Aki idén nyáron a budai Várban sétált, több helyszínen is építkezések nyomait láthatta. Az Úri utca – Kapisztrán tér – Tóth Árpád sétány által határolt területen fekvő, palánkkal körbevett épületen is egész nyáron folyt az építkezés. Az Úri utcai oldalon kifüggesztett tájékoztató táblán bárki elolvashatta, milyen építkezés zajlik itt: „Oktatási és Kutatási Központ kialakítási munkái”, és megszemlélhette a látványterven a felújítás utáni állapotot is: a gyönyörű barokk épületet.

Az épület Úri utca 72. felőli oldala a tájékoztató táblával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 Az utcáról nem sok minden látszik abból, hogy a XVIII. század végén épült, késő barokk épületen milyen mértékű beavatkozást végeznek. De  bátorkodtunk felmenni az Úri utca szemközti oldalán álló Magdolna-toronyba, ahonnan tökéletesen ráláthattunk a teljes rekonstrukció alatt álló épületre: a vakolatot kívül-belül teljesen leverték, az összes elavult vezetékrendszert kiszerelték falakból (természetesen), és az épületnek teljes egészében lebontották a tetőszerkezetét.

Ilyennek láttuk az épületet a Magdolna-toronyból, az Úri utca felől 2019. augusztus 21-én. A kép jobb felső sarkában a Hadtörténeti Múzeum épülete látszik, a távolban pedig a Krisztinaváros és a budai hegyek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A napokban ismét a budai Várban jártunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy megkezdődött a tetőépítés, igaz, egyelőre csak a Tóth Árpád sétány felőli oldalon, de várhatóan az esős idő beköszöntéig védelmet kap az egész épület.

Megkezdődött a tetőszerkezet építése, egyelőre a Tóth Árpád sétány felőli oldalon. A fotó a Magdolna-toronyból készült 2019. szeptember 28-án, háttérben a budai hegyek (Fotó: pestbuda.hu)

A Kapisztrán térről nézve egyelőre ennyi látszik a Tóth Árpád sétány felőli oldalon megkezdett tetőépítésből (Fotó: pestbuda.hu)

Talán elsőre keveseknek ugrik be, hogy ez az a bizonyos ingatlan, amelynek pincerendszerében a Magyar Nemzeti Bank a II. világháború előtt és alatt is az ország aranytartalékát tervezte tárolni.

De ennek a helynek az ezt megelőző időkben is rendkívül kalandos volt a múltja. A Pageo Alapítvány által készíttetett – és az interneten elérhető – építéstörténet szerint az Úri utca – Kapisztrán tér sarkán álló ház volt már plébániaépület, családi ház, katonai kincstár, működött itt italmérés és villamos teherelosztó központ is.

A Mária Magdolna-templom a budai Várban, a Kapisztrán (Nándor) téren 1900-ban, a kép jobb sarkában látható az Úri utca 72. alatti épület részlete, Klösz Görgy felvétele (Fotó: Fortepan)

Az Úri utca 72. számú ház éppen szemben áll a II. világháborúban megsérült és lebontott középkori Mária Magdolna-templom tornyával, így nem meglepő, hogy a törökdúlás előtt a plébánia épülete volt itt. A töröktől való 1686-os visszafoglalás után néhány évvel két ház állt a telken, de nem pont azon a területen, mint amelyen a mai ház. Az 1700-as évek elején a katonai kincstáré volt az ingatlan, majd 1750-től magánszemélyek birtokolták, s az újabb és újabb tulajdonosok rendre építkezésbe fogtak, hogy a saját igényüknek megfelelő házat alakítsanak itt ki.

Az épület a Tóth Árpád sétányról fotózva, háttérben a Magdona-torony (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fennmaradt egy 1784-ből származó összeírás, amelyből tudhatjuk, milyen helyiségek voltak akkor a földszinten és az emeleten. Ezt követően azonban ismét építkezés kezdődött a telken: az épületet bővítették, valószínűleg ekkor épülhetett a Tóth Árpád sétány felőli épületszárny, a munkák 1792-ig tartottak. Az épület Úri utcai oldala ezekben az években késő barokk architektúrát kapott. A kőkeretes, egyenes záródású Úri utcai kapu azonban feltehetően a XIX. század elejéből való.

Az épület Úri utca felőli bejáratán belépve a belső udvar is megközelíthető, az udvaron túl jól kivehető a Tóth Árpád sétány felőli épületszárny (Fotó: pestbuda.hu)

A ház és az alatta lévő barlangrendszer sorsát illetően igen érdekes a következő tulajdonos személye: 1936-ban a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese, Scossa Géza vásárolta meg az épületet. Az ingatlanon 1938-ban ismét átalakítás kezdődött, először az Úri utcai, majd a sétány felőli oldalon, az építési tervek teljes egészében fennmaradtak, az alaprajzon jól kivehető a barokk kori szerkezet.

