A mai Szabadság tér formáját elsősorban a korábban itt álló, a XVIII. század végén Isidor Ganneval tervei alapján épült Újépület (Neugebäude) határozta meg. A II. József által megrendelt hatalmas, négyzet alakú udvar köré rendeződő, sarokbástyás épület több mint százéves fennállása alatt több funkciót is betöltött, leginkább mégis arról híres, hogy az 1848–1849-es szabadságharc bukása után magyar hazafiak börtöneként szolgált, és itt végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt.

Az Adria-palota 1900 után, a háttérben jól látható a Parlament (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A kiegyezés után a rossz emlékű épület hasznosítása nagy fejtörést jelentett a város vezetőinek, végül 1897-ben a lebontása mellett döntöttek. (Eddigre már a közelben épülő Országház miatt a terület jelentősen felértékelődött.)

A hatalmas, szabaddá vált terület hasznosítása teljesen új városépítészeti feladatot jelentett, amelyről bővebben többek között a Sisa József által szerkesztett A magyar művészet a XIX. században című könyvsorozat építészettel és iparművészettel foglalkozó kötetében olvashatunk. Az Országház és a Bazilika építésével megnövekedett jelentőségű Lipótvárosban egy monumentális tér kialakítása volt a cél, a számos elképzelés közül végül Palóczi Antal munkája bizonyult a legmeggyőzőbbnek.

Az Adria Tengerhajózási Rt. palotája 1902-ben. A képen még nincsenek fák, így jól látható a főhomlokzat (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az ő tervein a Dunával párhuzamos főtengelyű, az északi végén félköríves vonalvezetésű tér látható, amelybe sugárirányban futnak be az utcák. A térre végül olyan jelentős funkcióval és tekintélyt parancsoló külsővel ellátott épületeket emeltek, mint az Alpár Ignác által tervezett Osztrák–Magyar Bank székháza és a Tőzsdepalota, a historizmus városépítészetének fontos példájává téve a Szabadság teret. (A tér a nevét 1900-ban kapta, utalásként az 1848–1849-es szabadságharcra.)

A Szabadság tér 1902-ben. A tér még burkolatlan, az Adria-palota pedig még épül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A nagyszabású épületek sorát az Adria-palota, vagyis az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. egykori székháza gazdagítja. A Fiumében flottával rendelkező, a Földközi-tengeri és a világkereskedelmet is meghatározó részvénytársaság megbízására a terveket nem kisebb építész, mint Meinig Arthur (más, helytelen írásmóddal Meinig Artúr) készítette el, akinek a neve már 1900 márciusában a Fővárosi Közmunkák Tanácsához beadott építési kérvényben is szerepel.

Az Adria-palota 1906-ban. A képen jól láthatók az épület szobrászati díszei, a főhomlokzat nagy részét ma eltakaró fák még csak csemeték (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Mint azt Rozsnyai József Meinig Arthur című könyvében olvashatjuk, a népszerű építész neve egyfajta minőségbiztosításként szolgálhatott, és a kérvény pozitív elbírálásához is hozzájárulhatott. Rozsnyai monográfiájából kiderül, hogy az Adria-palota 1902-re biztosan elkészült, és itt olvashatjuk az épület egyetlen ismert, kortárs leírásának magyar fordítását is, mely 1906-ban a német nyelvű Architectur des XX. Jahrhunderts szakfolyóiratban jelent meg.

„Budapesten, a Szabadság tér 16. szám alatt tágas udvart körülölelő épületcsoportot tervezett a nemrég elhunyt Meinig Arthur három, tompaszögben találkozó utca torkolatánál, melyet közel két év alatt […] kiviteleztek. Két házat olvasztott eggyé az építész, s mindkettőt saját, tágas kialakítású főlépcsőházzal látott el. A földszintet három fronton is üzletek foglalják el; az első emelet két nagyobb lakásra oszlik, míg a második és harmadik emeletek három-három lakásra tagolódnak. A földszint és első emelet közé mezzanin került, melyet az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság használ irodái számára.”

