Keresés az archívumban

Búcsú a Deák tér ikonikus fájától – Kivágják a megdőlt fenyőt Kivágják a Deák tér ikonikus fáját, a padok fölé hajló himalájai selyemfenyőt. A megdőlt fa sokak kedvenc találkozóhelye volt, s mivel a budapestiek kötődtek hozzá, a Főkert is érzékeny búcsút vett tőle a honlapján. Közölték: sem átültetni, sem alátámasztani nem lehet, nincs más lehetőség, csak a kivágás, mivel a közkedvelt fa balesetveszélyes.

Búcsú a Böszörményi úti irodaházaktól A XII. kerületben két Böszörményi úti, valamint egy Beethoven utcai irodaház helyén az önkormányzat nagyszabású ingatlanfejlesztést tervez. Az egyik épületet eredetileg a vidéki postamesterek számára építették, a másik a Dolgozó Ifjúság Szövetségének székháza volt, majd sokféle vállalat és szervezet vette birtokba, a harmadik pedig évtizedekig a fővárosba látogató vidéki és külföldi diákok olcsó szállásául szolgált, de jó pár évig a Schola Europa Akadémia otthona volt.

Búcsú egy újabb Ikarustól – Budapesten sosem volt túl népszerű a 415-ös buszcsalád Budapest újabb busztípustól búcsúzott: a napokban kivonták a forgalomból az utolsó Ikarus 415-ös buszt. A típus 1987-ben jelent meg Budapesten, de soha nem vált meghatározóvá a fővárosi utakon, annak ellenére, hogy a gyár a klasszikus 200-as típus leváltására tervezte. Inkább csak kiegészítő szereplő maradt a budapesti buszflottában.

Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.

Búcsú a Három pipától – Arany János Budapesten, 3. rész Folytatjuk Arany János pest-budai életéről szóló sorozatunkat: a helyszín még mindig Pest, az akkoriban még elég külvárosinak számító Üllői út környéke. A költő köztiszteletnek örvend, de ez lakáskörülményein még nemigen látszik. Meg is van sértve.

Csak tiszta forrásból – Korniss Dezső-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában A festőművész születésének 110. évfordulójára rendezett kiállítás azt mutatja be, hogy Korniss Dezső miként ötvözte a népművészetet a modernitással. A kezdeti bartóki gondolat szerint tiszta forrásból merítve alkotott egyszerre magyart és haladó európait.

Az elődök emlékének adózva – Az épített örökség nagyjai a Nemzeti Sírkertben A magyar építészet napja alkalmából december 16-án jeles díjakat adnak át a Pesti Vigadóban, melyeket az építészet, a tájépítészet, a műemlékvédelem és a régészet területén tevékenykedő szakemberek kapnak. Ennek apropóján felidézzük néhány, e szakmákban érdemeket szerzett személyiség emlékét, és képzeletben ellátogatunk a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben lévő sírjukhoz is.

Havat is lapátoltak a Gattamelata másolata körül – Egy időre megnyílt a Román Csarnok Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, amely az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes még most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.

Színes kötet jelent meg a Román Csarnokról A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának felújítása alkalmából kiadott album művészettörténészek és restaurátorok tanulmányainak segítségével mutatja be a csarnokot és történetét.

Hetven év után megnyílik a Román csarnok a Szépművészetiben Márciusban megnyílik a Szépművészeti Múzeum világháború óta elzárt, most felújított Román csarnoka.

A Batthyány-kormány tagjainak lakásai – Így éltek az ország vezetői 1848-ban Amikor az 1848-as tavaszi események hatására Pest-Budán néhány héten belül megkezdték működésüket az újonnan alakult minisztériumok, olyan neves személyiségek kaptak lehetőséget az ország ügyeinek irányítására, akiket ma is a leghíresebb magyarok közé sorolunk. De hol laktak ők? Melyik utcában volt Batthyány Lajos, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József otthona? Felkereshetjük-e 175 évvel ezelőtti lakásaikat a mai Budapesten?

