Mór jegyek egy csipetnyi Velencével: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete

2021. február 17. 9:00

Budapest ikonikus épülete, Schmahl Henrik építész életművének egyik legfontosabb alkotása már 125 éve áll a kultúra és szórakoztatás szolgálatában. Az Uránia mozinak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek egyaránt otthont adó különleges stílusú, mór jegyeket hordozó épület a jövőben új funkcióval bővül: az Ódry Színpad megszűnésével a hallgatók játszóhelyévé válik. Cikkünkben azonban nem a bonyolult átszervezési folyamattal foglalkozunk, hanem a főváros arculatának kialakításában is fontos szerepet játszó, nagyszabású épület izgalmas múltjával.

Az Uránia mozi palotájaként ismert, Rákóczi út 21. szám alatti épületet a hamburgi származású építész, Schmahl Henrik (vagy eredeti nevén Heinrich Schmahl) tervezte. A pályája kezdetén Ybl Miklós irodájában dolgozó, később kiváló önálló munkákat tervező mester neve széles körben kevésbé ismert, pedig olyan meghatározó épületek kötődnek hozzá, mint a budapesti Párisi Udvar vagy a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár (korábban püspöki jószágbíróság). Az építész életművéről és azon belül az Urániáról a legnaprakészebb információkat Kelecsényi Kristóf 2020-ban megjelent monografikus művéből, illetve a Torma Ágnessel közösen írt, az Építőművészek Ybl és Lechner korában című kötetben olvasható tanulmányából tudhatjuk meg.

Az Uránia előadóterme 1902 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Uránia Nemzeti Filmszínháznak és a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek is helyet adó épület természetesen nem mozinak épült, hanem mulatóval – vagyis orfeummal – összekötött bérháznak. 1896-ra, vagyis a millennium megünneplésére nemcsak az állam, de sok magánvállalkozó is készült, nem csoda, hogy az 1890-es években több nagyszabású, a szórakoztatóiparral kapcsolatos épülettel gazdagodott Budapest.

Az Uránia Rákóczi úti főhomlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Uránia főhomlokzatán látható keleties ablakok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az építtető a sikeres nagyváradi építész, Rimanóczy Kálmán volt, a híres modernista építész, Rimanóczy Gyula nagyapja. Az épületben kialakítandó „hangverseny- és táncterem” bérlésére már az építkezés ideje alatt megtalálta az alkalmas jelentkezőt Oroszi Antal személyében, aki kuplék és könnyed darabok szerzőjeként a budapesti éjszakai élet egyik ismert figurája volt. Oroszi Folies Caprice néven nyitotta meg mulatóját az épületben, amely a Pesti Napló 1896. október 11-i számában megjelent cikke alapján igen nagy szenzációnak számított:

„A legújabb látványosság. Néhány nap múlva a fő- és székvárosban új látványos helyet nyitnak meg. Ez a Kerepesi úton [ma már Rákóczi út – a szerző] újonnan épült mulató, amely az Oroszi Caprice mulató nevet fogja viselni. Az épület, amely Schmahl építész művészetét dicséri, mór stílben készült, és pazarlással határos fénnyel van kiállítva. A terem nézőtérrel, földszinti és emeleti páholyokkal van ellátva; a csillár és az oldalvilágítás, amely Schmahl építész vezetése alatt rendeztetett be, egy még soha nem létezett specialitást képez.”

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf)

Hiába volt nagy szenzáció az orfeum megnyitása, Oroszi Antal csődjével a mulató is tönkrement, a színházterem bérlő nélkül maradt. 1899-ben az Uránia Ismeretterjesztő Társaság felfigyelt az ingatlanra.

„A szerencsés véletlen úgy hozta, hogy a Rákóczi út 21. szám alatt álló remek mór-stílű színház terembérlő híján üresen állott”

– olvashatjuk a Társaság jelentésében. Mint neve is mutatja, a Társaság a természettudományok eredményeit kívánta bemutatni a nagyközönség számára, mindezt szórakoztató formában. Az épületben létrehozott Uránia Tudományos Színházban – melynek a ma itt található Nemzeti Filmszínház a nevét köszönheti – igazán úttörő technológiát alkalmaztak, az előadásokat diorámás vetítésekkel valósították meg.

Az eljárás a korszakban nagyon látványosnak számított, és nagy népszerűségnek örvendett. Tulajdonképpen ezeket az álló-, majd később mozgóképvetítéseket tekinthetjük a mozi elődjének. A mozi történetével kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy itt mutatták be, sőt itt is készült az első magyar film, A táncz is, Pekár Gyula és Kern Aurél alkotása, amelynek felvételeit Zsitovszky Béla rögzítette az épület tetőteraszán. A filmben többek között Fedák Sári, Blaha Lujza és Márkus Emília mutattak be különböző táncokat. (A magyar filmtörténet e fontos mérföldköve sajnos nem maradt fenn.)

Mint láthatjuk, az épület régóta tölt be oktatási célokat, de nem csak az ismeretterjesztő színházon keresztül. Az eredetileg bérlakásokként használt emeleti részekbe 1905-ben költözött be az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia, a mai Színház- és Filmművészeti Egyetem elődje. Az Uránia tehát már több mint 100 éve fontos helyszíne a magyar színészképzésnek.

