A Naplás-tó a XVI. és a XVII. kerületek határán, a Duna hordalékkúpjának ötödik teraszán terül el, mesterségesen alakították ki 1978-ban. Szorosan illeszkedik a Cinkotai-kiserdőhöz, valamint a Szilas-patak mentén keleti és nyugati irányba folytatódó láprétekhez. Talán a tó létrehozásának is köszönhető, hogy nem száradt ki az árterületen fekvő mocsaras élőhely.

A Naplás-tó hivatalos neve Szilas-pataki tározó (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Autóval könnyedén elérhető Rákoskeresztúr és Cinkota felől is. Parkolásra a Naplás út két oldalán biztosítanak helyet. Közösségi közlekedéssel kissé körülményesebb eljutni a tóhoz, a 46-os busszal Rákoskeresztúr, Városközpont felől, illetve Újpalota, Nyírpalota út (Pólus Center) felől lehet megközelíteni a tavat. Az Erdei bekötőút megállótól tíz perc séta az tó.

A kerékpáros út elég jól ki van építve a patak partján, 5 kilométer hosszan, a gyalogosok miatt kellően szélesítve is van.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mit ad a tó és környéke az idelátogatóknak? Az egyébként budapesti szemmel ritkaságnak számító tavi látképen túl a szomszédos erdőben több kiépített komfortos tűzrakó hely van, amelyek társaságoknak megfelelő kikapcsolódást nyújtanak.

Kellemes kikapcsolódást nyújt a Naplás-tó melletti erdős rész. A széles ösvények mellett jól kiépített tűzrakóhelyek is vannak. (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Épp a napokban, hetekben adják át a tó melletti cinkotai erdőben a fából készült vadonatúj kilátót is.

A kilátó közvetlenül az átadása előtt (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Igényesen kialakított sétány várja a tó partján a látogatókat. Az itt lévő padok között vannak furcsa alakú, de kényelmes kifekvők is. Az elmúlt években épült egy büfé is a tó sarkában, ahol kényelmesen le lehet ülni, beszélgetni.

Igényesen kialakított partvonal széles sétaúttal, padokkal (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ami még mindenképpen említést érdemel, az a horgászati lehetőség. A tóban nagy számban vannak pontyok, de amúr, csuka, süllő, balin és compó is fogható. Ottjártunkkor épp egy ötkilós pontyot emeltek ki a horgászok. Helyben napijegy a tó északi oldalán található gátőrháznál igényelhető. A kényelmes horgászhelyek mellett csónakos horgászatra is van lehetőség.

Horgászhely a Naplás-tó partján. Horogra akadhat ponty, de amúr, csuka, süllő, balin és compó is fogható. (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Fürdeni tilos a 2-6 méter mély tóban, a gát felőli oldalon hirtelen kezd mélyülni. A többi részen – a déli oldalt leszámítva – pedig sűrűn benőtt növényzet veszi körbe a tavat. Telente a korcsolyázás sem megengedett, de azért mindig akad, aki megszegi a szabályt…

A tó mellett tanösvény vezet 5 kilométer hosszan, amely két kiegészítő kiágazással, meglehetősen nagy ívben körbejárja a tavat. Az egyik kiágazás a Szilas-patak mentén vezet tovább, a másik a Cinkotai-kiserdőbe tesz kitérőt. Közepes sétatempóval 1 óra alatt kényelmesen végigjárható.

Tanösvényen járható körbe a tó, a tájékoztató táblák segítségével megismerhető a terület gazdag és különleges élővilága (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Budapesti viszonylatban kiemelkedő jelentőségű a tó élővilága. A tavat és közvetlen környékét az északi oldalon gabonaföldek határolják, a déli részen a már említett Cinkotai-kiserdő terül el. 

A Naplás-tó látképe dél felől (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A Cinkotai-kiserdő faállománya telepített: jellemzően akác, tölgy és fenyő keveréke. Érdemes megbecsülni ezt az erdőterületet, mert a Naplás-tó alig pár kilométeres környezetében ipari üzemek és sűrűn felparcellázott lakossági területek is vannak. Sajnos az M0-s körgyűrű a nagyvadak vándorlási lehetőségeit jelentősen leszűkítette, de azért őzekkel még így is találkozhatunk. A szántóföldek miatt nyulakat, az erdőben mókusokat könnyen láthatunk.

Jelentős a tó madárvilága. A törpegém Budapesten csak itt, és Csepelen a Soroksári-Dunán fészkel jelenlegi ismereteink szerint. Sirályokat, egerészölyveket, vércséket könnyűszerrel láthatunk körözni a tó és partvidéke felett. Küszvágó csér, cigányréce, búbos vöcsök is él a területen.

A szántóföld és az ártér találkozása (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A Naplás-tó gazdag élővilágának egyik legértékesebb faja a mocsári teknős, hazánk egyetlen őshonos teknőse. Sajnos a tóban megjelentek más teknősfajok is, jellemzően ékszerteknősök, amelyeket egykori gazdájuk itt engedett el. Ezek nagyban veszélyeztetik az őshonos fajt, ezért amennyire lehetséges, a szabadon engedett állatokat időnként begyűjtik a szakemberek, és elszállítják állatkertekbe.

Békafajokból az erdei, a barna ásó-, a kecske- és a zöld levelibéka, varangyokból a barna és a zöld is jól érzi itt magát. Gyíkok közül a zöldgyík és a fürge gyík található meg, utóbbival mi is találkoztunk legutóbb. Rovarok közül a futrinka, lepkék közül a szépséges atalantalepke, a fecskefarkú lepke és a kardoslepke gyakori. Növényekből pedig a fehér zászpa, a lápi sás, a réti iszalag, a struccharaszt említendő, illetve a szép virágot hozó vitézkosbor, a szibériai nőszirom, az őszi kikerics mindenképpen tartogat meglepő látványt. 

A tanösvény és a szántóföldek találkozásánál pedig amatőr csillagászati megfigyelőpont is található.

Ideális parti búvóhelyekről csodálható a nyáresti naplemente (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Ami mindenképpen a Naplás-tó mellett szól még, az a nyáresti naplemente. Nem zavarják hegyek, dombok, egyszerűen csodálatos, és a tó keleti oldalán van több kiülőpont is a növényzet között romantikázni vagy egyszerűen csak megpihenni.

Nyitókép: A Naplás-tó látképe dél felől (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)