A Corvin Áruház csodái – Kívül és belül is igényes díszítéseket rejtett a város egykori büszkesége

2021. március 5. 9:00

Unalmas, szürke dobozként ismerte meg a budapestiek nagy része a Blaha Lujza téren álló Corvin Áruházat. A lehangoló burkolat, amely az 1960-as években került az áruházra, egy lepusztulóban lévő, de eredetileg minden elemében igényes és művészi épületet rejtett, amelynek megépültekor csodájára jártak. Az ormótlan fémburkolatot 2018-ban eltávolították, és hamarosan elkezdődik végre az épület felújítása, így remélhetőleg nemsokára újra a régi fényében, csaknem olyannak láthatjuk majd a Corvin Áruházat, Reiss Zoltán építész, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid szobrászművészek alkotását, amilyen az 1926-os átadásakor volt. Addig be kell érnünk a régi fényképekkel, amelyek szerencsére megőrizték az épület egykori csodáit.

Az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, amely valaha – központi fekvésének köszönhetően – a főváros leglátogatottabb áruháza volt. A Corvin elnevezés – mely Hunyadi (Corvin) Mátyás királyra és a Hunyadiakra utal – ekkoriban reneszánszát élte: a Corvin fimszínház 1922-ben nyílt meg, s nem sokkal később, 1930-ban adományozták az első Corvin-lánc kitüntetést is.

Az épület attikáján álló négy egyforma szobor Pongrácz Szigfrid szobrászművész alkotása: Pandora a szelencével (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

A Corvin Áruház épületét Reiss Zoltán tervezte. Az 1877-ben Budapesten született építész neve ma már kevéssé ismert, pedig számos kiváló, ma is álló bérházat és középület tervezett.

Reiss Zoltán zsidó családban született, édesapja Reiss Bernát vegyészeti gyáros volt. A budapesti Műegyetemen 1901-ben szerezte meg építészeti oklevelét, majd a Műcsarnokot, a Szépművészeti Múzeumot (utóbbit Herczog Fülöppel Ferenccel közösen) és a Hősök terét tervező Schickedanz Albert műtermében dolgozott. Jelentős műve az I. világháborút megelőző évekből a bánsági Magyarkanizsa városházának épülete, amely 1912-ben épült fel.

Reiss Zoltán arcképe Jacobi Ágost Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban című könyvéből

A háború kitörése után, 1915-ben önkéntesként került a hadseregbe. A galiciai hadszíntéren mérnök hadnagyként utak és hidak építését vezette, majd Bukovinában erődök építésével foglalkozott. Súlyos betegen tért haza Budapestre 1916 májusában, majd felépülését követően a Budapesti Katonai Parancsnokság hadisír-felügyelőségén dolgozott. A háború hősi halottjainak a Rákoskeresztúri új köztemetőben 1916 novemberére felállított emlékmű építészeti kivitelezését ő vezette. Főhadnaggyá léptették elő, majd 1918-ban, a háború végén leszerelt. Építészeti pályáján a világháború nem jelentett törést, a háború előtt és után is számos lakó- és középületet tervezett. Reiss Zoltán, a Corvin Áruházat tervező építész 1945. június 26-án hunyt el Budapesten.

A nagy költséggel épült Corvin Áruház épületét az Esti Kurir, 1926. március 25-i számában így méltatták:

„A belépőket impozáns berendezés, pazar építkezésű helyiségek fogadják. A Corvin áruház belsejét komoly anyagokból alkották, márványos lépcsők, kiváló faldíszítések, tölgyfafaragásos korlátok és oszlopok teszik impozánssá. Kívülről is nagyarányúnak mutatkozik ez a külföldi fogalmak szerint is hatalmas áruház, de még meglepőbbek a méretek, amikor a belső helyiségeket járjuk végig."