Bár sokáig működött sikeresen az Uránia Tudományos Filmszínház, a XX. század elején fokozatosan vesztett népszerűségéből, mivel a szórakoztatóipar nagy technikai újításokon ment keresztül. Így került sor 1929-ben a színházi tér mozivá alakítására. A nagyszabású felújítást és átalakítást végző Jánszky Béla és Szivessy Tibor a stílus tekintetében nagy tisztelettel nyúlt Schmahl Henrik kiváló munkájához, de az átalakítás természete miatt sajnos sok eredeti részlet elveszett.

Az Uránia mozi főhomlokzata 1961-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:102384)

Az Uránia a Rákóczi útról nézve 1981-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:188451)

Az így kialakított belső terek azonban továbbra is magas színvonalat képviseltek, és létrejött az akkori Budapest legmodernebb mozija. Az épület hosszú évtizedeken keresztül különösebb átalakítás vagy felújítás nélkül üzemelt tovább, így 2000-re erősen leromlott állapotba került. A felújítás még ebben az évben elindult – valószínűleg a szimbolikus dátumnak köszönhetően –, és 2002-re le is zárult. A színvonalasan helyreállított épületet Uránia Nemzeti Filmszínház néven nyitották újra és így működik ma is.

Az Uránia főhomlokzatáról a mélybe zuhant transzparens, a képen jól láthatók a szintén lezuhant kőkorlát darabjai is 1985-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198163)

Az Uránia mozi homlokzatára felfüggesztett transzparens a viharos szélben lezuhant, magával rántva a mélybe a többmázsás kőkorlátot is 1985-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198164)

Ahogy már olvashattuk a Pesti Napló idézett cikkében és az Uránia Ismeretterjesztő Társaság jelentésében is, az épületet leginkább a mór stílusú jelzővel szokás illetni, ami alapvetően a zsinagógaépítészet sajátja, bár a XIX. század végén a szórakoztatóipari vagy kereskedelmi épületek körében is elterjedt, igaz, nem túlzottan. Az Uránia stílusát azonban nem lehet csak egy jelzővel jellemezni, ahhoz túl komplex.

Mint említettük, az épületet tervező Schmahl Henrik Hamburgból került Magyarországra, már képzett építőmesterként. Tanulóéveiről szinte semmit nem tudunk, de úgy tűnik, nem vett részt akadémiai képzésben, ami ugyan elsőre hátránynak tűnhet, mégis előnyére vált. Mivel nem vett részt a szigorú szabályokhoz igazított képzésen, a stílusokat jóval szabadabban tudta kezelni, mint kollégái, így juthatott el az Uránia épületén is látható egyedi nyelvezethez.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház és a szomszédos épületek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Múzsákat ábrázoló domborművek az Uránia főhomlokzatán (Fotó: Kelecsényi Kristóf)

Ybl Miklós tanítványaként, elsősorban neoreneszánsz stílusú épületeivel vált ismertté, csakúgy, mint mestere. Ybl életművében azonban szintén kiemelkedő helyet foglal el a keleti formák használata, hiszen a magyar romantikus építészet legkiválóbb alkotása, a fóti plébániatemplom is az ő munkája. Az épületen megfigyelhető bizánci és iszlám építészeti elemek akár hathattak is a fiatal Schmahlra, bár a keleties építészet felé vezető úton nem az Ybl irodájában töltött időszakban, hanem már az önálló tervezések kapcsán indult el. Az itáliai származású Del Medico család rendelt tőle először velencei „palazzo” stílusú épületet, ami felkeltette az építész érdeklődését a velencei és spanyol gótika iránt, és a neogótikus stílusú épületek tervezése felé vezette.

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf)

Persze elsőre furcsa lehet, hogy a gótikát említjük a keleties formák forrásaként, de valójában egyáltalán nem az. Mind a velencei, mind a spanyol gótika használ ugyanis keleti formákat, az előbbi bizánci, az utóbbi pedig iszlám hatásra. Így már a Schmahl által tervezett neogótikus épületeken is láthatunk keleties elemeket, nem csoda, hogy később az iszlám építészeti formák kifejezetten hangsúlyossá váltak építészetében. Az Uránia épületén is egyértelműen spanyol hatás fedezhető fel, legvalószínűbb előképe ugyanis a granadai Alhambra, illetve a londoni Alhambra Theatre.

Az Uránia nagytermének részletei (Fotó: Kelecsényi Kristóf)

A dél-spanyolországi épülettel való rokonság olyannyira nyilvánvaló, oly sok ottani belső és külső díszítőelem köszön vissza rajta, hogy elképzelhető, maga Schmahl is járt Spanyolországban, és saját szemével is látta az Alhambrát. Igaz, Owen Jones és Jules de Goury műve, a Plans, Evaluations, Sections and Details of the Alhambra elérhető volt a korszakban, így akár ebből is ihletet meríthetett az építész. Bárhogy legyen is, az bizonyos, hogy Schmahl Henrik a magyarországi építészetben egyedülállót alkotott sajátos formanyelve segítségével, amelynek kiváló példája az Uránia lenyűgöző épülete.

Nyitókép: 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, filmszínház, PestBuda, pestbuda.hu, Rákóczi út, Rimanóczy Kálmán, Schmahl Henrik, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Uránia, Uránia Tudományos Filmszínház

⁴⁷ ² ²

Kapcsolódó írások

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban

2024. április 16. 19:00

Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