A Szentháromság tér 6. szám alatti, egykori Pénzügyminisztérium épülete elhelyezkedésénél és építészeti megoldásainál fogva is különleges helyet foglal el a budapesti középületek között. Most, hogy folyamatban van az eredeti homlokzat visszaállítása, és többször esik róla szó, talán érdemes áttekinteni, milyen mesterek játszottak szerepet a palota külső és belső kialakításában.

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete Fellner Sándor építész tervei alapján épült 1901 és 1904 között. Fellner így érvelt a sokak által kritizált neogótikus stílus mellett az általa tervezett palotáról 1908-ban kiadott kis albumban:

„Az kínálkozott feladatul, hogy munkámmal harmonikus képet teremtsek e téren. [...] Midőn mindezt latra vetettem, önként kínálkoztak a gótika azon korszakának formái, amelyek legközelebb állanak a mai esztetikai és gyakorlati igényekhez, monumentális hatás kifejtését engedik s modern és nemzeti irányba fejleszthetők.”

A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri főhomlokzata (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A budavári Nagyboldogasszony templommal a közös stílus mellett más látható hasonlóságot is felfedezhetünk. Ilyen a két épület tetejének cserépburkolata, ami szintén a tér összhangjának megteremtésében játszott fontos szerepet. A színes, mintás Zsolnay cserepek a budai Vár egy másik középületével is kapcsolatot teremtenek: a Magyar Nemzeti Levéltárral. Ha alaposan megfigyeljük ezeket a tetőzeteket, akkor a színes cserepek mintájában a magyar zsinórszerű díszítőhímzések világát fedezhetjük fel.

A Zsolnay-gyárral 1902. július 9-én kötöttek szerződést a pirogránit-, majolika- és terracotta-szobrászmunkákra. A Zsolnay név szinte megkerülhetetlen ebben az időszakban, hiszen a XIX–XX. század számos jelentős építkezésénél találkozhatunk a pécsi gyár által készített termékekkel. Zsolnay Miklós 1851-ben vásárolt telket Pécsen agyagbányával és téglaégető kemencével, amivel elkezdte a gyártást, ezt vette át 1865-ben Vilmos fia. Ő építette fel a kerámiaműhely helyén az Első Pécsi Cement-, Chamotte- és Tűzálló Agyagáruk Gyárat, és kísérletezett ki új technikákat és eljárásokat.

Vízköpő a nagyszentmiklósi kincs bikafejes mintájával, a Zsolnay-gyár munkája, az Országház utcai szárnya homlokzatán (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1880-as években az építészeti kerámiák gyártása felerősödött, legújabb találmányával, a pirogránittal pedig a budapesti Országházon kívül számos múzeumon, vásárcsarnokon és középületen találkozhatunk. A gyár az 1900-as évek elején a Monarchián belül a legnagyobb kerámiaipari üzemnek számított, számos megbízást kapott külföldről, eredményeit több világkiállításon jutalmazták.

A Zsolnay-gyár termékeivel a Pénzügyminisztérium épületének belsejében is találkozhatunk. A díszlépcsőházban például nyolc apród és nemes kisasszony pirogránit szobra áll, a lépcsőkorlát elemei, a színes, mázas majolika oszlopfők és konzolok, a lépcsőház falainak burkolata és a terracotta vízköpők is a pécsi gyárból származnak.

A díszlépcső apród és nemes kisasszony pirogránit szobrai a Zsolnay-gyárból (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)

A nagycsarnok lépcsőkorlátja Zsolnay kerámiával

A díszlépcső Zsolnay kerámiás oszlopfője (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)

 A díszlépcső Zsolnay kerámiás falburkolata (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)

Gregersen Guilbrand és Fiaival a padozat (vagyis padló és parketta) elkészítésére és asztalosmunkákra kötöttek szerződést. Gregersen Norvégiában született 1824-ben. Huszonévesen egy véletlen folytán került Budapestre, amikor Münchenbe tartva ellopták a poggyászát a vonaton. Hallott a budapesti építkezésekről, és úgy döntött, szerencsét próbál, és itt keresi meg az utazáshoz kellő pénzt. Végül részt vett a szabadságharcban, több családtagját idehívta Norvégiából, és az ország egyik legnagyobb vállalkozását sikerült felépítenie.

