A XIX. században Pest gazdasági fejlődése, a munka, a megélhetés és az anyagi gyarapodás reménye egyre több embert vonzott a városba. Az arisztokrácia figyelmét viszont a pesti politikai, illetve az időközben kialakuló társasági élet keltette fel leginkább, bár az is kétségtelen, hogy egyesek számára a bérházépítés is jó bevételt jelentő üzletnek bizonyult. Az ilyen célzattal emelt épületek sokszor alig különböztek a város többi bérházától.

Azoknak a magánpalotáknak a többsége viszont már jelentősen eltért a város többi épületétől, amelyeket a főurak leginkább maguknak és családjuknak építtettek. Ezek a rezidenciális jellegű épületek ma is fővárosunk alapvető építészeti és műemléki értékei közé tartoznak. Megjelenésük, díszítettségük sokszor már messziről árulkodik arról, hogy falaik között egykoron főrangú családok tagjai éltek.

Gróf Festetics György palotája a mágnásnegyedben az 1870-es években Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Festetics-palota a Pollack Mihály téren ma az Andrássy Egyetemnek ad otthont (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A főúri paloták épületdíszei közül az egyik legmeghatározóbb, árulkodó elem a címer volt, amely Pest és Buda számos épületén még ma is látható. S bár az 1947. évi IV. törvény megszüntette a nemesi előnév, jelvény és a nemzetségi származásra utaló kifejezés mellett a magáncímerek használatát is, a főúri épületekről nem tüntették el azokat, így manapság több olyan épület is van fővárosunkban, amelyeken még láthatóak ezek a (fő)nemességre utaló szimbólumok.

A XIX. század második felében a városba költöző arisztokrácia egyik kedvelt megtelepedési helye a Nemzeti Múzeum környékén kialakuló mágnásnegyed volt, így nem csoda, hogy ott több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeket családi címerek díszítenek. A mágnásnegyed központját a mai Pollack Mihály tér jelentette, amely jellegénél fogva kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy környezetében elegáns, reprezentatív főúri paloták épüljenek.  

A mai Pollack Mihály téren álló palotát építtető gróf Festetics György (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1883. február 18.) 

A Nemzeti Múzeum mögött elsőként épült főúri épület a mai Pollack Mihály tér és Bródy Sándor utca sarkán álló Festetics-palota volt, amely jelenleg az Andrássy Egyetemnek ad otthont. A palotát gróf Festetics György, az Andrássy-kormány király személye körüli minisztere építtette az 1860-as évek elején Ybl Miklós tervei szerint. Később, a szomszédos telekrész megvásárlása folytán, az épülethez kert is csatlakozott, amit a Pollack Mihály tér felől díszes vasrács határolt. A Festeticsekre utaló szimbólumok mindkét helyen jól láthatóak.

A Festetics-palota Pollack Mihály téri kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Festeticsek a XVII. században kerültek a rangemelt családok sorába, grófi címert pedig Mária Teréziától nyertek. Birtokaik a Dunántúlon, Tolna megyében feküdtek, előnevüket annak központjáról, Tolnáról vették. 

A Festetics család teljes címere, amelyet  Mária Terézi adományozott tolnai Festetics Pálnak. A pesti palotán ennek fő motívumai, a címerdíszek láthatók (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár/Levéltári jelzet: HU-MNL-OL-P 235-11.-91.)

Pesti palotájukon nem maga a címer, hanem annak fő motívumai, a címerdíszek láthatóak, amelyek természetesen megegyeznek a címerben foglaltakkal. A címerdíszek jól látható helyen, a palota kapujának boltívén elhelyezkedő kovácsoltvas keretben kaptak helyet, amely későbbi alkotásnak tűnik, mint maga a palota. 

