A román csapatok 1919-ben a győztes nagyhatalmak jóváhagyása nélkül szállták meg az ország keleti felét 1919 nyarán. A nagyhatalmak ezért a román kivonulás felügyeletére egy nemzetközi – amerikai, francia, angol és olasz tagokból álló – bizottságot küldtek ki, amelynek tagja volt Harry Hill Bandholtz tábornok is.

A hivatásos katona 1919. augusztus 11-én érkezett Magyarországra, és társaival azonnal nekilátott a román tevékenységek korlátozásának. Az 1919 nyarán, őszén történtek ismertetése meghaladná e cikk terjedelmét, ezért most csak azzal a részlettel foglalkozunk, amiért az amerikai tábornok szobra a Szabadság téren áll. 

De mi is történt? A román hadvezetés úgy gondolta, hogy elvisznek mindent a Nemzeti Múzeumból, ami valamennyire Erdélyhez köthető. A katonai misszió tagjai ugyan október elsején úgy döntöttek, hogy erről nem lehet szó, esetleg arról, hogy egy bizottság megvizsgálja a román kérést, ennek ellenére október 5-én délután az amerikai tábornokot arról értesítették, hogy a román csapatok körbevették a múzeumot, és a tárgyak elszállításához már fel is sorakozott 14 teherautó.

Bandholtz tábornok egy amerikai ezredessel a múzeumhoz sietett, és határozott fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kipakolását. Ezután a főbejáratra egy rövid közleményt helyezett el, és azt lepecsételte, valamint a múzeum kulcsait magához vette. 

Megszálló román csapatok 1919. nyarán a Parlament előtt, Erdélyi Mór felvétele (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) 

A tábornok szobrát, Ligeti Miklós alkotását 1936. szeptember 23-án állították fel a Szabadság téren egy magyar származású amerikai tiszt, Eugene Boross javaslatára. (A javaslat annak hatására született, hogy Bandholtz tábornok naplója 1933-ban megjelent, és ott részletesen leírta ezt az incidenst is. A napló magyarul 1993-ban jelent csak meg.)

Az alkotás ellen azonban a román diplomácia jelentős támadást intézett, nemcsak a szobor ténye sértette őket, hanem az is, hogy a tervezet szerint a tábornokot egyenruhában, lovaglópálcával a kezében ábrázolják. Ugyanis a legenda szerint – erről Bandholtz tábornok naplójában nincs szó – a lovaglópálcájával utasította ki a románokat a múzeumból. (A pálcát később a Nemzeti Múzeum kapta meg). A diplomáciai botrányt végül az amerikaiak úgy kezelték, hogy az avatáskor a nagykövetet „más ügyben” hazarendelték, és alacsonyabb szinten képviseltették a nagykövetséget.

Harry Hill Bandholtz tábornok szobra a Szabadság téren 1938-ban. A szobrot Ligeti Miklós készítette 1936-ban (Fotó: Fortepan)

A szobor egészen 1949-ig a helyén maradhatott, sőt 1946-ban még helyre is állították a rajta esett sérüléseket, ám 1949 márciusában a Szabad Nép egyik kreált újságcikkére hivatkozva „restaurálás” címen elszállították egy szobortemetőbe, a kommunista hatalom szerint az „sértette a testvéri román nemzet érzéseit”. Majd 1951-ben a talapzatot is elbontották.  

Ugyan a Szabadság térről eltávolították a művet, de nem semmisítették meg, raktárban volt 1985-ig, amikor is az amerikai nagykövetség zugligeti rezidenciájának udvarán ismét felállították. 

Bandholtz tábornok 1989-ben visszaállított szobra napjainkban a Szabadság téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Azonban fordult a történelem kereke, 1989-ben az Egyesült Államok akkori elnöke, idősebb George Bush Magyarországra látogatott. A szobor visszaállítását Mark Palmer akkori amerikai nagykövet kezdeményezte a Fővárosi Tanácsnál 1988 őszén. A hatóságok, minden bizonnyal a közelgő amerikai elnöki látogatásra, nem utasították el a kérést, ehhez azonban szükség volt a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének és a Külügyminisztériumnak az állásfoglalására is. 

A Népszava című újság így emlékezett meg a szobor visszaállításáról 1989. július 7-én: 

„Amilyen csöndben negyven éve eltávolították, ugyanolyan hallgatagon helyezik vissza helyére Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobrát a budapesti amerikai nagykövetség épülete mellé. A köztéri szobrok avatásánál szokásos hírverés elmaradt. Tegnaptól újból látható a Szabadság téren, hátlapján a felújított szöveggel: »Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919.  október 5-én megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum műkincseit«.” 

A szobor előlapján ma az eredeti szöveg is olvasható: „Harry Hill Bandholtz a hőslelkű amerikai tábornok az igazság nemes bajnoka dicső emlékére a hálás magyar nemzet 1919”. Alatta – egy idézet a tábornoktól: „I simply carried out the instructions of my Government as I understood them as an officer and gentleman of the U. S. Army – Harry Hill Bandholtz.” (Csupán kormányom utasításait teljesítettem úgy, ahogyan azokat, mint az Egyesült Államok hadseregének tisztje és állampolgára értelmeztem.) A talapzat másik oldalán az adakozók és a szobor felállítóinak névsorát tüntették fel.

A tábornok kezében ott a lovaglópálca (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A korabeli sajtó egyöntetűen úgy írt az 1989-es visszaállításról, hogy az csendben történt. Ennek okát abban látták, hogy a szobor meglepetés lett volna Bush elnöknek, és ezért nem verték nagy dobra. A hivatalos magyarázat a valóban minden előzetes hírverést nélkülöző felállításra az volt, hogy arról a közvélemény azért nem tudott, mert az amerikai nagykövet a Fővárosi Tanács elnökéhet és nem a Végrehajtó Bizottsághoz fordult.

„Az igazság nemes bajnoka” – olvashatjuk a szobor talapzatán. A hátsó oldalon szerepel az a felirat, miszerint Bandholtz tábornok 1919. október 5-én megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum műkincseit (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).

Nyitókép: Harry Hill Bandholtz tábornok szobra napjainkban a Szabadság téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Fortepan-kép adatai: Harry Hill Bandholtz tábornok szobra a Szabadság téren, Ligeti Miklós 1936-ban készült alkotása. Adományozó: Kelecsényi Kristóf