Amikor megérkezünk az Oroszlános udvarba, a legfeltűnőbb változás, hogy ismét megnyitották a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főbejáratát, amelyet a Budavári Palota déli összekötő szárnyának rekonstrukciója miatt zártak le 2019 novemberében. Itt jutunk be tehát, Senyei Károly Háború és Béke című szobrai között abba az újjáépített épületrészbe, amely a palota Hauszmann-korabeli állapotát tükrözi.

 

A Budavári Palota déli összekötő szárnya nem csak belülről, hanem kívülről is az eredeti állapotokat tükrözi (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu) 

Az épület földszintjén helyreállt a régi rend: ismét itt van a ruhatár, az ajándékbolt, a büfé, annyi változással, hogy mára egész oszlopok bújtak elő a háború utáni toldozgatások mögül, s immár neobarokk díszletek között vehetjük meg a belépőjegyet a BTM kiállításaira.  Mi most azonban  meghívott vendégként, a Várkapitányság szervezésébenn léptünk be az épületbe, hogy részt vegyünk a 2021. augusztus 18-i sajtóbejáráson, s ugyanazon a széles lépcsőn megyünk fel az emeletre, amely a múzeum egyéb kiállítási tereibe is vezet.

A felújított szárny földszinti részlete (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az új szárny, mint ezt a helyszínen tapasztaltuk, hatalmas munka gyümölcse, méltó az egykori elődök munkájához. Szembetűnő, hogy bár számtalan értékes bútor és műtárgy található a helyszínen, sehol sincs kordon és matrica, ami a látogatók felé irányuló bizalmat jelzi. Ez azonban mind fontos ahhoz, hogy a régi kor érzését és az intimitást hitelesen vissza tudja tükrözni a helyszín.

Az ajándékbolt a földszinti neobarokk térben (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Budavári Palota déli összekötő szárnyának emeletére tartva felidézzük az elmúlt hat esztendőt, amely alatt sokak munkájának eredményeként készült el a Budavári Palota egykori Szent István-termének, valamint az azt befogadó épületrésznek, a déli összekötő szárnynak a helyreállítása. Egyfajta főpróbája volt ez a tervezett palotarekonstrukciónak, s e munka által az abban részt vevő építészek, művészettörténészek,  iparművészek, iparosok olyan mennyiségű tudásra tettek szert, amelyet soha nem tudtak volna megszerezni a Szent István-terem újjáépítése nélkül. 

Itt az emeleten, mint már előre értesültünk róla, nem csak az Árpádok korát megidéző történelmi díszterem lesz látogatható augusztus 20-tól, hanem több más helyiség is, így a korabeli folyosó, az egyelőre nem helyreállított, de kiállítási térként megnyitott egykori Cerle-terem és egy Hauszmann-kori előszoba is. S ahhoz, hogy a látogató eljusson a program csúcspontját jelentő Szent István-teremig, először egy kiállítást kell megtekintenie, amelynek címe: A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája. 

A Budavári Palota déli összekötő szárnyának az emeleti beosztása, ahol megtekinthető A Budavári Palota Csodája című tárlat. A látogatók augusztus 20-tól a színezett terekbe és a Cercle-terem előtti folyosóra térhetnek be (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum)

Az új rész és a kiállítás is az egykori északi összekötő folyosóval, vagy ahogy egykor hívták, a tükörfolyosóval kezdődik. Ez a folyosószakasz a klasszikus műemléki helyreállítás egyik szép példája, ahol a felújított falon kívül a Hauszmann-kori stukkópárkány szakaszai és a falburkolat egyes részei is láthatóak eredeti állapotukban is. A műemléki helyreállítást nagyban segítette, hogy megmaradt az egyik párkányfríz, ahol minden motívum feltűnt, így hitelesen lehetett újraalkotni őket. Habár nem állt rendelkezésre olyan gazdag dokumentáció a folyosóról, mint a Szent István-teremről, de korabeli kiviteli tervek mind a faburkolatokról, mind az ajtókról fennmaradtak.