A boltívben a Festetics család címerének címerdíszei jelennek meg. A címerállatok az egymással szembeforduló, kivont kardot tartó, koronán álló (arany) oroszlánok, valamint egy másik koronából kiemelkedő, a jobb lábával követ tartó, jobbra forduló darumadár (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A kovácsoltvas keretben lévő címerdísz későbbi alkotásnak tűnik, mint maga a palota (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyanezek a címerelemek a kertkapu fölött is megtalálhatóak. Mindkét helyen feltűnnek a címer állatábrázolásai: az egymással szembeforduló, kivont kardot tartó, koronán álló (arany) oroszlánok, valamint egy másik koronából kiemelkedő, a jobb lábával követ tartó, jobbra forduló darumadár. Mindezek ősi, de a mai ember számára is jelentéssel bíró szimbólumok, annak ellenére, hogy a heraldikában a címerképek nem mindig számítanak egyértelmű jelentéssel bíró motívumoknak.

A kard és az oroszlán az erőt és a harciasságot jelképezi, a harcban szerzett érdemekre utal, ami nem véletlen, hiszen a család felmenői között több katonai pályán tevékenykedő személlyel is találkozhatunk a török időktől kezdve. A palotát építtető Festetics György is kezdetben a katonai pályán szolgált, testvére, Tasziló pedig a tábornoki rangig vitte. A követ tartó darumadár ugyancsak kapcsolható ehhez a hivatáshoz: ősi szimbólum, ami az éberségre utal, és a heraldikában a várvédők és határvédők jelképévé vált.

A Festetics-palota kertjének Pollack Mihály térre néző vaskerítése és kapuja az 1870-es években Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


A Festetics-család címerének fő motívumai a palota kertjének Pollack Mihály térre néző kapuján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A korona, az oroszlán és a darumadár ősi szimbolumok (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Festeticsek mellett a Károlyiak is az első között érkeztek a mágnásnegyedbe, ahol rezidenciális jellegű építkezésbe fogtak. Először gróf Károlyi Lajos, majd  idővel a család más tagjai és leszármazottai is építkeztek itt, vagy vásároltak maguknak ingatlant, s a XX. század elején már számos épületet mondhattak a sajátjuknak. 

A Károlyi család tagjai közül elsőként gróf Károlyi Lajos építtetett palotát a mai Pollack Mihály téren (Forrás: ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, RD21636 ltsz.) 

A Károlyi-palota az 1880-as évek körül Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Károlyi-palota napjainkban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

A Károlyiak a családjukat a honfoglalás korára vezették vissza, s az akkori Kaplony nemzetségből származtatták magukat. Az ősi birtokok közé tartozott a Szatmár vármegyei Nagykároly is, ahonnan a család az előnevét kölcsönözte. A család 1609-ben emelkedett bárói rangra, száz évvel később pedig, 1712-ben már a grófi nemzetségek sorában találjuk őket. Ősi, a bárói rangemeléskor kapott címerképük a zöld halmon vagy sziklán egyik lábán álló karvaly madár volt, amely a másik, felemelt lábával vörös szívet tart (egyes ábrázolásokon a szívet marcangolja). Emellett pajzstartóként aranykoronás, farkát szájában tartó szárnyas sárkány (más megnevezések szerint kígyó) tekeredik a címerpajzs köré, ami egy ősi, az örök körforgásra és a folyamatos megújulásra utaló szimbólum. 

Az 1712-es grófi rangemelés során a családi címer számos újabb címerképpel bővült, megőrizve egyúttal az ősit is, amely immár az új címer szívpajzsában foglalt helyet. Az új címerképek között megjelent a hátulsó lábaira ágaskodó szarvas, a kiterjesztett szárnyú egyfejű sasmadár, a hátulsó lábain ágaskodó és elülső lábaival zászlót tartó kétfarkú oroszlán, illetve a kétszárnyú angyalfej, valamint egy háromágú koronán kiterjesztett szárnyú, halfarkú szirén, amely koronát visel.


 A Károlyi család grófi címere, amely magába foglalja a családi korábbi, bárói címerének motívumait is (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár/Levéltári jelzet: HU-MNL-OL-P 392-I.-7.-39.)

A Pollack Mihály tér és Múzeum utca sarkán álló Károlyi Lajos építtette palotához több tervváltozat is készült. Közülük a mai Pollack Mihály téri homlokzatot ábrázolók többségén ott látható az épület főhomlokzatára szánt hatalmas családi címer, ami alighanem az építtető gróf kérésére kerülhetett bele a palota építési programjába, hiszen a szintén Ybl által tervezett Festetics-palota esetében a családi címernek nincs ilyen kitüntetett esztétikai és figyelemfelkeltő szerepe az épület homlokzatán.. 

