Köztéri emlékművet állít Sashalom Német Nemzetiségi Önkormányzata (NÖ) a területről 1945 januárjában kényszermunkára elhurcoltakért. A szobrot a Sahalmi sétányon állítják fel, innen indult ugyanis a Szovjetunió internálótáboraiba a 137 deportált kerületi lakos – tájékoztatta lapunkat a Német Nemzetiségi Önkormányzat. Az emlékművet R. Törley Mária szobrászművész készíti.  

A Német Nemzetiségi Önkormányzat 2002 óta minden évben megemlékezik a málenkij robot áldozatairól. „Az első évtizedben összehívtuk a túlélőket közös beszélgetésre, emlékezésre, meghívtuk őket más rendezvényeinkre is, hogy találkozhassanak a kerület német származású polgáraival, különösen az iskolásokkal. Aztán amikor annyira megfogyatkoztak, hogy már csak ketten maradtak, ők leírták, elmondták az utókornak a velük történteket, és mi a megemlékezéseken túl a könyvkiadást, és a rendhagyó történelemórákat támogattuk. Mára már elfogynak a túlélők, és csak a könyvek és dokumentumfilmek elevenítik meg a sötét korszakot” – közölte lapunkkal a szervezet.

Az egyik túlélő kérése volt egy olyan emlékmű állítása azon a helyen, ahonnan elvitték őket, amelyen mind a 137 áldozat neve olvasható.

Képaláírás: Az egyes történelmi fejezetek domborműveken jelennek majd meg (Látványterv: Német Nemzetiségi Önkormányzat)

A Szovjetunióba mintegy 32 000 magyarországi németet deportáltak hazánkból, ők a Donyec-medence bányáiba, a Kaukázus környéki újjáépítésre, az uráli táborokba kerültek. A budapestieket és a Budapest környékén élőket a deportálás 3. szakaszában, 1945. január 14. és 31. között vitték el, a legtöbbeket Csepelről, Pesthidegkútról, Pestszenterzsébetről, Pestszentlőrincről, Rákoscsabáról, Sashalomról. A kevés étkezés, a nehéz fizikai munka, a mínusz 20 Celsius-fok és a rossz életkörülmények miatt rögtön az első évben 20-30 százalékuk életét vesztette. A többiek éveket töltöttek embertelen körülmények között a Szovjetunióban, és csak kevesen tértek haza.

Az emlékmű a magyarországi németek és a magyarok együttélésének legfontosabb történelmi eseményeit taglalja. 5+1 stációból áll, a történelmi fejezetek egy-egy domborművön jelennek majd meg. A stációkat egymástól kellő távolságban, és más szögben helyezik el, hogy mintegy nyitott leporellószerűen vezessenek végig a történeten. A térelrendezést a kerületi építész tervezte meg.

A domborművek tematikus sorrendje: 1. Államalapítás; 2. Betelepítések; 3. Reformkor és dualizmus; 4. Elűzetés (kitelepítés, málenkij robot); 5. Szikla (a szikla lábához egy rozmaringbokrot ültetnek, mely a németek szerint az emberi tisztesség jelképe); 5+1. Magyarországon meghonosodott német szokások és hagyományok (kicsit távolabb a többi táblától, de még hozzá kapcsolódóan).

A Sashalmi sétány ad helyet az emlékműnek (Fotó: mapio.net)

2022. január 19-én, az elhurcolás napján a 4-es számú dombormű kerül a helyére. A szobron két vasúti vagon látható, az egyik a kitelepítettekkel Németországba tart, a másik kényszermunkára viszi az áldozatokat a szovjetunióbeli lágerekbe. A dombormű alsó részére vésik fel a kerületből deportált áldozatok névsorát, hogy a megemlékezés virágait el lehessen helyezni alatta. Az emlékhely többi eleme később kerül majd a területre.

Budapesten Málenkij Robot Emlékhelyet a Magyar Nemzeti Múzeum emelt 2017-ben „A pokol bugyrai… Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban” címmel a ferencvárosi pályaudvaron, ahonnan az elhurcoltakkal teli vonatok indultak a Szovjetunióba.

A sashalmi emlékhely kialakításának ügyét Szatmáry Kristóf, a kerület országgyűlési képviselője karolta fel. A munkát dr. Stark Tamás, dr. Hantó Zsuzsa és dr. Bognár Zalán történész segítette.

Nyitókép: Az elhurcolás pillanatait megörökítő dombormű negatívja öntés előtt (Fotó: Német Nemzetiségi Önkormányzat)