A felújított összekötő folyosó, meghagyva egy két eredeti Hauszmann-kori részlettel (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A folyosón található még négy falikar, közülük három eredeti, amelyek a Várkert kioszkban voltak hosszú ideig és csak kutatások után derült ki, hogy eredetileg ide tartoztak. A három eredetihez készült a mostani felújítás során egy újraalkotott falikar is, ami annyira jól sikerült, hogy dr. Rostás Péter művészettörténész, a Szent István-terem művészeti szakértője azt mondta: ő se tudná megmondani, melyik az eredeti, és melyik a másolat.

Az összekötő vagy a tükörfolyosónak nevezett helyiség is eredeti állapotában lett helyreállítva a négy falikarral (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A négy falikarból az egyik, amelyik a folyosón található (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A folyosón és a Szent István-teremben lévő ablakrolók és a csipkés függöny ugyancsak a fényképeknek köszönhetően lett újraalkotva. Angyal Tibor építész, a Szent István-terem újratervezője különböző textilművészekkel újratervezte a mintát a fénykép segítségével, amihez a belvárosi Tigris Szálló egykori textilmintáit használták fel analógiának. Az így megtervezett textilt végül a kalocsai hímzőasszonyok készítették el.

Az ablakokon a roló, a kilincs, a textil, azaz minden eredeti állapotában lett helyreállítva (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

„A folyosón tetten érhetjük, milyenek voltak általában a királyi korban a folyosók” – fogalmazott Angyal Tibor építész, aki azt is elmondta, hogy ez volt tulajdonképpen az összekötő folyosó, ami  a régi királyi palotát kapcsolta össze a vendégszárny folyosójával, ami körbekísérte a termeket.

Habár a folyosó a kiállítás része, de tudatosan se itt, se a Szent István-teremben nincs semmilyen műtárgy kiállítva, mivel ezeket úgynevezett történelmi tereknek szerették volna meghagyni az alkotók, ahol a terem maga a műalkotás. Ebből az összekötő folyosóból egy ajtó után szélesedik ki tulajdonképpen egy új teremként a folyosó egy másik szakasza, amelynek a rekonstrukciója még nem történt meg. Ez a terem ad helyet egy klasszikus kiállítótérnek, ahol több érdekesség is található.

A tükörfolyosó ajtaja, amely mögött a kiállítás látható (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu) 

Dr. Gulyás Gábor esztéta, a kiállítás kurátora elmondta, hogy két játékfilmet is meg lehet majd tekinteni a tárlaton, egyiket a Zsolnay családról, akik a Szent István-terem híres kandallóját készítették, a másikat pedig boldog IV. Károlyról, aki nagy tisztelője volt Szent Istvánnak – nem véletlen, hogy koronázásakor innen indult a Szent Korona útja. A kiállításon két nagyobb figyelmet érdemlő különlegesség is található, az egyik egy XVII. századi Szent István-herma, amit a kor egyik leghíresebb olasz szobrásza, Bernini alkotott és ajándékozott Zágrábnak 1635-ben. Akkor ez a világ legnagyobb hermája volt, amit most lehet látni először Budapesten.

Dr. Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora mesél a Szent István-hermáról, ami először látható Magyarországon (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A másik szenzációnak minősülő műtárgy Aba Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet tudott, de kiállításon most látható először. A festmény 1936-ban készült, valószínűleg a budapesti városmajori templom vázlataként, ami az 1938-as Szent István-kiállításon kiemelt első díjat kapott.

A híres Aba Novák Vilmos-kép 1938-ban nyerte el a Szent István-kiállítás díját, azóta feledésbe merült (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az összekötő folyosó utáni kiállítási térből nyílik az egykori Cercle-terem, amely a jelenlegi alacsony födémmagassága miatt nem lett eredeti állapotában helyreállítva. Itt kapott helyet Havadtőy Sámuel világhírű képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotott tízkapus installációja, amely Szent István király Imre herceghez írt Intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul.

Havadtőy Sámuel installációja az egykori Cercle-teremben (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet 10 ikonikus személyisége (Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás) az Intelmek tíz fejezetéből mond el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot, amelyeknek ma is fontos jelentésük van.

