A budai reformátusok történetének kezdetei a török időkre nyúlnak vissza. A XVI. század végén a budavári protestáns hitélet istentiszteleti helye a középkori eredetű Mária Magdolna-templom volt. A XVII. századi történelmi nehézségek következtében a budai református gyülekezet megszűnt. Buda töröktől való visszafoglalása után, több mint 200 év elteltével lehetett saját egyházközségük az itt élő reformátusoknak.

Buda első református temploma a Szilágyi Dezső téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIX. században a budai Várnegyedet körülvevő városrészek egyre népesebbé váltak, az 1880-as évekre a reformátusok száma meghaladta a 2300 főt. A híveknek külön saját gyülekezetbe szervezése a  Budapesti Református Egyházközségen belül 1883-ban kezdődött el, akiknek lelki gondozását 1885-től önálló segédlelkész látta el. Az istentiszteleteket a Dísz téren, az 1847-ben felszentelt, majd 1895-ben lebontott budavári evangélikus templomban tartották.

 A Pecz Samu tervezte 125 éves református templom az I. kerületi Szilágyi Dezső téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 A Szilágyi Dezső téri református templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Saját templomuk építésére 1885-ben gyűjtést indítottak. A bőkezű támogatók között találjuk Darányi Ignácot (1849–1927), Falk Miksát (1828–1908), gróf Tisza Lajost (1832–1898), a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnokát és Tisza Kálmánnét (1839–1913), aki hangversenyeket és operaházi előadásokat szervezett a templomalap javára. Az egyik operaházi est alkalmával az uralkodó, Ferenc József (1830–1916) is felajánlott ötszáz forintot.

Templomtelket hosszabb döntési eljárás után kaptak a budai reformátusok: 1889 júniusában a fővárosi közgyűlés a Fazekas (mai néven Szilágyi Dezső) teret díjtalanul átadta templomépítés céljára. Az adomány feltételéül szabták, hogy „monumentális jellegű” templomot építsenek, tekintettel annak városképi jelentőségére, és az építkezést öt éven belül kezdjék meg. A nyílt tervpályázatot 1890-ben írták ki, amelyben kívánatosnak tartották az épület protestáns jellegének hangsúlyozását.

Pecz Samu pályázati tervanyaga a Szilágyi Dezső téri református templomhoz (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

Az ekkor már több templomot tervező építész, Pecz Samu (1854–1922) Pentagon jeligéjű pályatervét hirdették ki győztesnek 1892-ben.  A XIX. század második felének kiemelkedő építésze, 1882-től a budapesti Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein oktatott. A Budapesti Unitárius Egyházközség bérházát és templomát 1885-ben tervezte, amelynek építése csak öt évvel később fejeződött be.

Templomépítészetében centralizáló alaprajzi elrendezése miatt figyelemre méltó a debreceni, Kossuth utcai református templom, amely az 1880-as évek közepén épült. A szakrális épület megtervezése idején egyre jobban foglalkoztatta az „ideális protestáns templom" megalkotásának kérdése. A témával kapcsolatos nézeteit A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével címmel foglalta össze, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében megjelent tanulmányában, amelyben többek között ezeket a gondolatait olvashatjuk: „A kálvinista templom-épület legcélszerűbb alakját a sokszög adja meg, melynek középpontjában tehát az Úr asztala, s egyik sarokpillére mellett a szószék foglal helyet. A centrális elrendezésnek mintegy magját képező sokszögnek nagysága bizonyos határok közé van szorítva; függ az egyfelől a külső és belső aesthetikai kiképzés végrehajtásától; függ továbbá az elrendezés természetétől és a szerkezet követelményeitől.”

A Szilágyi Dezső téri templom alaprajza a pályázati tervanyagban (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

Pecz Samu nemcsak református templomok tervezésekor kívánta érvényesíteni a centralizáló térszervező gondolatait, hanem az erzsébetvárosi római katolikus plébániatemplom tervpályázatára is ilyen elképzelések szerinti tervét készítette el 1891-ben, amely helyett Steindl Imre (1839–1902) háromhajós, szintén neogótikus stílusú pályamunkáját valósították meg.

