A Néprajzi Múzeum új épülete nem véletlenül nyert már a tervezés fázisában is rangos díjakat – előbb Európa, majd a világ legjobb középületének választották –, valóban szenzációs alkotásról van szó. Gyakorlatilag újraalkotja a tetőkert fogalmát, az ugyanis egy parkká avanzsál, így illeszkedve a Városliget szövetébe.

A Néprajzi Múzeum új épülete a Dózsa György út felől (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az épület megvalósítására a Liget Budapest Projekt keretén belül 2016. április 6-i határidővel hirdettek nemzetközi tervpályázatot, melyen a magyar NAPUR Architect építésziroda diadalmaskodott. A siker kulcsát az jelentette, hogy az épület 60%-át a térszint alatt helyezték el, az épület közepe teljesen a felszín alá bukik, így a Városligeti fasor torkolatában álló forradalmi emlékművet sem érintette az építkezés. Itt nyílt egyébként a Liget történelmi bejárata is, ami tehát továbbra is megmarad, sőt az épület két, földből kinövő tömbje még hangsúlyozza is a kapu jelleget. A tengelyesen szimmetrikus traktusok is illeszkednek a környezetükhöz, csupán 22 méterre emelkednek, így összhangban állnak a Dózsa György út szemközti oldalán álló épületek párkánymagasságával.

Az épület közepe a felszín alá bukik (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Nem is a magassága, hanem a hossza az igazán tekintélyt parancsoló: 300 méteres – ahogyan Ferencz Marcel vezető tervező a bejáráson elmondta, kevés ilyen épület található az országban. Erre azonban szükség is van, hiszen a Múzeum hatalmas gyűjteményének és a modern muzeológiai elvárások szerint berendezett kiállítótereknek igen nagy helyre van szükségük. Ez végre adott lesz: az új épület 33 000 négyzetméter alapterületű, két szint a föld alatt, a földszinttel együtt pedig három szint a felszínen húzódik. A szintek egyenként négy méter magasak. Az állandó kiállítások 4500 négyzetméterrel, az időszakiak pedig 2500 négyzetméterrel gazdálkodhatnak majd, ezenkívül helyet kapott az épületben gyerekmúzeum, könyvtár és konferenciaterem is.

Ferencz Marcel vezető tervező a tetőn nyíló bejáratnál (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Ráadásul azok is élvezhetik majd az épület adta lehetőségeket, akik be sem lépnek: az épület tetején ugyanis pihenőparkot alakítottak ki,amely középről mindkét irányba enyhén emelkedik, az említett 22 méteres magasságig. A födémre 60 centiméter vastag földréteget hordtak fel, melyet befüvesítettek, és bokrok is színesítik a látványt. Bizonyos helyekre – például a liftaknák fölé, ahol a födém egyenes – ennél jóval több földet kellett felhordani, így a talaj mélysége itt már fák ültetését is lehetővé tette.

Az épület tetején még a fák is nagyra tudnak nőni (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A parkosított területet minden oldalról lépcsők fogják körül és vezetnek fel az épület felső éleire, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra. A lépcsőfokok a vízelvezetés érdekében valójában bordázott rácsok – rajtuk keresztül lelátni a földig –, és hogy kényelmesebb legyen a közlekedés, 15 fokos szögben emelkednek, összhangban a közrefogott parkkal.

Az épületet körülfogó rácsos lépcső (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az épületet üvegfalú, ez azonban csak közelről látszik – távolról nézve az a szürke fémháló rács dominál, amelyen a funkcióra utalva 20 magyar és 20 külföldi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazása jelenik meg. Egészen közel kell menni ugyanakkor ahhoz is, hogy megfigyelhessük ezeknek az alakzatoknak az alkotóelemeit: néhány centiméteres fémkockák emelkednek ki – összesen közel félmillió – a rács felületéből, a képek analógiájára tulajdonképpen pixeleknek nevezhetők.

A hálós rácsot fémkockákból álló motívumok díszítik (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Bejárat mindkét épülettömbbe a Városliget felől nyílik, ugyanakkor a parkosított tetőről is be lehet jutni, egyenesen az emeletre. Alul pedig mélygarázst is kialakítottak, ahová a Damjanich utca felől lehet behajtani.

A mélygarázs bejárata (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az épületnek a fizikai, kézzel fogható előnyein túl fontos eszmei mondanivalót is tulajdoníthatunk. Egy olyan térnek ad új és végre modern értelmet, amely magán viselte a XX. századi történelem minden nyomát. A Városligetet nyugatról határoló egykori Aréna – ma Dózsa György – út mellett 1951-ben a Regnum Marianum-templom felrobbantásával hozták létre a Felvonulási teret, melynek közepét Sztálin elvtárs magas pódiumon álló szobra foglalta el 1956. október 23-ig. Miután azt a forradalom során ledöntötték, csak maga a tribün maradt meg, illetve a tér két végén Lenin és a Tanácsköztársaság emlékműve volt hivatott a szocialista eszméket hirdetni. A téren tartották az ünnepi felvonulásokat, egyébként pedig parkolóként szolgált. A rendszerváltás után sem történt érdemi változás, csupán annyi, hogy 2006-ban Ötvenhatosok terére keresztelték át.

A Felvonulási tér parkolóként is szolgált (Forrás: Fortepan/Képszám: 50136)

A Városliget megújításának részeként döntés született a tér észszerűbb hasznosításáról, melynek értelmében a Néprajzi Múzeum új épülete kapta meg a hatalmas területet. A Múzeum több mint 250 000 darabos gyűjteménye ugyanis 1973 óta a Kúria Kossuth téri épületében nyomorgott, múzeumi célokra teljesen alkalmatlan körülmények között. Pedig Európa egyik első etnográfiai kollekciójáról van szó, amely 1872-ben alakult, ráadásul célja nemcsak a magyar, hanem a távoli népek kultúráinak bemutatása is. 1896-ban éppen itt, a Városligetben megrendezett Ezredéves kiállításon láthatta először a nagyközönség a gyűjtemény legérdekesebb darabjait.

Rutén ház Bereg vármegyéből, az Ezredéves kiállításon (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.191)

A Néprajzi Múzeum leendő épületén egyelőre még gőzerővel dolgoznak kívül és belül is. A tervek szerint azonban március végére elkészül, és április elejétől megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. De a tetőről azok is élvezhetik majd a tavaszi napsütést, akik nem jutnak be az épületbe.

Nyitókép: A Néprajzi Múzeum új épülete a Dózsa György út felől nézve (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)