Czigler Győző igazi építészdinasztia tagjaként látta meg a napvilágot Aradon, 1850. július 19-én. Már dédapjának a felmenői is építőmesterséggel foglalkoztak Svájcban. A dédapja Magyarországra települt, nagyapja, Czigler Antal 1767-ben született Cserevicsen, Szerém vármegye egyik mezővárosában. Az ország törököktől való visszafoglalásának utolsó időszakában a császári seregben szolgált, ott volt Belgrád és Szendrő ostrománál is 1789-ben. Később Bécsben építészeti tanulmányokat folytatott, és építészmesteri jogot szerzett.

Czigler Antal Pesten a Rókus Kórháznál építési felügyelőként dolgozott. Az 1801-es gyulai tűzvész után gróf Wenckheim Ferenc megbízta leégett kastélya felújításával. Ettől fogva 60 éven át állt a grófi család szolgálatában. 95 évesen 1862-ben halt meg Gyulán. Fia, ifjabb Czigler Antal folytatta apja hagyományait. Katonai szolgálatának teljesítése után építőmester lett, és Aradon telepedett le, ahol hamarosan nagy elismertséget szerzett. Arad vármegyének az 1850–60-as években létesült templomait és úri lakóházait nagyrészt ő tervezte és építette. Ellentétben apjával fiatalon meghalt 1871-ben.

Czigler Győzőnek  a nagyapja és az édesapja is építőmester volt (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. április 2.)

Czigler Győző (eredetileg Viktor) először édesapjától szerzett építészeti ismereteket, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol Theofil Hansen volt a professzora. Apjának a halála miatt több munkája félbeszakadt, ezeket kellett először befejeznie az akadémia elvégzését követően (ilyen volt a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Az 1870-es évek második felében további tapasztalatokat szerzett Németországban, Angliában és Franciaországban.

Hazatérése után Budapestre költözött, és a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban dolgozott. Ahogyan apja és nagyapja, ő is szolgált a hadseregben, méghozzá Bosznia-Hercegovina 1878. évi okkupációjakor tartalékos főhadnagyi rangban. Ebben az évben kapta első jelentősebb építészi feladatát, az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota megtervezését (sokáig a Postamúzeum működött az épületben).

Az Andrássy út 3. szám alatti Saxlehner-palota, Czigler Győző első jelentősebb munkája. Sokáig a Postamúzeum működött az épületben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Saxlehner-palota bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

1887-ben a Műegyetem az akkor szervezett Ókori Építészeti Tanszék vezetésével bízta meg. Hamarosan az egyetem dékánjává is megválasztották. Több szakmai szervezetnek is fontos tagja volt: az 1890-es évek elejétől a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület meghatározó alakjaként tartották számon, 1894-től ennek a szervezetnek az elnöke is lett. 1897-ben megalapította a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek. A közélet is nagyon érdekelte: tagja volt a székesfővárosi törvényhatósági bizottságnak, 1889-től a Ferencvárosi Polgári Kör elnöke volt, 1901-ben például Springer Ferenc (az FTC első elnöke) országgyűlési képviselővé választásában is jelentős szerepet játszott.

Hatalmas munkabírása talán már ebből a rövid felsorolásból is kiderül, és építészeti munkásságáról még nem is ejtettünk szót. 1878 és 1905 között a fővárosban 12 hatalmas bérházat és 15 közintézményt (banképületet, állami hivatalokat, vásárcsarnokot, kórházat, templomot) tervezett.

 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körút 1. szám alatti egykori palotáját is Czigler Győző tervezte (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Czigler Győző munkája a Rózsák terei görögkatolikus templom (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.088)

A fővároson kívül is számos megbízást teljesített, dolgozott Fiuméban, Békéscsabán, Kassán, Gyulán, Győrött, de Bécsben is. Fontosabb munkái közé tartozik az Országos Erdészeti Egyesületek székháza az Alkotmány utca 6. szám alatt, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körút 1. szám alatti palotája, a Központi Statisztikai Hivatal főépülete a Keleti Károly utcában, az Erzsébet Királyné Szanatórium épületegyüttese (vagyis az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet), a Gozsdu-udvar, a Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja a Gellért téren, a Pasteur Intézet épülete a Hőgyes Endre utcában, a Pázmáneum székháza Bécsben. Talán legnagyszabásúbb művének, a Széchenyi fürdő terveinek megvalósulását már nem érhette meg (tegyük hozzá, hogy a terveket Hegedűs Árminnal közösen készítette, az építkezés pedig Dvorzsák Ede irányításával zajlott).