Az 1848-as minisztériumok Pest-Budán – Ma is állnak a Batthyány-kormány 175 éve használt épületei Az 1848. április 11-én szentesített törvényekkel kezdte meg hivatalos működését a Batthyány Lajos vezette első, független magyar kormány, amelynek tagja lett többek között Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Eötvös József is. Ma is tudjuk, hol voltak a minisztériumaik: a 175 évvel ezelőtt kormányzati célra kijelölt épületek többsége jelenleg is áll Pesten és Budán.

30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.

Megújuló rakpartok, bővülő fonódó villamos – Fontos fejlesztésekben állapodott meg a kormány és a főváros Háromezer milliárd forint extra támogatást javasol a kormány Budapestnek: egészségügyi, környezetvédelmi és közlekedési programot vázolt fel a budapesti fejlesztések kormánybiztosa. A csütörtöki megállapodás szerint a kormány átvállal és finanszíroz három fejlesztést: megújulnak a pesti rakpartok, megvalósul a budai fonódó villamos déli meghosszabbítása, valamint a kelenföldi buszpályaudvar teljes felújítása és 1500 férőhelyes P+R parkoló építése.

Kádár János rózsadombi villáját az üldözött közel-keleti keresztényeknek adta át a kormány Az egyházellenes pártállam egykori vezetőjének, Kádár Jánosnak a rezidenciája az üldözött keresztények használatába került. A miniszterelnök ma átadta a II. kerületi Rózsadombon található Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának.

Átvenné a kormány a budapesti fejlesztéseket Átvenné a fővárostól a kormány a Biodóm és a Gellért-hegyi sikló megépítését, a rakpartok felújítását, azokat a fejlesztéseket, amelyekre a főváros 55 milliárd forint pluszpénzt kér – derült ki a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Ezekről egyelőre nem született megállapodás, de arról igen, hogy a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló, már elkészült terveket és a feladatot átveszi a kormányzat. Ugyancsak kormányzati finanszírozásban épül meg a budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparti szakasza. A kormány nem támogatja a fővárosnak azt az igényét, hogy hitelt vehessen fel az Európai Fejlesztési Banktól és az újrakezdési adó bevezetéséhez sem járul hozzá. A Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintot akkor utalják majd a fővárosnak, ha már csak ez az összeg hiányzik a befejezéshez.

Háromezer P+R parkolóhelyet hoz létre a kormány, hogy tehermentesítse Budapest útjait A Magyar Közlönyben a napokban tették közzé azt a kormányhatározatot, amely szerint összesen háromezer P+R parkolóhely, valamint a vasútállomásokra kerékpárral érkezők számára legalább kétezer B+R biciklitároló tervezése indulhat meg ebben az évben. A döntéssel a kormány a fővárosi agglomerációban élőket szeretné arra ösztönözni, hogy autók helyett vonattal vagy HÉV-vel érkezzenek a főváros centrumába, hogy ezzel is tehermentesíteni lehessen Budapest útjait.

Huszonöt éve mondta le a kormány a világkiállítás megrendezését Huszonöt éve mondott le Magyarország az 1996-os világkiállítás megrendezéséről. Nagy álom volt, talán túl nagy is, de ezt már soha nem tudjuk meg.

Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.

Megveszi a kormány a Bálnát A kormány megvásárolja Budapesttől a Bálnát a Turisztikai Ügynökség számára.

Támogatja a kormány a Fonó felújítását Szükségesnek látja a Fonó Budai Zeneház felújítását a kormány, 50 milliót juttat e célra.

Népi Építészeti Programot indít a kormány A Népi Építészeti Program célja, hogy megállítson egy közel kétezer népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot.

Lázár: A kormány előkészítette a Ligetet Lázár János arról beszélt: a kormány előkészítette és finanszírozza a Liget Budapestet, a megvalósítás pedig a kormány által kinevezett illetékesekre tartozik.

A budai vár teljes rehabilitációját tervezi a kormány A budai vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást a kormány Lázár János csütörtöki bejelentése szerint.