Ácsként számos fontos vasútvonalat (például: Esztergom–Párkány) és vasúti hidat, alagutat és pályaudvart (Keleti pályaudvar) köszönhetünk neki. A Ferencvárosban, a Lónyay utcában alapította meg fatelepét, ahol ma is tábla őrzi a nevét egykori lakóházán. Számos nagy budapesti építkezésre szállított faanyagokat, így az Országház, a Mátyás-templom, a Szépművészeti Múzeum vagy a Bakáts téri templom esetében is az ő nevével találkozunk.

A lépcsőház díszes korlátai és magyaros mintás díszítőfestés (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

A szegedi árvíz utáni helyreállító munkálatokból oroszlánrészt vállalt, tetteiért ekkor nemesi címet is kapott. Szobon ismerkedett meg feleségével,  19 gyermekük született. Családja körében megtanult magyarul, a norvég és a magyar szellemiséget egyaránt fontosnak tartotta és képviselte.

A Schlick-féle vasöntöde és gépgyárral a könyvtárlépcsőre kötöttek szerződést. Schlick Ignác vasgyáros 1821-ben született Pesten. Tanulmányait Franciaországban, Svájcban végezte, 1847-ben, hazatértekor alapította meg vasgyárát Budán. Az Óbudai Hajógyár öntödéjének vezetője volt egy ideig, majd Pesten Schlick-gyár néven ismét gyárat alapított vejével, Langenfeld Frigyessel. Budapesten számos helyen találkozhatunk a nevével, többek között az Operaház színpadát és tetőszerkezetét, az egykori Fővámház, az MTA és az Iparcsarnok vasszerkezetét köszönhetjük neki.

A díszlépcső a Haas Fülöp gyára által készített szőnyeggel. Megfigyelhetjük a boltozat magyaros mintás díszítőfestését (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

A díszterem különleges, bordázott boltozata Ligeti Sándor üvegablakaival (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Hochmann Józseffel kötöttek szerződést a díszműlakatos-munkákra. Hochmann 1870-ben született, és sajnálatos módon korán, 1912 április 28-án 42 évesen elhunyt. Rövid pályafutása alatt olyan színvonalon dolgozott, mint leghíresebb műlakatostársai, Jungfer Gyula, Árkay Sándor vagy Páder Nándor. Műhelye a Rózsa utcában, majd a mai Rózsák terénél, élete végén pedig a Dongó utcai gyárában volt, ahol 150 főt foglalkoztatott.

A Pénzügyminisztérium műlakatos-szerkezetei korai munkái közé sorolhatók, ahol a pályázat során a korszak legnagyobb műlakatosaival szemben nyerte meg a versenyt. A lépcsőkorlát mellett ő készítette a főhomlokzat három hatalmas kapuzatát, ahol az épülethez igazodó gótizálás mellett a szecesszió jegyeit is felvonultatta.

Díszes főbejárati kapu, Hochmann József díszműlakatos munkája (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Díszes kapu címerrel, koronával a Fortuna utcai oldalon (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

A belső berendezéseknél érdemes megemlíteni még Zilzer Antal és Ligeti Sándor nevét, akik a festett üvegablakokat készítették, Thék Endre és Schmidt Miksa a bútorokat szállította, Gönczy Lajos pedig Ferenc József szobrát faragta ki, amelyet a miniszteri fogadóteremben helyeztek el. Melocco Péter műhelye gyártotta a padlóburkolatokat, a díszlépcső vörös, csomózott szőnyege pedig Haas Fülöp üzeméből érkezett.

