a királyi kastély, amelynek a török kort átvészelt romjaira kezdtek el aztán újabb épületet felhúzni az 1720-as években.

Az utóbbi két évben régészeti kutatás is indult ennek igazolására. A történész szerint az egykori épület néhány díszes darabja később a pesti ferences kolostor kertjébe került, onnan pedig szintén a BTM állandó Budapest-történeti tárlatára, ahol ma is megcsodálható.

Az idei Mátyás emlékévben csak szerény figyelem irányult ezekre a budapesti helyszínekre. A Hűvösvölgyi úti romokat egy délelőttre megnyitották szeptember 15-én az Európai Kulturális Örökség napjai (és az emlékév) alkalmából, a Nyék-Kurucles Egyesület által szervezett épületbejáráson. Erre az alkalomra a területet megtisztították az öles gaztól, és a veszélyes fákat is kivágták, de azóta a természet kezdi újra visszahódítani a területet. Pedig érdeklődés volna a helyszín iránt, hisz ott nem csak Mátyás egykori vadászataira emlékezhetünk, hanem olyan épületekre is, amelyek a korban Európa-szerte mintaadó épületekké váltak.

Buda, Budapest, Buza Péter, Füvészkert, Garády Sándor, II. kerület, Mátyás király, Mátyás király emlékév, Múltidéző, Nyék, Nyék-Kurucles Egyesület, PestBuda, régészet, vadaskert, Viczián Zsófia

¹³ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Szép-völgyi-erdő és a Csalit–Csatárka park is természetvédelmi terület lett

2024. március 7. 16:00

Két helyszín is természetvédelmi oltalom alá került a II. kerületben. A Csalit utcai telek területén egy országosan is jelentősnek számító orchidea-élőhely található.

Fűthető utcabútorok voltak egykor Budapesten

2024. február 18. 11:00

Fűthető utcabútorok? Utcai „melegedők” a városlakóknak, amelyeknél télen a szabadban lehet találkozni, beszélgetni? Ez az elképzelés utópisztikusnak tűnhet, pedig Budapesten egy rövid időre megvalósult, mégpedig fűtött köztéri kőtömbök formájában. Igaz, csak egyetlen helyen, a Móricz Zsigmond körtéren.

Fenséges helyszínek – A magyar uralkodói rezidenciák

2024. február 11. 15:00

Hazánk fővárosa jó ideje Budapest, de ez nem volt mindig így. Az ország több városa is büszkélkedhet azzal, hogy a honfoglalás utáni évszázadokban fejedelmi vagy királyi székhely volt. A középkorban a királyi udvar előbb Esztergomban, majd Székesfehérváron is berendezkedett, és csak a tatárjárás után került Budára. Később a varázslatos fekvésű Visegrádon is hosszú időt töltöttek a magyar királyok, a török megszállás után pedig Pozsony tekinthető az ország fővárosának. Buda jelentőségét, központi szerepét azonban még a történelem viharai sem tudták kitörölni az emberek gondolkodásából.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban

2024. április 16. 19:00

Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Emléktáblát avattak a csepeli HÉV-katasztrófa áldozatainak tiszteletére

2024. április 16. 16:00

A 46 éve történt tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek emlékére emléktáblát avattak a XXI. kerületben, a Szent Imre téri HÉV-megállónál. A tragédia napján a Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

² ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

³⁶ ⁰ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁵¹ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

⁷⁶ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

³⁷ ¹ ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹²⁵ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ⁸⁹ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ⁹⁹ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁵ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁸ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁶ ¹ ¹

Pazar terek születnek újjá a Budavári Palotában Az egykori királyi palota évszázadokat átívelő fejlesztésének záróköve az északi szárny volt, melyet egy fogadóépületnek szántak. Mivel gyönyörű belső terekbe vezetett, ezt is azokhoz méltóan alakították ki, hogy felkészítse a látogatókat a pazar látványra. 2024-ben a Budavári Palota északi szárnyának újjászületése látványos szakaszához ér, ennek apropóján az alábbiakban bemutatjuk, milyen környezet is várta hajdan a vendégeket, illetve ez hogyan változott meg a XX. század második felére.

²⁰¹ ³ ¹