A személyeket egy külön erre a célra készült szék is összeköti, amely megjárta Erdélyt és külföldet is, hiszen mind a tízen ebben a székben ülve mondták el gondolataikat. A kiállításon bárki beleülhet ebbe a székbe. Az installáció érdekessége még, hogy a Szent Korona, amely minden ajtón feltűnik, egyenes kereszttel van ábrázolva, mert az alkotó gondolata az volt, hogy az Intelmek írásakor a koronának még nem volt ferde a keresztje, így ebben is az eredetiségre és a korhűségre igyekeztek felhívni a figyelmet.

Tíz ajtó szimbolizálja az Intelmek tíz fejezetét, amelyeken megtalálható a Szent Korona (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A szék, amely megjárta mind a tíz magyar személyiség otthonát (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu) 

Az egész megnyitott emeleti tér legkáprázatosabb helye a Szent István-terem, ahol úgy érzi az ember: nem is tud a szeme ennyi szépséget egyszerre befogadni. A 11,27 méter hosszú, 6,42 méter széles és 5,50 méter magas Szent István-terem eltért a Budavári Palota alapvetően barokk és neobarokk stílusú belső tereitől. A nagy és monumentális terek helyett kis, bensőséges kialakítás jellemzi, tele finom részletekkel.

Alapvetően román stílusban készült a terem, de bizonyos helyeken az iparművészek teret engedtek a magyar ornamentikának, így felbukkan benne a magyaros szecesszió is. A helyiség egyediségét adja az is, hogy nem uralkodik el benne túlnyomóan egyetlen matéria sem, hanem gyönyörű harmóniát teremt a négy nemes alapanyag, a fa, a textil, a kerámia és a fém ötvözete. A palota déli összekötő szárnyában található terem készítésénél nem fukarkodtak sem az alapanyaggal, sem a szaktudással, így a legnagyobb odafigyeléssel álmodhatták meg.

A Szent István-terem bejárata a Cercle-teremből fotózva (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A híres Szent István-terem, amit 2021. augusztus 20-ától bárki meglátogathat (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Minden bútor, ahol arany színt látunk, 23 karátos arannyal van bevonva (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az államalapító királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt, amelyet Hauszmann Alajos álmodott meg. Az építész a korabeli magyar iparművészet kiemelkedő alkotóit kérte fel a belső díszítések elkészítésére, így nem kisebb nevek, mint Zsolnay Vilmos, Thék Endre, a Haas Fülöp és Fiai vállalat vagy a Neuschlos testvérek vettek részt a munkában.

Nincs olyan rész, amely ne lenne ámulatba ejtő: az 5,5 méter magas terem mennyezete is pazar, a csillárt maga Hauszmann Alajos tervezte (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A függönyök színeit alapos kutatások után sikerült kideríteni, ennek köszönhetően ma olyan színűek, amilyenek egykori elődeik voltak (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


Dr. Rostás Péter művészettörténész a Szent István-terem művészeti vezetője számos izgalmas és érdekes dolgot mesélt a felújításról (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A termen a kor legnagyobb magyar iparművészei dolgoztak: a helyiség berendezési tárgyai önmagukban is valódi műalkotások (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu) 

Érdekessége a teremnek, hogy cizelláltsága és aprólékossága ellenére háromszor állították fel. Először 1900-ban mutatták be Thék Endre Üllői úti gyártelepén, ahol Ferenc József elégedetten bocsátotta az 1900-as párizsi világkiállításra, ahol elnyerte a nagydíjat is. Ezután 1902-ben állították össze a Budavári Palotában, itt egészen a II. világháborúig lehetett megtekinteni, akkor azonban bombatalálat miatt a belső kialakítása megsemmisült. Az ötvenes években átalakították az épületrészt, áthelyezték a födémeket és a falakat is, így a terem a korábbi formájában megszűnt, helyén metszettárat, valamit két irodát helyeztek el.

A Zsolnay-kandalló egyik részlete, amelyen jól látható, milyen részletességgel formálták meg a díszeit (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Most, a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül negyedjére építették meg a Szent István-termet, ezt a maga nemében egyedülálló magyar iparművészeti csodát, remélhetőleg utoljára. A terem bemutatja a Hauszmann-kori palota architektúráját, ami azért is különleges, mert egész Magyarországon nincs a korszakból ilyen teljeskörűen megőrzött enteriőr.

