A budavári Dísz tér déli részén 1895–1897 között felépült Honvéd Főparancsnokság neoreneszánsz épületét a Budai Vigadó és a budavári evangélikus templom építésze, Kallina Mór tervezte. Nem okozott senkinek meglepetést, hogy a megbízást ő kapta: a hatalmas kupolával, az azt övező trófeumokkal, valamint a háború és béke allegorikus szobraival díszített háromemeletes palota ugyanis egy épülettömböt alkotott a mögötte álló (Szent György térre néző), 1881-re elkészült, szintén Kallina tervezte Honvédelmi Minisztériummal.

A helyszínválasztás nem volt véletlen: a közelben ugyanis Buda török alóli felszabadítása óta hadászattal kapcsolatos épületek álltak. A Fehérvári rondella, a Főőrséget szolgáló Teleki-palota és a Dísz tér déli részén álló barokk, szintén főőrségi épület, valamint a Budavári Királyi Palota mai Szent György tér felőli épületének A szárnya helyén terpeszkedő Zeughaus mind katonai rendeltetésűek voltak.

Az eredeti épület az elkészültekor a Vasárnapi Ujság 1896. március 22-i számában

A Kallina-féle Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság épületegyüttesének helye azonban a XIX. század végéig alapvetően a budai polgárvároshoz tartozott. A Honvéd Főparancsnokság épületének telkén az 1880-as években lebontott barokk főőrségi épület mellett a Vár XIX. század közepén emelt evangélikus temploma és iskolája állt (a Színház utca felé néző bejárattal). Ettől délre a budai vízmű mellett egyszerű polgárházak sorakoztak, ezt megelőzően pedig a Szent Zsigmond prépostsági templom, Mátyás király első feleségének, Podjebrád Katalinnak a nyughelye, amely az 1686-os ostromkor megsérült, végleg azonban csak Mária Terézia idején bontották le (ennek később feltárt alapjait láthatjuk ma).

Az épület déli szomszédja, az egykori Honvédelmi Minisztérium a Szent György tér felől nézve 1904 körül. Mellette jobbra a Várszínház, ma a felújított Karmelita épületegyüttes, a miniszterelnöknek és legközelebbi hivatali apparátusának munkahelye (Fotó: Fortepan/Képszám: 115769)​

A Honvéd Főparancsnokság tulajdonképpen a honvédséget szolgáló jókora épülettömb befejezésének, az északi része lezárásának tekinthető: ennek megfelelően a ház illeszkedett a Honvédelmi Minisztérium párkánymagasságához, követte az első két szint kváderezését és az azok fölött húzódó övpárkányt is. 

Ezen az 1935-ös képen jól látszik, hogyan illeszkedett egymáshoz a Honvédelmi Főparancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium épülete egykor (Fotó: Fortepan/Képszám: 129302)

A Honvéd Főparancsnokság épülete Divald Károly fotóján. A kép a ráírt felirat ellenére az 1890-es években készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A hatalmas honvédelmi épülettömb azonban ötven évet sem élt meg épségben. A II. világháborúban ugyanis találatot kapott, és bár sérülései nem voltak végzetesek, az 1947-től berendezkedő kommunista hatalom koncepciójába már nem fért bele, így a helyreállítás helyett az első emeletig visszabontották az épületet.

A megrongálódott épület 1948-ban (Fotó: Magyar Rendőr/Fortepan/Képszám: 16439)

Az épület 1963-ban bontás közben, háttérben a Budavári Palota épülő kupolája látszik (Fotó: Fortepan/Képszám: 5221)​

A Honvéd Főparancsokság és a Honvédelmi Minisztérium romjai a Fehérvári kapu felől nézve 1958 körül (Forrás: Fortepan/Képszám: 51553)

A ház a 2012-es felújításkor új ablakokat és tetőt is kapott, falait megtisztították, a sérüléseket kijavították (Fotó: Várkapitányság Nzrt.)

