A XVIII. század végén a pesti történelmi városmag és a mai Szabadság téren állott Újépületnek hívott monumentális katonai objektum között új városrész alakult ki, amelynek neve II. Lipót koronázására emlékeztet. Lipótváros első plébániatemploma 1817-ben épült, 800-900 katolikus lakos tarozott a plébániához. Ennek a templomnak a feljegyzések szerint három harangja volt, de megsemmisülésük körülményei nem ismertek számunkra.

A budapesti Szent István-bazilika épülete

Maga  az épület jelentősen megrongálódott 1849-ben, a szabadságharc folyamán. Pest város tanácsának már korábban is szándékában állt egy nagyobb templomot építeni, hiszen a pesti oldalnak ezen területe rohamléptekkel fejlődött már a reformkor idején is. Hild József (1789–1867) építészmérnököt 1845-ben felkérték egy hatalmas, kupolás templom tervezésére, amely méltó párja lehet a római Szent Péter-bazilikának vagy a párizsi Invalidusok templomának. 

A Szent István-bazilika (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alapkőletétel 1851. október 4-én történt, és megkezdődött a Hild József által megálmodott klasszicista épület kivitelezése. Kilenc év múlva, 1860-ra elkészült a szentély mögötti kápolna, amelyet a bazilika felszenteléséig használtak plébániatemplomként. A templom építését nagyban hátráltatta az a tény, hogy az épület kupolája 1868-ban beomlott, de ekkor már Ybl Miklós (1814–1891) volt a bazilika terveinek átdolgozója. 

Kauser József (1848–1919) 1891-ben vette át  a vezető építészi szerepet, miután Ybl Miklós elhunyt. A felszentelési ünnepséget 1905. november 9-én tartották, amelyen Kohl Medárd esztergomi segédpüspök celebrált szentmisét.

A bazilika 1863-ban öntött Nagyboldogasszony-harangja

A templom legrégebbi harangja a Mária, Nagyboldogasszony-harang 3100 kg tömegű, 178,5 centiméter alsó átmérőjű a bazilika északnyugati tornyában kapott helyet. Walser Ferenc öntötte 1863-ban Pesten. Az öntvényt Scitovszky János (1785–1866) hercegprímás szentelte fel. A harangjármot Ganz Ábrahám budai vasöntöde-tulajdonos ajándékozta.

Az 1863-ban készült harangot szentelő Scitovszky János érsek, Barabás Miklós portéja

Ez a templom egyetlen olyan harangja, amely az építéssel egyidős. Díszítményén a földgömbön álló Szűz Mária alakja látható. Értékes, plasztikus felirata latin nyelvű. A Mária-harangról az alábbi információt közölte a XIX. század második felének legnépszerűbb hetilapja, a Vasárnapi Ujság: „Pestváros lakosai ez idén szép karácsoni [sic!] ajándékot kaptak. S ez a lipótvárosi, épülőfélben levő basilika 5600 font sulyu uj harangja, mely miután decz. 10-én a herczegprimás által fel lőn szentelve, azóta a toronyba felhuzatott s karácson éjelén szólalt meg először. A közönséges pesti harangokat, melyeket minap röviden ismertettünk, mind szépségben, mind erőben jóval felülmulja gyönyörű alsó B. hangjával.”

A Mária-harang jobb és bal oldalán napjainkban négy, Passauban 1993-ban öntött kisebb harang függ. A harangokat a Schlick Ignác vasöntödéjében 1866-ban készített harangszék tartja. A Mária-haranggal egy toronyban található a templom mechanikus órája. Az óramű a harangszint alatt, számlapjai fölötte lettek elhelyezve. Az időmérő szerkezetet, amelyet 1866-ban Johannes Mannhardt (1798–1878) müncheni órásmester gyára készített, Hampel Antal templomgondnok ajándékozta az egyházközségnek.

Ez az óra az elsők között volt az országban, amelyet gyáripari technológiával, konstans erejű szabad gátszerkezettel készítettek el. Johannes Mannhardt órás és mechanikus 1827-ben telepedett le Münchenben, ahol egy kis műhelyt rendezett be, amely később gyárrá fejlődött. Toronyórák iparszerű előállítására törekedett.

Gyárában nemcsak toronyórákat állítottak elő, hanem a teljes termelésnek zömét a különféle gépek tették ki. A Mannhardt-műhely 1844-ben 40 főt, 1855-ben már több mint 230 munkást foglalkoztatott. A gyárban 1861-ig több mint 1000 toronyórát állítottak elő. A szabadon lengő ingával 1862-ben készített óraszerkezetet, amelynek gyártására privilégiumot kapott.