A Szabadság tér 1943-ban, a képen jól látható az Adria-palota látványos tetőszerkezete (Fotó: Fortepan/Carl Lutz felvétele )

Az idézetből tehát kiderül számunkra, hogy a részvénytársaság félemeleten elhelyezkedő irodái mellett üzletek és bérbe adható lakások is helyet kaptak az épületben, biztosítva az annak fenntartásához szükséges bevételt. Az idézet azonban itt nem ér véget: „A vakolat borította homlokzatok különlegessége az, hogy bécsi mintára úgy foglalták egybe, hogy palotaszerű hatást érjenek el. Nevezetesen ez az üzlet- és bérházak esetében szokatlan pompa az enyhén befelé hajló főhomlokzaton érhető tetten, melyet kerek, toronyszerű, kupolával koronázott saroképítmények szegélyeznek. Két főemeletet átfogó, balkont tartó korinthoszi oszloprenddel díszes ez, s óriási íves oromzat zárja le. A külsőt gazdagon ékesítik a Szabó Antal által készített szobormunkák.”

A Szabadság tér 1938-ban, háttérben az Adria-palota (Fotó: Fortepan/képszám: 120580)

Az idézet említi tehát a főhomlokzat leglátványosabb elemeit. A kupolával koronázott saroképítmények között azonban tagolt, látványos tetőidom is emelkedett, ami mára sajnos már nem látható. Szobrászati díszekről is olvashatunk, amelyek bővebb leírást érdemelnek, hiszen mind a tengerhez és hajózáshoz köthetők, ami egy budapesti épületen igazán különleges.

Az Adria-palota sarokkupolája. A harmadik emeleti ablakok alatt jól megfigyelhető a kagylókból és szigonyokból álló díszítés (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

A főbejárat fölött hajókötelekből, láncokból és vasmacskákból álló dekoráció jelenik meg, a kapu Jungfer Gyula által készített kovácsoltvas rácsán pedig a reneszánsz delfinábrázolásokra emlékeztető figurákat láthatunk. Az első emelet sarokerkélyeit tartó hajóorrok is igazán látványosak, az őket körülvevő evezők és hajókötelek mellett ismét megjelennek a delfinek.

Az Adria-palota főbejárata, a képen jól látható a Jungfer Gyula által készített kovácsoltvas rács (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az idézet által is említett oromzatban hasonló hajóorrot láthatunk, ezt azonban az evezők és kötelek mellett hullámok és voluták is körülveszik, fölötte pedig az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. címere díszeleg. A homlokzatokon több helyen megfigyelhetünk kagyló- és szigonymotívumokat, valamint látványosak, bár jelenleg sérültek a főhomlokzaton megjelenő, Európát, Afrikát, Ázsiát és Amerikát ábrázoló emberalakok is.

A sarokerkélyeket tartó hajóorr díszítés (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az Afrikát ábrázoló egyiptomi nőalak jelenlegi állapota (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az épület előtt álló magas fáktól nehezen látható a főhomlokzat, télen azonban megfigyelhető az oromzat hajót ábrázoló domborműve (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az épület belső terei természetesen ugyanolyan impozánsak, mint a főhomlokzat, de ezek közül is kiemelkedik a díszlépcsőház, amelynek márványburkolata és gipszstukkós díszítése mellett az első emeleti, tengeri mitológiai jeleneteket ábrázoló mennyezetfreskó adja az eleganciáját. Az első emeleti térsor nem kevésbé látványos, a faragott ajtók, díszes mennyezetek és tükrök, valamint a gazdagon faragott kandalló mind arról árulkodnak, hogy lakásfunkciók mellett a részvénytársaság saját reprezentációs céljaira is használta.

Tükrökkel díszített terem (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Díszesen faragott kandalló (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Látványos mennyezeti dekoráció az első emeleten (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Elegáns tükör az első emeleti reprezentatív térsorban (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. sorsa az I. világháború után megpecsételődött, hiszen a trianoni békeszerződés aláírásával hazánk elvesztette tengeri kijáratát. Mint Kelecsényi Kristóf művészettörténésztől megtudtuk, a két világháború közötti időszakban a nagyszabású épület a Nemzeti Bank tulajdonát képezte, és bankfiókként, valamint bérházként működött tovább, majd a II. világháború után államosították.

