Lajta Béla (1907-ig Leitersdorfer Béla) 1873. január 23-án született Óbudán zsidó családban. A Királyi József Műegyetemen 1895-ben szerzett építészdiplomát. Rövid ideig Hauszmann Alajos mellett dolgozott az igazságügyi palota építkezésénél, majd a kor szokásainak megfelelően 1896 és 1901 között nyugat-európai tanulmányúton (Olaszország, Németország, Anglia, Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Marokkó) gyarapította ismereteit mind a klasszikus, mind a modern építészetről.

Lajta Béla (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1911. október 15.)

Dolgozott a német Alfred Messel és az angol Richard Norman Shaw irodájában is, akik nagy hatással voltak a fiatal építészre, és erősítették benne azt az elhatározást, hogy a magyar építészetnek el kell szakadnia a historizmus világától ahhoz, hogy felzárkózzon az európai élvonalhoz. Éppen ezért tekintette követendő példaképnek Lechner Ödönt, és fordult a népi építészet, építőművészet felé. Újító építészként ebben látta a magyar nemzeti építészet kialakításának lehetőségét.

Még a világjárása időszakában részt vett építészeti tervpályázatokon, először 1899-ben a lipótvárosi zsinagóga tervével, amellyel a harmadik díjat nyerte el. Korai munkáin erősen érződött Lechner Ödön hatása: az ornamentika, az ívelt párkányok, a homlokzati nyerstégla és burkolóanyagok mind a lechneri stílust tükrözik. Éppen ezért kortársai számára Lajta jelentette az összeköttetést a lechneri iskola és a modern európai irányzatok között.

„Leitersdorfert ma az ifjabb építői gárda legjobbjai közé számíthatjuk. Erős egyéniség, modern gondolkozás és a magyaros irány jellemzik. Minden munkájában közös a monumentalitásra való törekvés. Ő az egyetlen, még öregebb építészeinket sem véve ki, a kinek minden munkájából kitűnik ez a törekvés” – írta róla az Ország-Világ 1902. április 13-i száma.

Lajta Béla terve a budapesti zsinagógára (Forrás: Ország-Világ, 1902. április 13.)

Hazatérte után főként szoborpályázatokon indult: Szent Gellért (1902), Vörösmarty Mihály és Erzsébet királyné szobrai Róna József szobrásszal közösen (II. pályadíj, 1903), Kossuth Lajos mauzóleuma Telcs Edével és Tóth Istvánnal közösen (II. pályadíj, 1902).

Egyik első munkája a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti Bárd Zeneműbolt belső kialakítása volt 1900-ban (Forrás: Ország-Világ, 1902. április 13.)

Saját műtermét 1902-ben nyitotta meg, ahol rövid ideig együtt is dolgozott Lechner Ödönnel. A közös munkának is köszönhető, hogy ebben az időszakban főleg a szecesszió stílusában alkotott a jellemző növényornamentikával. Későbbi munkáiban megjelenik a modern hatás, amit főleg londoni és párizsi útjain tanulmányozott. Az art deco irányzata felé is elmozdult. Saját stílusát 1910 után kezdte el kialakítani, és építészetében új szerkesztési elveket kezdett alkalmazni, a díszítéseket egyszerűsítette.

„Lajta Béla húsz évvel előzte meg a korát. Ő már a háború előtt a mai értelemben »modern« volt. Emellett azonban magyar is Magyarsága rajta van nemcsak az ornamentikától tobzódó síremlékein, hanem középületein, bérházain is” – írta róla Almási Balogh Lóránt a Magyar Építőművészet 1930/9. számában.

Munkássága kezdetén számos tervpályázaton indult, ezeken megmutatta rátermettségét és saját formanyelvét, így 1903-tól egyre jelentősebb megbízásokat kapott, először vidéken, majd a fővárosban is. Ugyanebben az évben lett a Chevra Kadisa, a zsidó szentegylet műszaki tanácsosa, e tisztségében ő felelt Pest zsidó temetőinek építési ügyeiért. Ezzel függhet össze, hogy ettől az időtől kezdve egyre több megbízást kapott síremlékek tervezésére is.

A Salgótarjáni úti és a Kozma utcai izraelita temetőben állnak munkái (több mint 30), amelyeken szintén végigkövethető művészi fejlődése. Munkája többek között a Guttmann, a Sváb, a Schmiedl, a Gries család síremléke és Kodelka Jakab sírja. De ő tervezte a Salgótarjáni úti izraelita temető bejárati épületét és szertartási épületét is. A síremlékek esetében is a szecessziótól indulva ért el a letisztult, geometrikus tömegekig, megtartva az ornamentikus díszítéseket.

A Salgótarjáni úti izraelita temető bejárati épülete is Lajta Béla munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Első nagyobb alkotása, amely a modern magyar építészet egyik jelentős példája, a Wechselmann Ignác-féle Vakok Intézete a Mexikói út 60. szám alatt. Az 1905 és 1908 között épült középület jelentősége egyszerű, letisztult homlokzatában rejlik, amelyet csupán a téglaberakás és az ablaktagolás díszít. Pedig minden részletre kiemelten figyelt a tervező: „a kerítés ornamentikájába szervesen beillesztve ismert költemények strófáit találjuk, a vakok számára való domború pont-írásban; a kerítést e strófák mint kedves, játékos ornamentumok díszítik, egész Buda-pest vakjai pedig odajárnak Arany, Tompa és Kiss József versein épülni”  – írta róla Bárdos Artúr a Művészet hasábjain 1913-ban.