Eredetileg csak a bazilika északnyugati tornyának számlapjain mutatta az óra az időt. A délnyugati toronyra 1890-ben vitték át a nyomatékot egy közlőmű segítségével, amely által megvalósulhatott, hogy egy óramű két toronyban egyszerre nyújtson időbeli tájékozódást.

A bazilika délnyugati tornyának nagyharangjai

 A bazilika délnyugati tornyában 1892-ben helyezték el a Monarchia Magyarországának legnagyobb tömegű harangját, a Walser Ferenc  (1827–1901) által öntött Szentháromság és Szent György tiszteletére készített harangot. Az 7735 kilogrammos, 220 centiméter alsó átmérőjű öntvényt Schopper György (1819–1895) rozsnyói megyéspüspök 1892. április 19-én szentelte fel.  

A bazilika 1892-es nagyharangja, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek fel

Az I. világháború folyamán ezt a monumentális harangot katonai célokra rekvirálták a bazilika másik négy harangjával együtt. Ezt követően több mint tíz éven át csak a bazilika északnyugati tornyában volt zengő öntvény, az 1863-ban öntött Nagyboldogasszony-harang, valamint a lélekharang.

A Walser-műhely a bazilika nagyharangjával 1892-ben

Madarász István (1884–1948) a bazilika apátplébánosa vezetésével 1927-ben mozgalom indult  a templom I. világháborúban elvitt nagyharangjának pótlására. A gyűjtést Budapest székesfőváros, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi illetve a Honvédelmi Minisztérium kiemelt módon támogatta.

Az öntvényt az egyházközség 1929. májusában rendelte meg, amelyet év végére készített el  Szlezák László (1870–1953), Magyarország aranykoszorús harangöntő mestere Budapesten, angyalföldi műhelyében. A zengő öntvény költsége 42 140 pengő volt, amely összeget több részletben fizették ki, 1931. március 24-ig. A harang kialakítását és díszítésrendszerét Gerevich Tibor (1882–1954) művészettörténész, egyetemi tanár tervezte.

A bazilika 7945 kg tömegű nagyharangja kettős titulust kapott: egyrészt „Hősök harangjának” nevezték el, másrészt Szent Imre hercegnek ajánlották.

A bazilika Szent Imre-nagyharangja 1930-ban, amelyet Szlezák László készített (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1930. április 27-i harangszentelés a Szent Imre jubileumi év első látványos eseménye volt. Az egyházi szertartás Serédi Jusztinián (1884–1945) hercegprímás végezte a bazilika lépcsője előtt elhelyezett  öntvénynél. A „haranganya” tisztét a kormányzóné, Horthy Miklósné Purgly Magdolna vállalta.

A harangszentelés után három héttel, 1930. május 18-án „nagy férfizarándoklat” indult Máriabesnyőre 30 ezer résztvevővel, az ő visszatértüket a bazilika délnyugati tornyába időközben elhelyezett  első alkalommal megszólaltatott nagyharang hangja fogadta.

A Hősök/Szent Imre-harang felirata és díszítményei: Az egyik oldalon: „E HARANG HIRDESSE ISTEN DICSŐSÉGÉT VIGYE IMÁNKAT/HŐSI HALOTTAINKÉRT MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁÉRT”/AMEN.”

A felirat alatt középen bőségszaru által keretezett ovális mezőben az elhunyt katona fejét egy angyal tartja.

A harang másik oldalán: „ANNO DOMINI MDCCCCXXX/ SZENT IMRE JUBILEUMI ESZTENDEJÉBEN/ MADARÁSZ IMRE APÁT KEZDEMÉNYEZÉSÉRE/ SERÉDI JUSZTINIÁN BIBOROS HERCEGPRIMÁS/ ORTVAI REZSŐ PLÉBÁNOS CSUPOR JÓZSEF KEGYÚRI TANÁCSNOK/ RIPKA FERENC FŐPOLGÁRMESTER NAGY KÁROLY EGYHÁZKÖZSÉGI ELNÖK/ SIPÖCZ JENŐ POLGÁRMESTER FLEISCHER TIHAMÉR TEMPLOMGONDNOK IDEJÉN/ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS AZ EGYHÁZKÖZSÉGNEK/ ÁLDOZATKÉZSÉGÉBŐL KÉSZÜLT”

A hosszú felirat alatt, egyben a dombormű fölött, a következő szöveg volt látható: „SZENT IMRE HERCEG! KÖNYÖRÖGJ ÉRTÜNK!” A pártán körben, egy sorban: „ÖNTÖTTE ÉS FELSZERELTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN 1930.”

A bazilika Szent Imre-nagyharangja 1930. május 8-án. A földön, előtte táblán a harang öntőjéről, Szlezák Lászlóról és készítéséről tábla tudósít. „Szent Imre herceg és Hősök tiszteletére készült...” (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A harang palástján elhelyezett díszítések: alsó részén szőlőlevél, szőlő, kereszt alkotta díszítménysor, fölötte gyümölcsfüzérsor, amely között női fejek találhatók. A harang palástjának felső részén megsebzett szív, szárnyas angyalfej. Keretben a térdelő Szent Imre alakja, amelyet két címer, a magyar és Budapest székesfőváros címere keretez.