Bolyai János Budapesten – A magyar tudomány legnagyobb alakja csak átutazóban járt a fővárosban Kétszáz éve, 1823-ban írta meg világraszóló felfedezését édesapjának az egyik legnagyobb hatású, XIX. századi magyar matematikus, Bolyai János. A kolozsvári születésű Bolyai ugyan csak átutazóban járt Pesten, ennek ellenére a fővárosban – más településekhez hasonlóan – több közterület és közintézmény viseli ma is a nevét.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

„Budán fogok lakni, de csak azért, hogy közel legyek Pesthez” – 145 éve született Ady Endre Ady Endre a húszas évei végén érkezett Budapestre, és belevetette magát a nagyvárosi életbe. Éjszaka mulatott, nappal kávéházi asztalok mellett írta korszakalkotó líráját. A Három Hollóban egy fallal leválasztott asztal mellett dolgozott, de a Bristolban vagy a Meteorban is mindennapos vendég volt. Albérletekben, szállodai szobákban lakott, majd szanatóriumokban töltötte napjait, míg végül Csinszkával kötött házassága után saját otthona lett Budapest belvárosában. A ma 145 éve született Ady Endrére emlékezünk.

Az Országház fűtését csak a következő ciklusban korszerűsítik – A Szent Korona elhelyezéséről is gondoskodni kell Az Országházat 1902 őszén adták át, ám a közel 18 ezer négyzetméteres középület fűtését – amely a világ egyik első távfűtéses rendszere volt – még soha nem korszerűsítették. Budapest legismertebb műemlékében már megkezdődött az elavult műszaki rendszerek felmérése, 2023. május 31-ig készül el a beruházási terv és a költségbecslés. Ezt követően dönt a kormány, hogy kezdődhet-e az épület belső rekonstrukciójának és modernizációjának tervezése, és ekkor dől el az is, hogy az Országgyűlésnek a felújítás időszakára ki kell-e költöznie.

Vonattal Pestre és Budára – A kiegyezésig csak magánvasutak működtek az országban Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!

Pest utolsó önálló éve – Csak 34 négyemeletes ház állt a városban az egyesítés előtt A Duna partján 150 évvel ezelőtt három kisváros állt. A települések közül a legnagyobb a bal parti Pest volt, amelyben már majdnem 5700 épület volt. Budapest még csak a tervekben és a jogszabályokban létezett, de Pest folyamatosan épült, fejlődött. A városegyesítés előtti utolsó önálló évben, 1872-ben 206 új lakóházat adtak át, de jól mutatja a korabeli életformát és közlekedési lehetőségeket, hogy ugyanebben az évben még 28 istálló is épült.

Hűvösvölgy, amely már csak nevében hűvös Hűvösvölgy nevéből a legtöbben a hidegre asszociálnak, de ma már kevésbé hűvös, főként nyáron, mint a korábbi évszázadokban. Sőt, a hűvösre egy igen érdekes természeti emlék is rácáfol. Elég nagy területről van szó, ezért a Hűvösvölgyet és környékét két kirándulós nap keretében érdemes bejárnunk. Természeti, épített és kulturális látnivalókban is bővelkedik a városrész, amely már Mátyás idején is kiemelt jelentőséget kapott.

Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.

Autómentes lehet az Aquincumi híd? – Csak az M0-s következő szakaszának megépítése után lesz új Duna-híd Óbuda és Újpest között Ismét napirenden van az Aquincumi híd ügye, a főváros a lakosság véleményét kéri arról, hogy milyen legyen az új dunai átkelő, mely területek között teremtsen közlekedési kapcsolatot. Bár kivitelezése nem a közeljövőben várható, mert feltétele az M0-s autópálya 10-es és 11-es út közötti szakaszának megépítése, másrészt megelőzi a Galvani híd is, ám egy felvetést már most vitára bocsátottak: az alternatívák között szerepel, hogy a hídon autók ne közlekedhessenek.

A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.

A budapesti lakások harmadában volt csak fürdőszoba az 1930-as években A XX. század első felében a budapesti lakások felszereltsége meg sem közelítette a ma megszokottat. Az 1930-ból származó statisztikai adatok szerint a lakások 23 százaléka nem rendelkezett vízvezetékkel, mindösszesen csak a harmadukban volt fürdőszoba, és kicsit több mint felében WC.