Czigler Győző legnagyszabásúbb munkája, a Széchenyi fürdő 1913-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.104)

A Széchenyi fürdő napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fontos munkája volt a Központi Statisztikai Hivatal főépülete a II. kerületi, Keleti Károly utcában, a kép 1940 körül készült (Fotó: Fortepan/képszám: 24148 )

Czigler Győző tervezte a Műegyetem kémiai pavilonját a Gellért téren. Terve a Magyar Mérnök és Építészegylet Közlönyében, 1900. 23. szám

Az elkészült épület a Gellért téren (Forrás: Építési Ipar, 1904. március 13.)

Ma a kupola nélkül láthatjuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért téri épületét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Építészeti elképzeléseit meghatározták a Hansen-féle iskolában szerzett ismeretek. A historizáló stílusok megtartásában látta az építészet haladásának útját, a modern művészet irányzataival nem tudott és nem is akart azonosulni. A különböző szaklapokban gyakran fejtette ki véleményét, és többször volt résztvevője az építésztársadalom érdeklődését igencsak felkeltő polémiáknak. Ilyen eset volt például a Zeneakadémia Korb Flóris és Giergl Kálmán által készített szecessziós tervének erős bírálatában játszott szerepe, de hasonlóan nagy vihart kavart, amikor 1900-ban az új Nemzeti Színház épületét a Kálvin téren javasolta felépíteni a református templom helyén úgy, hogy a templomot a Központi Vásárcsarnokkal szembe, a Fővám térre helyezte volna.

Az 1904-ben elkészült Pasteur Intézet képeslapon (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Pasteur-kórház (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az egykori Pasteur Intézet épülete napjainkban, jelenleg a Semmelweis Egyetem használja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Hunyadi téri vásárcsarnokot láthatjuk a képen, de Czigler Győző tervezte a Hold utcai vásárcsarnokot is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Családot nem alapított, szinte minden energiáját az építészetnek szentelte. Előfordult, hogy csupán lelkesedésből, mindenféle megbízás vagy felkérés nélkül készített tervanyagot. 1902-ben a Vigadó épületének felújítására nyújtott be tervet, a fővárosi közgyűlés tagjai meg is lepődtek, amikor kiderült, hogy honoráriumot nem kért érte.

Tanította a következő építészgenerációt, amelynek tagjai rajongva szerették még akkor is, ha nem értettek mindenben egyet vele. Tervezett és egyesületi életet élt, politizált, és cikkeket meg tanulmányokat írt építészetről, művészetről, közéletről.  Rövid betegeskedés után 55 évesen érte a halál az Üllői úti Köztelek épületében lévő lakásában. A Műegyetem vezetése még aznap rendkívüli ülést tartott, és eldöntötték, hogy Czigler holttestét az egyetem kémiai épületében ravatalozzák fel, onnan viszik majd a Kerepesi úti temetőbe. Tudományos ülést tartottak, díszoklevelet és emlékérmet készíttettek az emlékére. Iparművészeti és építészeti szakfolyóiratban, de közéleti újságok hasábjain elbúcsúztak tőle, munkásságát ismertetve, érdemeit felsorolva.

Híradás Czigler Győző haláláról (Forrás: Tolnai Világlapja 1905. februári száma)

Lyka Károly a Művészet 1905. évi első számában fogalmazta meg talán a legpontosabban Czigler jelentőségét: „Egy város arculatát az építők formálják s Budapest ma körülbelül a magyar architektúrát jelenti. Akik ezt a kőarculatot megkonstruálták, tehát a magyar architektúrában nyomokat hagytak, azok közt kétségkívül ott van Czigler Győző is.”

Czigler-emlékérem 1911-ből (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Nyitókép: A Széchenyi fürdő napjainkban, Czigler Győző legnagyobb szabású munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)