 A díszlépcső fordulója a pihenővel, Zilzer Antal üvegablakaival (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

A miniszteri fogadóterem lenyűgöző iparművészeti alkotás. A padlóburkolat a Gregersen Guildbrand és Fiai cég munkája, a kandallón a Gönczy Lajos által készített Ferenc József-dombormű látható (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Egy gyönyörű csillár a miniszteri váróteremből. Budapest legtehetségesebb mesterei dolgoztak az épületen (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Ma is csodáljuk a korabeli mesterek munkáit (Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)

Hein János a palota udvarának parkosításáért felelt. Ezüstfenyőt, nyírfát és virágágyást tervezett az udvarba, amelyeket bukszussal határolt. Hein 1866-ban született Hamburgban, 1891-ben utazott Magyarországra, ahol egy budapesti kertészetben dolgozott. 1893-ban már kertépítészeti irodát, majd díszfaiskolát alapított. Az 1935-ben bekövetkezett haláláig körülbelül háromszáz díszkertet tervezett és épített, karrierjének egy nagy lépcsőfoka volt, amikor 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert kerttervével. Budapesten a Pénzügyminisztérium palotáján kívül a Lukács fürdő parkját, a Stefánia úti Park Club kertjét, a Klinikák és a Lipótmezei Elmegyógyintézet parkját is neki köszönhetjük.

Érdemes még kiemelni Fellner Sándor törekvését a magyaros motívumok felvonultatására, amit ő maga így fogalmazott meg a már említett, 1908-ban kiadott könyvében: „Midőn a kiképzésnél történeti stílust vettem alapul, az volt a fő törekvésem, hogy ennek magyar jelleget kölcsönözzek. Magyar érzést akartam kifejezni a bordák, ivezetek, mérőművek vonalvezetésében, az ornamentikában, a növény- és vonaldisz formálásánál.”

Lépcsőház festett boltozata gránátalmamintával (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)

A díszlépcső figurális konzolfejei tölgy- és búzakalászmintával (Forrás: Katona Júlia: „Magyar érzést akartam kifejezni…” A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének ornamentikája, 2019)

Az épület külső díszítésén a már említett tetőcserepek hímzésre utaló mintája mellett a tíz darab vízköpőt is fontos kiemelni. A gótikába illeszthető szörnyfejű építészeti elemek ugyanis itt a nagyszentmiklósi aranykincslelet bikafejes ivócsanakjának alakját öltik magukra.

A belsőben a falfestést megfigyelve fedezhetjük fel a pávatoll, a gránátalma vagy a tulipán motívumait. A konzolfejekre is megéri vetni egy pillantást, ahol a kalászok mellett szőlő- és tölgyfaleveleket, tobozokat ismerhetünk fel. Fellner ezekkel a szimbólumokkal a bőség, a gazdagság, gyarapodás és termékenység fogalmaira, valamint egyúttal az épület funkciójára utalt.

Az 1945-ben megsérült főhomlokzat (Fotó: Fortepan/Military Museum of Southern New England)

A neogótikus formákat felvonultató épület a Várnegyed ostromáig eredeti állapotában maradt fenn, akkor azonban több sérülést szenvedett. A műemlékvédelem akkori szempontjainak megfelelően a helyreállításhoz 1948-ban Rados Jenő ötlettervét, egy egyszerűsített, gótizáló homlokzatú megoldást fogadott el a Műemlékek Országos Bizottsága.

A „helyreállított” épület (Fotó: Budapesti Történeti Múzeum)

Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete különleges helyet foglal el a Várnegyed és ezáltal Budapest arculatában. A historizmus korában a neogótikus, a szecessziós és magyar jegyeket egyaránt magában foglaló díszítések különleges egységét sikerült az itt dolgozó művészeknek mind kívül, mind belül megteremteniük. Reméljük, hogy a rekonstrukció során a Fellner Sándor által képviselt szellemiségben láthatjuk viszont a megújult palotát.

Nyitókép: Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülete ​(Forrás: Fellner Sándor: A Magyar Királyi Pénzügyministerium palotája, 1908)