A Corvin Áruház épületének nagy világítóudvara (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

A lap cikke kiemeli, hogy az épület nagy világítóudvarának és a nagy lépcsőjének impozáns, fából készült galériáját, valamint a fabútorokat a nagynevű Lingel Károly és Fiai bútorgyár készítette.

Baluszteres korlát az épület külső homlokzatán és belső terében (Fotó: Magyar Iparművészet 1926 1–2. szám)

Az áruház építészeti elgondolása és kivitelezése igen jól sikerült, de a végeredményhez a tervező építészen kívül a két másik alkotó, az épület dekorációját készítő Beck. Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid képzőművészek is nagymértékben hozzájárultak. Bár az épület visszafogottsága kétségtelen, hiszen a közelben akkor még álló Nemzeti Színházzal nem akart versenyre kelni, mai szemmel nézve mégis döbbenetes az épület dekorációinak gazdagsága és minősége, hiszen „csak” egy áruházról van szó.

Jól megfértek egymás mellett: jobbra a Corvin Áruház, balra a Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren 1951-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 3709)

A Corvin Áruház homlokzatának részlete szoborral és domborművekkel (Fotó: Magyar Iparművészet 1926.1–2. szám)

Beck Ö. Fülöp 1873. június 23-án született Pápán, Reiss Zoltánhoz hasonlóan zsidó családban (negyvennégy éves korában, 1917-ben tért át feleségével a keresztény hitre, a keresztségben az Ödön nevet kapta, ezt jelzi nevében az Ö betű). A budapesti Iparművészeti Iskola ötvös szakán tanult, később ösztöndíjjal Párizsba került, ahol az École des Beaux-Arts-ra járt.

Beck Ö. Fülöp domborművei a Corvin Áruház épületéből (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

Beck elsősorban éremművészként lett ismert, számos díjat nyert ezen a területen, és talán leghíresebb műve is érem: a Nyugat folyóirat emblémájának választott, Mikes Kelement formázó alkotás. Érmei mellett szobrászata is jelentős, szobrai markáns stílusú művészt mutatnak. Budapesten is áll néhány köztéri alkotása, de ennél több az épületeken található szobrainak, domborműveinek a száma. A Corvin Áruház épülete jelentős szerepet játszik életművében.

Beck Ö. Fülöp domborűve az áruház lépcsője fölött (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

Beck Ö. Fülöp domborűvének képe a Magyar Művészet 1928-as évfolyamából

Beck Ö. Fülöp halálának körülményei ismeretlenek. Zsidó származásúként 1944-ben úgynevezett csillagos házba költöztették, ahonnan megszökött, és 1945. január 31-én nyomtalanul eltűnt.

Az épület mellékutcák felőli homlokzata sem szűkölködött a szobrokban, díszítőelemekben: a képen a Corvin Áruház Flór utcai (ma Márkus Emilia utca) részlete látható (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

A Corvin Áruház „csodáinak” harmadik alkotója Pongrácz Szigfrid szobrászművész volt, aki a csehországi Brünnben született 1872. június 14-én. Az eredetileg Popper családnevű művész bécsi tanulmányai után, 1894-ben költözött Budapestre, és itt felvette a magyar állampolgárságot. Magyarországon tehetségét megbecsülték, sikeres szobrász lett, jelentősek az ország több településén található honvédemlékművei s a Budavári Palotára is mintázott épületszobrokat. A Corvin Áruház 1926-ban átadott épülete már utolsó munkái között volt: 1929. február 6-án hunyt el mindössze 56 évesen.

Pongrácz Szigfrid épületszobra a Corvin Áruház épületén (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

Pongrácz Szigfrid egyik domborműve a világítóudvar korlátjáról (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)

A Reiss Zoltán, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid alkotta Corvin a II. világháborút még komolyabb károk nélkül átvészelte, de az 1956-os forradalom és szabadságharc során már súlyosabban megsérült. Utána rendbehozták, de állapota innentől folyamatosan romlott.