Angyal Tibor építész, a Szent István-terem újratervezője a Zsolnay-kandalló előtt (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Szent István-terem funkciója szimbolikus volt (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A terem a funkcióját tekintve a számos gyülekezőterem egyikeként szolgált, fogadásokkor használták, vagy ha audienciára vártak a királyhoz előkelőbb látogatót. „A három történeti teremnek, a Hunyadinak, a Habsburgnak és a Szent István-teremnek valójában eszmei funkciója volt, melyek szimbólumok voltak. A magyar történelmet reprezentálták, itt a király és a nemzet palotájában" – fogalmazott Rostás Péter művészettörténész, aki két konkrét eseményről is mesélt, amelyeknek a Szent István-terem adott helyet.

Az egyik egy József főherceg által rendezett fogadás, ahol állítólag kártyaszobának használták a termet, a másik pedig egész pontosan datálható, miután 1916. decemberében, a IV. Károly koronázása előtti estén itt, a Zsolnay-kandalló előtt felállítottak egy asztalt, amit leterítettek a koronás falikárpit egyik darabjával, és azon volt a párna, ahol a Szent Korona, a jogar és az országalma pihent egészen másnapig, amikor is innen indultak el a Mátyás-templomba a koronázásra.

Szent István-terem asztala, a Szent Korona azonban nem ezen az asztalon volt (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


A Szent Korona 1916 decemberében IV. Károly koronázása előtti napon a Szent István-teremben (Forrás: Osztrák Nemzeti Könyvtár)

Rostás Péter, a terem művészeti szakértője elmondta, hogy ez a terem volt az egész program origója, és „megszállottan” figyeltek arra, hogy minden az eredeti állapotába kerüljön bemutatásra. Angyal Tibor építész elmondta, hogy „az utolsó csavarig” igyekeztek mindent úgy újra megalkotni, hogy az teljesen egy legyen az eredetivel. Ezt bizonyítja az is, hogy a látogatók által nem látható spaletták hátulja is ugyanúgy díszített, ahogy egykor volt.

Természetesen azonban a modern kor követelményeinek is meg kell, hogy feleljen a terem, így bár nem látható, de kamerarendszer van beépítve a terembe, és a tűzjelzők is rejtve találhatók a falon. Ezenkívül elektromos aljzatok is vannak a teremben, amelyeket szintúgy elrejtettek. Az egykori Zsolnay-kandallón keresztül pedig a páratartalom szabályozását és a légkeverést oldották meg.

A Zsolnay-kandallóban a feljegyzések szerint lehetőség lett volna begyújtani, de valószínűleg ez sose történt meg (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A gyönyörű intarziás padló, ami vörös tölgy, fekete dió és dél-amerikai mahagóni fából készült (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Szent István-termet elhagyva a kiállítás és az újonnan átadott déli összekötő szárny utolsó felújított része a Hauszmann-kori előszoba, ami tulajdonképpen átvezető rész a Mária Terézia-korabeli szárnyba. Az itteni helyreállítás is gondos kezek hiteles munkáját tükrözi, azonban itt a kevés dokumentáció miatt sok helyen analógiákon alapult a díszítés és a falak felújítása.

Számos építész, szakértő és művész dolgozott azon, hogy mindaz, amit most lapunkban bemutattunk, idén augusztus 20-án megnyílhasson a nagyközönség előtt. A századfordulón a királyi palota főtervezője, Hauszmann Alajos maga köré gyűjtötte a kor legnevesebb iparművészeit, és lehetőséget adott a korszak képző- és iparművészei számára, hogy bemutassák tehetségük és szaktudásuk legjavát. Egyedülálló, amit létrehoztak. És ugyanez mondható el azokról az alkotókról, akik a mostani rekonstrukció munkálataiban részt vettek. 

Aki teheti, feltétlenül tekintse meg a Szent István-termet és a déli összekötő szárnyat, mivel ezek a helyiségek valóban műalkotások, a magyar iparművészet igazi csodái. Jó szívvel ajánljuk az ezekben a termekben bemutatott kiállítást is, amely méltó módon idézi fel a magyar történelem fontos epizódjait, és egészíti ki gazdag tudással mindazt, amit helyreállított történelmi terekből a helyszínen láthatunk.

Nyitókép: A Szent István-terem sajtóbejárásán (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)