Árverésre bocsátja a Rác Nosztalgia Kft. tulajdonában álló Rác fürdő és a hozzá tartozó szálloda épületét a céget felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. – derül ki a nemrég közzétett árverési hirdetményből. Eszerint a Gellérthegy lábánál lévő, a Hadnagy utca 8-10. szám alatti épületegyüttest, amely a 3333 négyzetméteres fürdőből és a 2070 négyzetméteres szállodából áll, majdnem 5,1 milliárd forintos (pontosan 5 088 240 000 forint) kikiáltási áron hirdették meg. Az árverés március 26-án indul és április 12-én zárul le. 

De hogy jutottunk el odáig, hogy a főváros egyik legszebb, Ybl Miklós tervezte fürdőépületét árverésre kelljen bocsátani? A Rác fürdő máig tartó kálváriája 2002-ben kezdődött, miután a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fürdő felújítására, és a hozzá tartozó hotel építésére vonatkozó terveket, amelyeket magántőke bevonásával terveztek megvalósítani. A beruházás lebonyolítására a fővárosi tulajdonú Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.  létrehozta a Rác Nosztalgia Kft.-t, amelynek tulajdonosai 75 százalékban magánfeketetők lettek a célra létrehozott Rác Beruházó Kft.-n keresztül.

A fürdő gyönyörű belső tere 2014-ben (Halász Csilla-Őrfi József-Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014, Fotó: Timár Sára)

A munkához 2004-ben 3,2 milliárd forintos hitelt nyújtott az állami Magyar Fejlesztési Bank (majd 2008-ban még 2 milliárdos hitelt adott) a Rác Nosztalgia Kft.-nek, majd a turisztikai hivataltól 2005-ben egy 750 millió forintos pályázati forrást is elnyert  a beruházás. A hitelek törlesztését a cég azonban nem kezdte meg időben, ezért 2010-ben pénzügyi vita robbant ki Rác Nosztalgia Kft. és a BGYH Zrt. között (noha, mint említettük, a cégnek a BGYH 25 százalékban tulajdonosa is volt). Az MFB ezután felmondta a hitelszerződést a céggel, a BGYH Zrt. pedig megtámadta a 2002-es szerződést a bíróságon. 

Bár az újranyitást eredetileg 2004-re tervezték, a beruházás csak 2005-ben indult meg és 2010-ig tartott. A fürdő újranyitása viszont azóta sem történt meg, hiszen a beruházó cég 2012-ben öncsődöt jelentett, az általa felvett hitel fedezete pedig maga a Rác fürdő volt. Az MFB követeléseit 2012-ben megvásároló főváros hiába kötött 2013-ban csődegyezséget a Rác Nosztalgia Kft-.vel, melynek értelmében Budapest átvállalta volna a tulajdonos kft. adósságát, amely cserébe megnyitotta és üzemeltette volna a fürdőt, ez végül nem valósult meg, a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. ellen pedig 2015-ben felszámolási eljárást kezdeményeztek, amely a következő évben elindult, így került a fürdő sorsa a cégektől a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-hez. 

A pénzügyi és jogi viták közepette a Fővárosi Közgyűlés 2018. február 21-én újra kimondta, hogy visszaszerezné a fürdő tulajdonjogát a Rác Nosztalgia Kft.-től a felszámolási eljárásban, amire 2019-ben több mint 7 milliárd forintot el is különített, a terv azonban a választások után elaladt, a megvalósulásig azóta sem jutott el. 

A fürdő belülről 2014-ben (Halász Csilla-Őrfi József-Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014, Fotó: Timár Sára)

A mostani, március 11-én közzétett árverési hirdetmény alapján elővásárlási jog illeti meg a Magyar Államot, a Fővárosi és a Budavári Önkormányzatot, valamint a fővárosi tulajdonú REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-t és a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-t (BGYH) is. Utóbbi cég egyébként is megkerülhetetlen az ügyben, hiszen az épületegyüttes telke a BGYH Zrt. tulajdonában áll, a Rác fürdő és hotel mindenkori tulajdonosát földhasználati jog illeti meg. 

A hotel épületét jelentős mértékű jelzálog is terheli: a Fővárosi Önkormányzat felé több mint 335 millió forint vételárkövetelés és szerződés szerinti járulékai erejéig, a Rác Beruházó Kft. felé több mint 3,85 millió euró (bő 1,4 milliárd forint) és további 1,56 milliárd forint csődegyezségen alapuló követelés és szerződés szerinti járulékai erejéig. 

A hotel és a fürdő épületét együttesen, a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. felé további jelzálog is terheli: több mint 8,5 milliárd forintnak megfelelő euró és 94,2 millió forint kölcsönkövetelés és szerződés szerinti járulékai erejéig.

A kiírás szerint a műemlék fürdő és a hotel csak egyben vásárolható meg. 

Az eredetileg a török korból származó Rác fürdő épületének átépítésére az 1860-as években akkori tulajdonosa, Heinrich Johan Nepomuk Ybl Miklóst kérte fel. A két fázisban, 1864-1865-ben, illetve 1869-1870-ben megvalósuló átépítés után, még a XIX. végén lebontották a fürdő harmadik emeletét. 

Korabeli ábrázolás a fürdő belsőjéről (Heinrich Johan Nepomuk: Raitzenbad in Ofen, Lipcse 1873.)

A Rácz Fürdő az 1890-es években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Tabánban álló fürdő 1931-ben Szent Imre herceg nevét vette fel, ekkor hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították, ám a II. világháborúban jelentősen megsérült. Ezután, 1963-ban ismét bezárt, mert a Hegyalja út és az Erzsébet híd összekötése miatt lebontották egy részét. A fürdő 1965-ben nyitott újra és egészen 2002-es bezárásáig működött. 

Nyitókép: A Rác fürdő 2014-ben (Forrás: Halász Csilla–Őrfi József–Viczián Zsófia: Ybl összes című kötet, Timár Sára felvétele)