Ekkorra már az is kiderül, pontosan mekkora kiterjedésű barlangrendszer van a föld alatt. A honvédség ugyanis az 1930-as években elhatározta, hogy a vár alatti pincerendszert légvédelmi menedékké alakítja, ezért 1935-ben megkezdődött a várban lévő minisztériumok pincerendszerének feltárása a híres magyar geológus, Kadić Ottokár vezetésével, akit a magyar barlangkutatás megalapítójaként tartunk számon (horvát apától és magyar anyától született, de magyarnak tartotta magát).

Időközben azonban felmerült egy újabb elképzelés a barlangok hasznosítására: hogy a Magyar Nemzeti Bank trezortermeit kellene itt, a föld alatt megépíteni, hogy ott lehessen elhelyezni az ország aranytartalékát. A munkálatok megkezdődtek. Az Úri utca 72. számú ház kétszintes barokk pincéje 7-10 méter mélységű volt, ez alatt, 15-30 méter mélyen a természetes üregek kitágításával alakították ki a Nemzeti Bank trezortermeit. A háború kitörése után vészkijáratot építettek a várfal alatti Lovas útra, ezenkívül volt egy járat a Belügyminisztérium Úri utcai épületéhez, egy másik pedig a Mária Magdolna-templom irányába vezetett.

Az Úri utca 72. szám alatti épület 1941–1942-ben, a képen jobbra, a ház mögött a Hadtörténeti Múzeum épülete látszik (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A bank vezetése 1940-ben döntötte el, hogy 30 méter mélyen egy háromszintes termet alakíttat ki. Ennek elkészülte után összesen 1534 négyzetméteres lett az épület alatti pincerendszer. A háború után elvették a banktól az épületet és a pincerendszert is, az ingatlan állami tulajdonba került. Az 1950-es években a Magyar Villamos Művek Tröszt Országos Villamos Teherelosztó Központja vette birtokba a területet. A pincerendszerben 1967-től hírközlési központ működött, az épületben pedig 1969-ben 13 szolgálati lakást alakítottak ki.

Az ingatlant 2015-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, amely úgy döntött, hogy a késő barokk állapotnak megfelelően állíttatja helyre az épületet. Időközben a Pallas Athéné Alapítványok létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t az alapítványok vagyonával való biztonságos gazdálkodásra. Ez a cég alapította az Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft.-t az Úri utcai építkezés lebonyolítására és az ingatlan üzemeltetésére, sőt 2019-től a tulajdonjogot is gyakorolja.

A Magyar Nemzeti Bank alapítványai az elmúlt években több műemlék épület megmentését és az eredeti terveknek megfelelő rekonstrukcióját is magukra vállalták.

Az egykori Várkert kioszkot, Ybl Miklós 1874–1882 között épült zseniális kis ékszerdobozát 2018 májusában adták át, kávézó, étterem, kiállítótér működik benne. A Duna partján álló Ybl Miklós téri épületet rendezvényhelyszínként és kulturális találkozópontként is használják, előadásokkal, koncertekkel, filmvetítésekkel és családi programokkal várják a látogatókat. Ybl Budai Kreatív Ház névre keresztelték el.

A Várkert kioszk ma az Ybl Budai Kreatív Ház nevet viseli (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Példaértékűnek nevezhető a Szetháromság téri volt budai Városháza rekonstrukciója is: 2018 szeptemberében adták át a felújított épületet, amely az oktatást és a tudományos életet szolgálja, ezért is kapta a Bölcs Vár nevet. Doktori iskola működik a házban, de konferenciákat, könyvbemutatókat is gyakran tartanak, ezenkívül étterem is működik és kiállítás is várja a látogatókat az UNESCO műemlékvédelmi díját elnyerő épületben.

Az egykori budai Városháza a Szentháromság téren a Bölcs Vár nevet kapta (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Széll Kálmán téren álló Postapalota, Sándy Gyula gyönyörű épülete, amely az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta irodaházának, most van felújítás alatt, Buda Palota névre keresztelték. Az MNB tavaly jelentette be, hogy az épületbe a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége fog beköltözni. A tervek szerint pénzmúzeum is működik majd benne, kilátótornyát pedig megnyitják a nagyközönség előtt.

A Magyar Királyi Posta egykori székházát Buda Palota névre keresztelték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén felújítás alatt van a várfal alatt (Hunyadi János út 26.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter egykori villája, amely Ybl Miklós tervei szerint épült az 1870-es évek elején. A II. világháborúban ugyan megsemmisült, de a 2000-es években modern anyagok felhasználásával újra felépítették, ám nem sikerült teljesen befejezni. Az MNB egyik alapítványa vásárolta meg ezt az épületet is, amely az elkészülte után kulturális célokat szolgál majd, konferencia- és rendezvényközpontot alakítanak ki benne.

A várfal tövében található, Ybl Miklós tervezte Lónyay-villa (Forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes, Látóhatár Kiadó, 2014, Timár Sára felvétele)​

Nyitókép: A budai Várban található, Úri utca 72. számú épület rekonstrukciójának látványterve