Tizennégy éve állnak kihasználatlanul a Városligeti fasor 9-13. szám telekegyüttes épületei. A több, különböző korban épült ház közül a legkorábbit, a Városligeti fasor felőli részen, a 9-es szám alatt álló egykori Fasor Szanatóriumot 1887-ben építették Quittner Zsigmond tervei alapján, a szomszédos 11-es telken Glück János építettett szintén 1887-ben egy szanatóriumot, a 13-as számú telken álló Grünwald-féle szanatórium pedig 1893-ban lett kész. A mai telekegyüttes Bajza utcai részén, a 10-es szám alatt álló modernista, Fischer József tervezte Walter-villa (amely az 1949-es államosítás után lett az összevont kórház része) pedig 1936-ban épült eredetileg. 


A Fasor Szanatórium épülete 1925-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A pavilonos elrendezésű épületegyüttest később bővítették, 1949-ben lett belőle Korvin Ottó Kórház, innentől a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását biztosította. 1951-re belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas kórházzá fejlesztették. Később összevonták a kórház mellett fekvő Honvéd Rendelőintézettel, majd 1984-től a BM Központi Kórház és Intézményei Szakorvosi Rendelőintézete nevét viselte. Az intézményt végül 2007-ben zárták be, a hatalmas telken álló épületek azóta üresen állnak.

Az épületek hasznosítására több, meg nem valósult ötlet után 2017-ben született meg a végleges döntés: eszerint az egykori BM-kórház épületeibe a Magyar Művészeti Akadémia által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum költözik be, amely a kormány akkori határozata értelmében Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtá bővült.

 Városligeti (Gorkij) fasor 9-13., BM Korvin Ottó Kórház 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 74329)

A Városligeti fasor 9-13. szám alatti ingatlanegyüttese végül 2018-ban került a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába és a terv szerint felújítva alkalmassá akarták tenni az építészeti-építészettörténeti gyűjtemény és a műemléki tudományos gyűjtemények védelmére, szakszerű restaurálására, digitalizálására, feldolgozására, magyarországi és nemzetközi kiállításokra történő előkészítésére; kiállítások bemutatására; a gyűjtemény elhelyezéséhez hosszú távon szükséges raktározási infrastruktúra kialakítására, valamint nyilvános kutatószolgálat működtetésére.

A döntést követően azonban az épületekkel sokáig nem történt semmi, ám a közelmúltban munkagépek jelentek meg a területen és nagy iramban elkezdődött a Bajza utcai, 1945 után készült épületek bontása. Azonban az, hogy a lebontott kórházi épületek helyére pontosan milyen épület készül majd, egyelőre nem ismert. 

Nyitókép: a volt BM-kórház most lebontott, Bajza utcai tömbje (Fotó: Google Streetview)