A Szilágyi Dezső téri templom (a fénykép készítése idején még Fazekas téri), 1896 körül (Forrás: Budapest-Budai Református Egyházközség)

A Szilágyi Dezső téri templom építése 1893 júliusában kezdődött el. A kivitelezés során az épület alapjába a Duna közelsége miatt másfél méter vastag betonréteget helyeztek. Pecz a pályatervhez képest némileg egyszerűsített a végleges kiviteli tervek elkészítésekor, a kupolát eredetileg a harangtoronynál magasabbnak tervezte. A kőfaragói feladatokat Hauszmann Sándor és Alpár Ede műhelyének mesterei végezték. A műbútorasztalos munkákat Csepreghy János asztalos, Langer Ignác szobrászművész közreműködésével oldotta meg.

A Szilágyi Dezső téri templom az avatásakor, 1896-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 A templomszentelési istentiszteletet 1896. március 29-én Szász Károly (1829–1905), a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta. Ezen a virágvasárnapi istentiszteleten iktatták be a vezető lelkészi tisztségébe Haypál Benőt (1869–1926), az egyházközség első megválasztott lelkipásztorát, aki harminc éven át szolgált a budai reformátusok között.

A templomot felszentelő Szász Károly püspök

A XIX. század második felének népszerű hetilapjában, a Vasárnapi Ujságban „K A” monogrammal jelent meg a templomszentelésről hosszabb tudósítás. A cikk szerzője nagy valószínűséggel hegymegi Kiss Áron (1845–1908), aki a templom felépítésében, valamint a gyülekezethez tartozó Nagypénteki Református Társaság és annak fenntartásában létrejött kamaraerdei Erzsébet Árvaház megvalósulásában kulcsszerepet vállalt. 

A Vasárnapi Ujság az ünnepségről szóló beszámoló mellett közölte a felszentelést végző püspök, Szász Károly akadémikus-költő Budai harangok című versét. A hét versszakos irodalmi alkotás első felében az elmúlt évszázadok „bánatos harangjai” szólalnak meg, míg a költemény második felében az öröm szólamai, a nemzeti feltámadás ígérete csendül fel.

„Oly édes hangon szólanak Budán az új harangok,
Mint szív-igéző dalnok Ha penget hárfa-húrokat.
Ha összecsendül mind a hang,
Mély és magas, szelíd s komoly
– Dal s ima egy akkordba foly: Oly szívhez szóló a harang!
Éjfélbe', halld, mind szólanak
A budai harangok.
És túlról a visszhangok Pestről is belehangzanak,
Harsogva, mint a fergeteg :
– »Egy ezredévet temetünk, Új ezredév virad nekünk.
Föl, magyarok! ébredjetek!«
Csak csengjetek, csak bongjatok, Ti budai harangok!
Mozdulnak a sírhantok, S fölkelnek ősök, bajnokok,
Kél lelkesebb új nemzedék, Teremtve itt új életet,
És azt hirdeti véletek: Hogy él magyar, áll Buda még.”

A templom teljes külső homlokzata 2016-ban megújult (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zsolnay kerámiával ünnepélyessé tett templom

A neogótikus stílusban épült templom falait vörös dísztégla, kupoláját Zsolnay kerámia borítja. A tetőgerinc kerámiaelemei sárga mázasak. Szintén a sárga szín a domináns a háromszögű padlásszellőző nyílásoknál, ahol a háromszög két szárán öt-öt kúszólevelet találunk. A tetőzet felső lezárásához közel színes sávot alkalmazott az építész, amely egymásba fordított V alakzatú, felül sárga, alul zöld kerámiából áll. 

Zsolnay kerámia és a templom építési naplója a 2006-ban rendezett Budapest színes város – Zsolnay-épületkerámiák Budapesten című kiállításon

A templom falait vörös dísztégla, kupoláját Zsolnay kerámia borítja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület egyediségét centrális alaprajzának újszerű kialakítása adja. Alapformája ötszög, amely négy oldalán poligonális záródású karéjokkal, ötödik oldalán két boltszakaszos hajóval bővített. A Duna felől a főbejárat északi oldalához 65 méter magas, különálló harangtorony kapcsolódik. A belső kialakítás is Pecz Samu tervei alapján történt, szintén neogótikus stílusban. A márványból faragott úrasztala Darányi Ignác, akkori földművelésügyi miniszter, a keresztelőmedence Kiss Áron, a zsoltártáblák Hegedüs Sándor (1847–1906) pénzügyi szakember költségén készült.