Az egykor impozáns Honvéd Főparancsnokság torzóján ezután, ma már bátran mondhatjuk, meglehetősen barbár átalakításokba kezdtek. Belső válaszfalait a főfalak kivételével kiszedték, csakúgy, mint a földszinti födémeket, a vakolatot a díszlépcsőház és az előcsarnok kivételével leverték, elpusztítva ezzel a stukkókat, a belső díszítőelemeket is. Az eredeti padlózat is csak néhány helyen maradt meg (ilyen például az előcsarnok keramitburkolata), csakúgy, mint a díszlépcső.

Az egykori előtér a díszlépcsőházzal a Vasárnapi Ujság 1896. március 22-i számában

Az előtér napjainkban (Fotó: Várkapitányság Nzrt.)

A Honvéd Főparancsnokság torzóját végül 2004-ben műemlékké nyilvánították, aztán záporoztak az ötletek a budai Vár egyik leghányatottabb sorsú épületének hasznosítására: lehetett volna koncertterem, Szent Korona-múzeum, kávéház. Végül egyik sem lett.

Az épület különlegesen szép eleme a rácsos kovácsoltvas kapu (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

A változásra egészen 2012-ig kellett várni, amikor a mai Várkapitányság egyik elődszervezete végül felújította az épületet. A munkával a Mátyás-templom felújítását vezető tervezőként végigkísérő Deák Zoltán építészt bízták meg, aki a tervezés időszakában vezető építész volt, és ma is szakmai tudásával, tapasztalatával segíti a Várkapitányság munkáját.

A ház szép arányú belső udvara (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

Ezzel tulajdonképpen el is dőlt a torzó sorsa, amely immár végleg megmenekült a lebontástól. Mivel a 2008-ban, illetve 2012-ben végzett statikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Főparancsokság megmaradt része jó állapotban van, a falak stabilak és terhelhetőek, megszületett a döntés, hogy az épületet újjáépítik a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

Az épületet a Szent György tér felé kibővítik (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

Mint a Várkapitányságtól megtudtuk, a beruházás során az épület hasznos területe a jelenlegi, mintegy 2500 négyzetméterről körülbelül 9000 négyzetméterre nő majd. Jelenleg a munka tervezési szakasza zajlik, az azonban már tudható, hogy a Honvéd Főparancsnokság északi, nyugati és keleti homlokzata az eredetinek megfelelő külsővel épül majd fel. Mivel a Honvédelmi Minisztériumot nem építik vissza, a torzó déli lezárása kihívást jelentett a tervezők számára. Végül az a megoldás született, hogy a Főparancsnokság jelenlegi épületét kiegészítik egy új toldalékkal, amely stílusát és funkcióját tekintve is átvezet majd a múltból a jelenbe.

A tervek szerint így fog kinézni a helyreállított épület a jövőben (Fotó: Várkapitányság Nzrt.)

A kapu szerepét betöltő Honvéd Főparancsnokság épületének látványterve a nyugati oldalról (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Az épület a jövőben – központi elhelyezkedésének köszönhetően – látogatóközpontként a kulturális és turisztikai kapu szerepét tölti majd be a Várban, mely a Budavári Palota felé igyekvők számára kínál majd különféle kiállításokat, rendezvényeket és szolgáltatásokat. Az étkezési és vásárlási funkciók mellett információs központként is működik majd, ezenkívül a Vár történetével kapcsolatos állandó és időszaki kiállításoknak is helyet biztosít a jövőben. A kupolaszinten kilátóterasz létesül, ahonnan eddig soha nem látott, új perspektívából szemlélhetjük majd meg a budai Vár és a város látképét.

A Dísz tér 17. számú épületének sorsa tehát úgy tűnik, hetvenévnyi hiábavaló ötletelés után eldőlt: az egykori Honvéd Főparancsnokság turisztikai és kulturális központként születik újjá. A kivitelezési munkálatok jövőre kezdődnek el.

Nyitókép: A Honvéd Főparancsnokság eredeti épülete 1896–1901 között, illetve a jövőbeli állapot látványterve (Archív fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény, látványterv: Várkapitányság Nzrt.)