Első nagyobb alkotása egyben a modern magyar építészet szép példája is. A Mexikói út 60. szám alatt 1905 és 1908 között épült Vakok Intézete ma a Mozgásjavító Általános Iskolának ad otthont (Fotó: Erdélyi Mór felvétele 1910 körül, FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Lajta Béla tervezte épület napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lajta Béla minden részletre figyelt a Vakok Intézete tervezésekor, a mára már felújításra szoruló kerítést is gyönyörű ornamentika díszíti (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Második középülete az Amerikai úti Szeretetház, vagyis a Chevra Kadisa, a gyógyíthatatlan betegek otthona (1908–1911), amelynek homlokzata szintén monumentális, Bárdos Artúr szavai szerint „mégis intim, mint egy kerti ház, amelybe megpihenni kívánkozunk.”

A Vakok Intézete mellett másik monumentális középülete az Amerikai út 57. szám alatt 1908 és 1911 között épült zsidó Szeretetház volt (Fotó: Erdélyi Mór felvétele 1910 körül, FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Amerikai út 57. szám alatti épületben ma az Országos Idegsebészeti Klinikai Intézet működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület népies ornamentikával gazdagon díszített egyik bejárata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Magánházak tekintetében első alkotása az Izsó utca 5. szám alatti villa volt (19051906), amelyet Malonyay Dezső író megbízásából tervezett erős angol mintára, mégis magyaros ízléssel. A házat ugyan 19121913-ban átalakították, de máig őrzi Lajta eredeti elképzeléseit (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Szent István bazilika oldalánál, a Szent István tér 15. szám alatti kereskedőház új udvari raktára 1906-ban épült meg a tulajdonos, Hecht Jónás megrendelésére Lajta Béla tervei szerint, aki szecessziós stílusban áttervezte a homlokzat kialakítását is. A lechneri hatás érződik rajta, főleg az anyaghasználatban. Lajta is előszeretettel alkalmazta a szecesszióra jellemző növényi ornamentika mellett a Zsolnay-féle kerámia burkolóelemeket. Az épületben működött a Magyar Külkereskedelmi Bank 1989 és 2004 között, 2006-tól 2011-ig pedig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Parisiana mulató épülete (19081909) jelzi Lajta Béla saját útkeresését, kísérletképpen kacsint ki az art deco felé. Alkotótársa Maróti Géza épületszobrász volt, aki a homlokzati díszítést készítette el (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az egykori mulató épületében az átalakítást követően ma az Újszínház működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Saját stílusát, formanyelvét az 1910-es évek elejére találta meg és alakította ki, már egyértelműen maga mögött hagyva a lechneri iskolát. E szellemben született épületei jóval megelőzték a korukat, köszönhetően modern, letisztult kialakításuknak, az anyaghasználatnak. Saját formavilágának első és egyik legszebb példája a józsefvárosi Vas utcában épült Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola épülete (1909–1912) volt. Ezt követte a Szervita téri Rózsavölgyi (Leitersdorfer)-üzletház (Szervita tér 5., 1910–1912) és a Rákóczi úti bankszékház és bérház (Rákóczi út 18., 1911–1912) épülete, amelyek kialakításukban és homlokzati tagolásukban, díszítésükben már egyértelműen tükrözik a maga stílusát megtaláló építészt. A fő művének tekinthető három épület a nagyvárosi építészet szép példái.

Egyik fő műve és a korai magyar modern építészet szép példája a Vas utca 911. szám alatti iskola épülete, amelyben ma a BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az iskola ornamentikával gazdagon díszített bejárata. A növényminták között felfedezhető a mozdony, a hajó, a híd és egy léghajó is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szervita tér 5. szám alatt Leitersdorfer Henrik és Rezső számára tervezett, később a földszinti zeneműboltról Rózsavölgyi-házként ismertté vált épület megjelenésével, újításaival megelőzte korát, ezért sokan vitatták létjogosultságát. Túlságosan elütőnek tartották a környező épületektől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Népszínház utca 19. szám alatti bérházat a Harsányi testvéreknek tervezte. Bár kevésbé jól sikerült munkájaként tartják számon, a homlokzati díszítésen, ornamentikán visszaköszön Lajta Béla modernbe hajló, de még a szecessziós elemekkel dolgozó stílusa (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Múzeum körút és Rákóczi út sarkán álló új Nemzeti Színház terveire kiírt pályázaton (19111913) három tervvel is indult Lajta Béla, végül a negyedik díjat nyerte el. A területen soha nem épült meg a tervezett színház, amely 1908-tól 1964-ig az egykori Népszínház épületében működött a Blaha Lujza téren (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1913. január 26.)

A Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein 1911 és 1914 között dolgozott. A könyvtárpalota a világháború kitörése miatt végül nem valósult meg (Forrás: Magyar Pályázatok/Magyar Építőművészet, 1956. 2. szám)

Egyik utolsó munkája a Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziumának épülete (Cházár András utca 10.), amelynek végleges arculatát Hegedűs Ármin alakította 1923-ban. Az épületben ma az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lajta Béla alkotóereje teljében, súlyos betegség következtében 47 évesen, 1920. október 12-én hunyt el Bécsben. A Kozma utcai temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékét egykori tanítványa és munkatársa, Kozma Lajos tervezte. Életútja és munkássága rövidsége ellenére mégis teljesnek mondható: a szecessziótól indulva, azon túllépve, az útkeresés kihívásait és buktatóit vállalva jutott el saját stílusáig, és lett a modern építészet hazai előfutára.

Nyitókép: A Rózsavölgyi-ház napjainkban a Szervita tér 5. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)