A Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv az előttünk álló 10 évben tervezett zöldterületi fejlesztéseket gyűjtötte egybe, vagyis a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan sorolja fel a fővárosi zöldinfrastruktúrát érintő feladatokat és elképzeléseket. A mintegy félszáz programelemből mintegy tíz százalékot tesznek ki a Fővárosi Önkormányzat saját beruházásai, a Radó Dezső-tervnek nevezett dokumentum jórészt a már tervezés alatt álló vagy korábban megkezdett állami, fővárosi és kerületi fejlesztéseket sorolja fel. 

A zöldinfrastruktúra fajtái (Fotó: Radó Dezső-terv)

Ilyen például a Népliget, a Margitsziget vagy éppen a Városliget területének megújítása. Az akciótervből kiderül, hogy a Városliget területének megújítását az idei évre tervezik, a Margitsziget 2024-ben kerülhet sorra, míg a Népliget csak az évtized második felében, ezekről a beruházásokról már az előző főpolgármesteri ciklusban döntés született. Észak-Csepel térségében 2026-ban új parkot alakítanának ki, összefüggésben azzal a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programmal, amelyről szintén kormánydöntés született. 

A Népliget megújításának terve (Fotó: Radó Dezső-terv)

A Gellért-hegy zöldterületeinek megújítása szintén 2026-ra várható (a magyar állam, illetve a XI. és I. kerületek bevonásával). Már előbb, 2024-ben sor kerület a Városmajor zöldterületeinek a megújítására, a magyar állammal közösen, erről kormányhatározat is született. A Radó Dezső-tervben szerepel a budai Horváth-kert rendezésének folytatása – amely már 2010-ben megkezdődött az I. kerületi önkormányzat finanszírozásában –, valamint a Vérmező felújítása 2025-re is, szintén a kerületi önkormányzattal együttműködve.

A Városmajor (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A Belvárost érintő tervek között szerepel a Városháza park kialakítása, amely egyike a Fővárosi Önkormányzat saját beruházásának. A park kialakításáról már korábban is voltak elképzelések, 2016-ban konkrét tervek is készültek. Szerepel az akciótervben a Jókai tér megújítása (a VI. kerülettel közösen), a munkálatok még idén elkezdődnek a Terézvárosban. A részletekről a PestBuda is írt.

Az akciótervben arról is olvashatunk, hogy folytatódhat – a IX. kerülettel közösen – a Bakáts tér átalakítása is: a templom épületét és közvetlen környezetét már korábban felújította a IX. kerület, a további programelemek várhatóan 2022-re készülnek el. A Blaha Lujza tér felújításának tervezése – az állam, a főváros és az érintett kerületi önkormányzatokkal bevonásával – folyamatban van, a terület várhatóan 2023-ra újulhat meg.  A Klinikák megállóhoz új közparkot szeretne kialakítani a főváros a VIII. kerülettel közösen, 2023-ra.

A Kossuth Lajos utca – Rákóczi út zöldinfrastruktúráját 2026-ban, az Andrássy úti zöldsétányt 2027-re újítanák fel, előbbit saját beruházásban, utóbbit az érintett kerületek és a kormányzat bevonásával. A belvárosi területeket érintő tervek között szerepel az Üllői út fásítása és a Nagykörúthoz csatlakozó zöldterületek fejlesztése, ezeket a programokat az érintett kerületekkel és a kormányzattal közösen tervezné megvalósítani a főváros.

A Jókai tér látványterve (Fotó: terezvaros.hu)

Külön fejezet szól a Duna menti területekről, így többek között a pesti és a budai belvárosi Duna-part rehabilitációjáról (a magyar állammal, illetve az I. és II. kerülettel közösen), a Soroksári-Duna menti területek fejlesztéséről (az állammal, a XX. és a XXIII. kerülettel közösen); valamint a Háros-szigetet és a Hunyadi laktanyát érintő beruházásokról (a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen). E munkálatok tervezése már korábban elkezdődött. A Csillaghegyi-öblözet, az Óbudai-sziget, valamint a Népsziget és az Újpesti-öböl fejlesztése is szerepel a tervek között (az érintett kerületekkel és az állammal közösen), ezekre csak az évtized második felében kerülhet sor.

A Rákos-patakhoz kapcsolódó fejlesztések közül a zuglói zöldsétány és rekreációs központ létesítése már megkezdődött, a konkrét tervekről, az eddigi munkálatokról korábban már beszámoltunk. A Madarász utca – Béke utca közötti zöldsétány kialakítása 2024-re várható. A Felsőrákosi-rétek természetvédelmi célú rehabilitációját, az ökoturisztikai és kertészeti szakképzési látogatóközpont létesítését, valamint a Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó részeként gyalogos és kerékpáros útvonal kialakítását 2025 után tervezik fővárosi irányítással, az érintett kerületek bevonásával. Az évtized végére valósulhat meg a Ferihegyi út – Szabadság sugárút közötti szakaszon a patakmeder átalakítása és a jelenlegi mezőgazdasági területek helyén tó kialakítása a XVII. kerület vezetésével, a Fővárosi Önkormányzat és civilszervezetek bevonásával.

A Gellért-hegy (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az akcióterv arra is kitér, hogy az egyes fejlesztések finanszírozása nem pusztán a főváros, hanem a kiemelt partnerek domináns szerepvállalását is feltételezi. Így például olyan új üzleti modellek kialakítását, amelyek – akár visszaforgatható alapok vagy hitel felvétele mellett is – biztosítják a megtérülést az ingatlanfejlesztések során.

Bár európai uniós források igénybevételével is számolnak a fővárosban, azt a szerzők is leszögezik, hogy ezek Budapest esetében, kifejezetten zöldfelületi célra már 2014-2020-as ciklus alatt sem voltak elérhetőek. Ezért inkább csak kapcsolódó munkálatokra, nem zöldfelületi jellegű fejlesztésekre (például kármentesítés, közlekedés,) lehet majd pályázni a 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban.

Amennyiben a Radó Dezső-tervben összesített állami, fővárosi és kerületi fejlesztések megvalósulnak, számítások szerint az  egy főre jutó zöldterületi ellátottság Budapesten a jelenlegi 6 négyzetméterről 7 négyzetméterre emelkedne. A megvalósítás – ahogyan a dokumentum maga is hangsúlyozza – a Fővárosi Önkormányzat költségvetési helyzetének, bevételi forrásainak függvénye, ezért az akcióterv egy optimista forgatókönyv.

Az akciótervet Radó Dezsőről nevezték el, aki 1962-től 1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat (Főkert) igazgatója volt.

Nyitókép: A Margitsziget (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)