A templom belső tere 2019-ben (Fotó: gyulekezet.hu)

A neogótikus stílusú orgonaházban kialakított Rieger-orgona a bejárat fölötti karzaton kapott helyet. A harangtoronyban Pecz Samu javaslata alapján négy Bochumban öntött acélharangot helyeztek el a templomépítés idején. A harangokat tartó acél harangszék a Ganz-gyárban készült. Az öntvények közül egyet 2013-ban a Budapest–Pestszentlőrinc–Szemere-telepi Református Egyházközségnek ajándékoztak az akkor épülő templomuk részére.

A Szilágyi Dezső téri templom 2007-ben a Mátyás-templom déli tornyából fényképezve (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A Szilágyi Dezső téri református templom (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A templomban vasárnapról vasárnapra istentiszteletre egybegyűlő egyházközség tagjai sorában kezdettől nagyobb arányban találkozunk magasabb beosztású állami tisztviselőkkel. A  két világháború között a kormányzati elit számos képviselője tartozott ide, így a budavári palotabeli lakhelye szerint a Horthy család férfi tagjai is. Ebben a templomban tartották 1940-ben Horhty István (1904–1942) kormányzóhelyettes esküvőjét Edelsheim-Gyulai Ilona (1918–2013) grófnővel.

A házasságkötés megáldását és az igehirdetés szolgálatát Ravasz László (1882–1975) püspök végezte. Az ünnepi alkalomról az akkori divat- és színházi lapok is részletesen, több fényképet közölve beszámoltak. A filmhíradó felvétele is megörökítette az előkelő vendégsereg elegáns ruházatát és a férfiak katonai kitüntetéseit is.

Az orgonakarzat alatt lévő két emléktábla egyike a templomépítésnek, a másik az első két lelkipásztornak, Haypál Benőnek és Haypál Bélának (1899–1988) állít emléket. A templom a II. világháborúban súlyosan megsérült, a szovjet csapatok istállónak használták, kupolája beomlott, tornya megrongálódott. A károk helyreállítása 1946 és 1950 között történt.

A templom melletti parkban áll Pecz Samu 1929-ben készített szobra, Berán Lajos (1882–1943) szobrászművész alkotása. Az egész alakos monumentumban a szobrász Peczt a középkori katedrálisok építőmesterét megidőző öltözetben jelenítette meg. A bronzszobrot tartó posztamens építmény egy kútkávát is magába foglal, utalva a régi kolostorok kerengőjének kis parkjában gyakran elhelyezett kutakra. A Pecz-emlékmű architektonikus kialakítása Rerrich Béla (1881–1932) és Sándy Gyula (1868–1953) építészek munkája.

Díszkút a Szilágyi Dezső téri református templom mellett Pecz Samu szobrával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2010-es évek közepén megtörtént az épület teljes külső felújítása, 2019 és 2021 között végezték a XXI. század elvárásainak megfelelő hőkezelési-gépészeti korszerűsítést. A belső felújítás 2019. október 21-én kezdődött, amelynek keretében az új fűtésrendszer kiépítése mellett az ablakokat hőszigetelt nyílászárókra cserélték, új vizesblokk készült, a padokat restaurálták, az egész templom elektromos hálózata megújult, új alapfestés és díszítőfestés adja vissza a falak régi, 1930-as évekbeli fényképen megfigyelhető pompáját. A másfél éven át tartó gondos munka a tervek szerint 2021. március végén fejeződik be a templom felszentelésének 125. évfordulójára.

A millennium évében, az 1896 márciusára elkészült Budapest-Budai Református Egyházközség Szilágyi Dezső téri temploma a magyar főváros világörökségi területén fekszik, a neogótikus stílusú szakrális épületet 2014-ben történelmi emlékhelynek nyilvánították. A Pecz Samu által tervezett templom Zsolnay kerámiával borított tetőzetének kialakítása párbeszédet folytat a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) Schulek Frigyes-féle átépítésével. 

Nyitókép: A Szilágyi Dezső téri református templom a Fő utca felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)