A harang a Szlezák család büszkesége volt, ezt kifejezve külön emléklapot bocsátott ki a harangöntöde a harangszentelés emlékére. Az emléklapon Szent Imre mellképe látható. A herceg fején nyitott, drágakövekkel díszített koronát visel, hosszú haja a válláig ér, ajka fölött rövid fekete bajusz figyelhető meg. A portrén a szent feje mellett tisztaságának attribútuma, a fehér liliom jelenik meg. Szlezák László majdnem minden hirdetésén feltüntette, hogy „a budapesti Bazilika 7945 kilogrammos új harangja gyáramban készült”.

A Szent Imre-harang makettja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Hősök/Szent Imre-harangot 1944. május 20-án hadi célokra elvitte a német hadsereg. Ezáltal nemcsak a magyar katolicizmust érte pótolhatatlan veszteség, hanem a magyar harangok öntészettörténetével foglalkozó kutatást is. A harang kicsinyített mását Szlezák László 1930-ban ajándékozta a bazilikának, amelyet az elmúlt évtizedekben a Szent Jobb-kápolnában az oltár mellett lehetett megtekinteni. Napjainkban a kis harangot elzárva, a plébánia kincsei között őrzik.

Az 1990-ben öntött Szent István-harang

Magyarország legnagyobb tömegű harangja 9250 kg-os, 240 cm alsó átmérőjű, amely 1990-ben készült a passaui Perner-öntödében. A harangot a bajor Duna-parti városból, a Mozartról elnevezett folyamjáró hajón szállították a magyar fővárosba. Az impozáns öntvényt 1990. augusztus 20-án Paskai László (1927–2015) érsek szentelte fel. A harang füleskoronás felfüggesztésű. 

Egyik oldalán Szent István domborműve látható,  az uralkodó fején a magyar Szent Koronával, az ábrázolás egyediségét adja, hogy a korona keresztje függőlegesen áll.

A Szent István-harang (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-domborművet körülvevő felirat:

„SANCTE STEPHANE REX BEATA GISELLA ET SANCTE EMERICE ORATE PRO NOBIS" (magyarul: Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre imádkozzatok érettünk”).

Majd alatta magyarul: „EZ A HARANG HIRDESSE ISTEN DICSŐSÉGÉT VIGYE IMÁINKAT ISTEN ELÉ ÉLŐKÉRT ÉS HOLTAKÉRT, NÉPÜNK ÁLDOZATAIÉRT ÉS MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁÉRT”.

Az öntvény palástján a harang elkészítésével kapcsolatos felirat olvasható: „SZENT ISTVÁN KIRÁLY EMLÉKÉRE A BILD POST SZERKESZTŐSÉGE ÉS OLVASÓINAK ADOMÁNYAKÉNT, II. JÁNOS PÁL PÁPA LÁTOGATÁSÁRA KÉSZÜLVE PASKAI LÁSZLÓ BÍBOROS FŐPÁSZTORSÁGA A BAZILIKA FELÚJÍTÁSA IDEJÉN. AZ ELŐZŐ HARANG MELY ISTVÁN KIRÁLY ÉS FELESÉGE, BOLDOG GIZELLA FIÁNAK, SZENT IMRE HARCEGNEK EMLÉKÉRE KÉSZÜLT 1930-BAN SZLEZÁK LÁSZLÓ MŰHELYÉBEN 1944. MÁJUS 20-ÁN HADI CÉLOKRA ELVITETETT.”

A bazilika 1993-ban készített négy új harangja

A bajor Perner-cég 1993-ban még négy harangot öntött a Szent István-bazilika számára, amelyeket a templom északnyugati tornyában helyeztek el. A harangok mindegyikén megtalálható a harangöntöde emblémája, egy nagy P betű, szárán Perner/ Passau felirattal.

A harangok tárcsás koronával kapcsolódnak az 1863-ban készített öntöttvas harangjármokhoz. A harangokon a magyar mellett német nyelvű felirat is található. Az öntvényeket Szent Henrik, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. 

A Boldog Gizella tiszteletére szentelt harang (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XXI. század hajnalán egyre több magyar templomban pótolják a II. világháború során elvitt harangokat, ezeken a napjainkban készített harangokon gyakran helyezik el a magyar államcímert vagy a Szent Koronát, jelképezve azt, hogy minden tárgyi veszteséget pótolni képes egy lelki kincsekben meggazdagodott nemzet.

Nyitókép: A Szent István-bazilika harangjai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)