A Corvin Áruház az 1960-as évek elején. Az 1956-ban megsérült épületet ugyan a forradalom után helyreállították, de fénye egyre inkább megkopott (Fotó: Fortepan/Képszám: 102393).

A homlokzat 1966-ban kapta meg a mindent elfedő alumíniumborítást, amelyet csak 2018-ban bontottak le.

A Corvin Áruház 1969-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 123838)

A közeljövőben végre felébredhet Csipkerózsika-álmából az épület. Ugyanis a Blaha Lujza tér felújításához kapcsolódóan a kormány 2018-ban 300 millió forint támogatást ítélt meg az áruház eredeti homlokzatának felújítására, s a munkálatok hamarosan megkezdődnek. A fenti archív felvételekből látható: szép, de nehéz feladat lesz az épület eredeti állapotához méltó újjáalkotása, melynek eredményét talán még az áruház centenáriuma előtt mindnyájan láthatjuk.

Nyitókép: A Corvin Áruház valamikor az 1920-as végén, az 1930-as évek elején korabeli képeslapon

Beck Ö. Fülöp, Blaha Lujza tér, Corvin Áruház, Józsefváros, Múltidéző, PestBuda, Pongrácz Szigfrid, Reiss Zoltán, VIII. kerület

⁷⁷ ³ ²

Kapcsolódó írások

Lovik Károly íróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. március 8. 14:00

Lovik Károly író, neves lószakértő születésének 150. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított síremlékénél, a Fiumei úti sírkertben.

A pesti boulevard – Gyalog és két keréken a Nagykörúton

2024. február 16. 13:00

A Nagykörút több, mint közlekedési útvonal: nyugat-európai minták alapján a nagyvárosi nyüzsgés helyszínének is szánták. A tömegkultúrára is ezért használjuk a franciából átvett bulvár szavunkat, ami azonban eredendően főutat jelent. A Nagykörút már a XIX. század vége óta a figyelem középpontjában van, amely a közelmúltban bejelentett felújítás miatt most különösen igaz. Mi is szétnéztünk hát rajta, valóban annyira megkopott-e a régi fénye.

Nagykörút: jövőre ígéri a felújítás megkezdését a főváros

2024. február 8. 19:30

Jövőre kezdődik a Nagykörút Nyugati tér és Mester utca közötti szakaszának felújítása, idén pedig indul a tervezés. A beruházás szakaszosan valósul meg, és a jelenlegi elképzelések szerint 2029-ben fejeződhet be.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt

2024. április 15. 15:00

Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét

2024. április 13. 9:00

Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában

2024. április 11. 10:00

József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

³ ⁰ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

¹³ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁴ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

⁷ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁵ ¹ ⁰

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

⁵¹ ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

⁸⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ⁸⁹ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ⁹⁹ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁵ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁸ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁶ ¹ ¹

Pazar terek születnek újjá a Budavári Palotában Az egykori királyi palota évszázadokat átívelő fejlesztésének záróköve az északi szárny volt, melyet egy fogadóépületnek szántak. Mivel gyönyörű belső terekbe vezetett, ezt is azokhoz méltóan alakították ki, hogy felkészítse a látogatókat a pazar látványra. 2024-ben a Budavári Palota északi szárnyának újjászületése látványos szakaszához ér, ennek apropóján az alábbiakban bemutatjuk, milyen környezet is várta hajdan a vendégeket, illetve ez hogyan változott meg a XX. század második felére.

²⁰¹ ³ ¹

A Lánchíd budai kapuja: a Clark Ádám tér változásai A Lánchíd megépülése és az Alagút átadása tette a város egyik legfontosabb csomópontjává a Clark Ádám teret, amelyet egykor díszes paloták öveztek, közülük kettőt Ybl Miklós tervezett. A tér jelentősége az idők során mit sem változott, képe azonban nagyon is, története pedig szimbolikusan leképezi Budapest XX. századi szenvedéseit és a legújabb korok bizonytalanságait is.

¹²³ ⁴¹ ⁵