Újpalotára is megérkezett a CAF-villamos – Egyelőre csak hétvégén közlekedik Csak hétvégenként és óránkét mindössze kétszer, de már a zuglói Mexikói utat és az újpalotai lakótelepet összekötő 69-es villamos vonalán is utazhatunk a modern CAF-villamosokkal. A vonalon közlekedő többi jármű egyelőre még az úgynevezett hannorveri villamos, amely magas lépcsője miatt sokaknak megnehezíti az utazást.

Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Stróbl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Csak az évtized második felében számíthatunk a zöldterületek növekedésére Budapesten Részletesen tanulmányoztuk a Fővárosi Közgyűlés által nemrég elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet. A Radó Dezső-tervnek is nevezett dokumentum lényegében összegzése azoknak a budapesti zöldterületi fejlesztéseknek, amelyekről már korábban kormányzati, kerületi vagy fővárosi döntés született, ezek közül több beruházás már megkezdődött és jelenleg is zajlik, s van néhány új elem, amely friss elképzelésként került be a közelmúltban közzétett programcsomagba.

Csak egy ugrás a Sugár! – Negyven éve nyílt meg a bevásárlóközpont az Örs vezér terén Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a szocialista bevásárlóközpont az Örs vezér terén, s bár az elnevezésére kiírt pályázaton a Terminál győzött, végül a Fővárosi Tanács a Sugár nevet adta a 29 ezer négyzetméteres, ismert állami tulajdonú üzleteket felvonultató korabeli plázának. Az áruház sok mindenben újdonságot hozott: egyes termékeket házhoz lehetett szállíttatni, előjegyzéses rendelést lehetett leadni, és akadálymentesen lehetett feljutni az emeletre. A Sugár jól eltalált reklámszlogenje egy nemzedék számára vált ikonikus mondattá.

Csak két év múlva újítják fel a ferihegyi utat 2018 második felében kezdődhet meg a Ferihegyi repülőtérre vezető út fejlesztése.

Különleges épületek nyílnak meg a hétvégén a Kulturális Örökség Napjain Hétvégén olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a Belügyminisztérium Széchenyi téri székházába, a Fővárosi Törvényszék és az Országos Mentőszolgálat Markó utcai épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.

Barokk örökség a Belvárosban – Felújítják a 250 éves Egyetemi templomot Felújítják a Budapest belvárosában álló Kisboldogasszony-templomot, amelyet közkeletű nevén egyszerűen csak Egyetemi templomként ismerünk. A felújítási munkálatok jelenlegi állapotáról, részleteiről és várható befejezéséről a templom mellett található Központi Szeminárium prefektusa, Csordás Gábor atya beszélt a pestbuda.hu-nak.

Újraéled a pesti szerb örökség: elkezdődött a Tökölyanum rekonstrukciója Felállványozták a belvárosi Veres Pálné utca 17–19. szám alatti műemléki védettségű ház homlokzatának egy részét. A szerb ortodox templomtól néhány lépésnyire található, 1838-ban alapított szerb kollégium épületének rendbetétele során a kiemelkedően szép szobrászati elemeket is restaurálják.

Temetőkben is sétálhatunk a kulturális örökség napjain Temetői sétákkal várják a látogatókat a kulturális örökség napjain a hétvégén.

Jönnek a Kulturális Örökség Napjai Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülettúráin betekintést nyerhetnek a palotaépület termeibe

Ipari örökség – az új Közlekedési Múzeum jóval több lesz, mint kiállítótér A közel százhúsz éves intézmény formai és tartalmi megújulása egyben az eredeti koncepcióhoz való visszatérést is jelenti: a jelen és a jövő technikai vívmányait éppúgy be fogja mutatni, mint alapításakor tette. Lapszemle.

Svábhegy, törökmogyoró, magyar örökség Az ősz közeledtének csalhatatlan jele, hogy a járdára hullva itt is, ott is feltűnik néhány szem mogyoró. Budapesti fákról szóló sorozatunkban mi is egy különleges mogyorófacsoport nyomába eredünk.

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát Ezzel Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet a listán.