A belső udvar jelenlegi állapota, valamint az első emeleti télikert (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Ebben az időszakban sajnos sok eredeti épületrész elpusztult, például a lépcsőházakban található, kovácsoltvassal dekorált liftek, és elszállították az udvaron álló impozáns kandelábert is. Később a Magyar Partizán Szövetség és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda kapott benne helyet, ez utóbbi egészen 2000-ig üzemelt az épületben. A 2000-es évektől kezdve a korábban irodának használt terek üresen álltak, így alkalom nyílt filmek forgatására, a palota reprezentatív termei számos hollywoodi produkcióban megjelennek (például A kém, a Bel Ami – A szépfiú, a Die Hard 5. című filmekben).

Télikert, részlet (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az ellipszis lépcsőház eredeti kovácsoltvas korlátja, valamint a később beépített lift (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Eredeti kabátporoló a körfolyosón (Fotó: Paár Eszter Szilvia/pestbuda.hu)

Az épület története idén újabb fordulatot vesz, a BDPST Ingatlanfejlesztő Kft. irányításával, a PLANT-Atelier Peter Kis Kft. tervezésében ugyanis megkezdődik az épület felújítása, amely az eddigi tervek alapján az Adria-palota egykori fényéhez méltón zajlik majd. Ahogy Hegedűs Tamás projektvezető elmondta, a földszinten kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket alakítanak ki, ami az eredeti üzletfunkcióval rokonítható. A félemeleten és az első emeleten a tervek szerint egy 20-25 szobás boutique hotel kap majd helyet, amelynek megközelítésére a díszlépcsőház szolgál majd.

Látványterv a belső udvar rekonstrukciójáról (Fotó: PLANT-Atelier Peter Kis Kft.)

Az első emeleti reprezentatív térsor szakszerű restaurálására nagy hangsúlyt kíván fektetni a beruházó, de nem újszerű, hanem egyfajta patinás állapot elérése lesz a cél. „Nem egy pompájával hivalkodó versailles-i kastélyt akarunk itt létrehozni, hanem meg akarjuk mutatni az épület 120 éves történelmét és értékeit” – mondta Hegedűs Tamás.

Az elegáns emeleti termeket rendezvények, például esküvők vagy fogadások lebonyolítására is alkalmassá kívánják tenni. Az épület eredeti fényének visszaállításához szorosan hozzátartozik a korábban már említett feltűnő, tagolt tetőidom helyreállítása is, melynek a Szabadság tér felőli oldalát archív fotók alapján építik majd fel, egy kis változtatással. A manzárdkupola belső terét fémmel vértezett üvegfelületek segítségével teszik világosabbá.

A látványterven a Vár és az Országház felé néző teraszt láthatjuk (Fotó: PLANT-Atelier Peter Kis Kft.)

Az udvar felé forduló oldalon az Országházra és a Várra néző belső tetőterasz kialakítása is szerepel a tervek között. A második és a harmadik emeleten ugyanúgy lakások lesznek, mint eddig, azonban ezek is felújításon esnek át, a hasznosításuk a beruházó elképzelése szerint bérbeadás útján történik majd. A lakások alaprajzi elosztása a tervek szerint 80-90 százalékban megegyezik majd a mai állapottal, csak a jelenkori kényelmi szempontoknak megfelelő konyha- és fürdőszoba-átalakításokról lesz szó.

A látványterven a belső udvarra néző körfolyosókat láthatjuk (Fotó: PLANT-Atelier Peter Kis Kft.)

Néhány lakásban még találhatók eredeti részletek, például cserépkályhák, fürdőszobák, dekoratív csempék és gipszstukkók, a tervek szerint ezek ugyanúgy megőrződnek majd, mint a reprezentatív terek.

Kíváncsian várjuk az Adria-palota fejújítását, reméljük, hamarosan tudósíthatunk majd az eredményekről is.

Nyitókép: Látványterv a főhomlokzat és a Zoltán utcai homlokzat rekonstrukciójáról, a képen jól látható a díszes tetőidom (Fotó: PLANT-Atelier Peter Kis Kft.)