A Károlyi-palota Pollack Mihály téri főhomlokzata, kiemelt helyen a családi címer (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

A címer kitüntetett szerepére – nagysága mellett – az elhelyezése is utal: a balusztráddal végigfuttatott koronázópárkányon van. Esztétikai megjelenését növeli, hogy a heraldikai szabályokat nem követve a koronás pajzsot egyrészt virágfüzér díszíti, másrészt pedig az egészet egy háromszögű kompozícióba rendezve jobbról és balról pajzstartóként egy-egy ülő nőalak tartja. 

A családi címer a címert tartó nőalakokkal (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

 A címerpajzsot díszítő füzérdísz (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

A címeren a korona nem követi a heraldikai szabályokat (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Az ősi, az úgynevezett szívpajzsban lévő címerképi motívum az épület homlokzatdíszei között is fellelhető. A Pollack Mihály téri árkádos kocsifelhajtó kiemelt része a főúri palotának, s a pillérek fölötti domborműves kőlapokon a szívet tartó karvaly látható. Ugyanez a motívum köszön vissza a Pollack Mihály téri főhomlokzat emeletét díszítő és tagoló pillérek és féloszlopok feletti kőlapokon is. 

A palota kocsifelhajtója és emeleti homlokzata az ezeket tagoló pillérekkel (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

Az emeleti pillér fölötti domborműves kőlapok a szívet tartó karvalydíszítéssel (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

Az emeleti pillér fölötti domborműves kőlapokon is megjelenik a szívet tartó karvaly (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

A domborműves kőlap az ősi címerdíszítéssel, a szívet tartó karvallyal (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Károlyi Lajos palotájával átellenben, a mai Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán ugyancsak egy Károlyi-palota áll, amelynek építtetői Lajos bátyjának, Károlyi István grófnak a gyermekei voltak: Károlyi Ede és Sándor grófok. A testvérpár az 1860-as évek végén fogott az építkezésbe, az 1870-es évek elejére elkészült épület terveit Szkalnitzky Antal készítette. 

Gróf Károlyi Sándor és gróf Károlyi Ede (Forrás: Éble Gábor: A nagy-károlyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. Bp., Franklin, 1913.) 

Sajnos ma már csak az egykorú fényképek árulkodnak arról, hogy az épület Pollack Mihály térre néző, lemetszett sarokrészének a tetejét szintén egy hatalmas családi címer díszítette. Nem a Múzeum, és nem is a mai Ötpacsirta utcai oldalon kapott helyet, mert az utcák szűkös volta miatt a címer ott kevésbé érvényesült volna. A sarokrészen viszont az épület egy jól látható, kiemelt szakaszára került. Maga a sarokrész amúgy is az épület leghangsúlyosabb részének számított. Az első emeleti ablakokat, illetve a középen elhelyezkedő erkélyajtót a sarokrészen hermák díszítik, a két oldalsó homlokzattól pedig puttókkal és virágfüzérekkel ékesített faltükrök választják el. 

Gróf Károlyi Sándor és Ede palotája az 1870-es években Klösz György felvételén, a sarokrészen a címerrel (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Klösz György által készített felvétel tanúsága szerint a családi címer elemeiből itt több részlet volt látható, mint Károlyi Lajos palotáján. A pajzstartók (telamonok) ebben az esetben ugyanis nem emberi alakok, hanem – a címeradománynak megfelelően – azok a címerpajzstól kifelé forduló, kétfarkú oroszlánok, amelyek első lábaik egyikével magát a pajzsot tartják, másikkal pedig egy-egy lófarkas zászlót emelnek a magasba.

Gróf Károlyi Sándor és Ede egykori palotája napjainkban a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkán, a családi címer nélkül (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu) 

Egykor a sarki párkányhomlokzat tetején állt a címer (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Károlyi-palota Pollack Mihály téri főhomlokzatán látható családi címer (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)