A budai Vár Szentháromság téri új pénzügyminisztériumi palotájával kapcsolatban 115 évvel ezelőtt, 1907. október 7-én jelentette Fellner Sándor építész, hogy a munkálatok teljesen befejeződtek. Ezzel végérvényesen lezárult a század eleje óta tartó építkezés.

A palota építése természetesen nem az alapozással és a falak felhúzásával kezdődött, hanem kisajátítási és bontási munkálatokkal. A mai Szentháromság tértől nyugatra futó Országház utca mentén és a Fortuna közben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa összesen 10 ingatlant sajátított ki, melyeknél a jogi teendőket a Pénzügyminisztérium részéről a Kincstári Jogügyi Igazgatóság látta el. A kisajátítások 1901 januárjában kezdődtek és novemberben értek véget. Ezt követte az állami tulajdonba került épületek lebontása, amit Grünwald Bernát bontási vállalkozó végzett. Az utolsó lebontott épület 1902. január 11-én a Szentháromság téren lévő Majláth-ház volt, Majláth György országbíró özvegyének, Prandau Stefániának az épülete.

Persze az új pénzügyminisztériumi palota építési munkálatai a leendő északi szárnynál ekkor már javában folytak. Praktikus okokból később bontották le a Szentháromság téren álló egykori jezsuita akadémia épületét is – amelyben a jezsuitákat követően a Magyar Kamara, illetve a Pénzügyminisztérium vezetői dolgoztak –, mivel itt rendezkedett be a munkálatokat irányító Építési Bizottság, emellett raktározásra is használták a kétszintes házat.

A kép jobb oldalán a Szentháromság téren álló egykori jezsuita akadémiai, később régi pénzügyminisztériumi épület, mellette balra a Majláth-ház. Mindkét épületet lebontották a XX. század legelején (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Pénzügyminisztérium régi épületének bontása (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az építési napló első bejegyzése 1901. október 5-én, egy szép, napsütötte szombati napon történt, amit onnan lehet tudni, hogy a naplóban az időjárási viszonyokat is rögzítették, hiszen az a kivitelezés menetére is hatással volt. A tél és a fagy azonban nem jelentett, nem jelenhetett akadályt, az építkezés ekkor sem állt le. Fagy esetén a betonozást ugyan felfüggesztették, de fűtött munkaterületeket alakítottak ki, az építési anyagokhoz pedig ilyenkor meleg vizet használtak. A már említett október 5-én az építési telek határainak a kitűzésére került sor, elvégezték a szintezést, korabeli szóhasználattal a lejtméretezést, egyúttal pedig megállapították az új épület földszintjének padlómagasságát is.

A vasárnap hazánkban 1891 óta munkaszüneti napnak számított, az 1891. évi XIII. törvénycikk első paragrafusa ugyanis kimondta, hogy „vasárnapokon, valamint Szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell”. Ezért az építkezésen a további érdemi munkákra október 7-én, hétfőtől kezdődően került sor, ekkor még csak 14, később azonban már több mint 30 emberrel. Ebben az időszakban végezték az alapozásokat megelőző első próbafúrásokat, szilárd felszínt keresve a Várhegy kőzetén.

Az építkezést szimbolikusan Graenzenstein Béla államtitkár, a Pénzügyminisztérium Építési Bizottságának az elnöke 1901. október 10-én kezdte meg egy kapavágással, ami a Fortuna köz és Pázmány Péter utca (részben a mai Hess András tér) sarkán elhelyezkedő F épületszárnynál a leendő főfal közepénél történt.

A Pénzügyminisztérium új palotájának alapozási munkálatai (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az alapkő letételére 1902. április 15-én kedden déli 12 órakor került sor, amiről több napilap is beszámolt. A jeles eseményen az építkezésben érdekelt személyek voltak jelen: Lukács László pénzügyminiszter, a már említett Graenzenstein Béla államtitkár és Fellner Sándor, az épület tervezője, valamint Toepke Alfréd államtitkár és Vértessy Ferenc miniszteri tanácsos, illetve más tisztségviselők és az építkezésen dolgozó személyek. S mindemellett még azok a polgárok, akik a jeles eseményre kíváncsiak voltak.

Az alapkövet egy 0,80x0,70x0,51 méteres paraméterekkel rendelkező, belül üreges mészkőből készítették, s az üregében elhelyezett bronzurnába különböző dolgokat tettek. Köztük azokat az építés történetét tartalmazó, aláírásokkal ellátott okmányokat, melybe valószínűleg az építési napló által említett, a leendő épületről készült madártávlati kép is beletartozott. Emellett beletették a Hivatalos Közlöny és a napilapok egy-egy példányát, valamint az akkor forgalomban lévő arany- és ezüstpénzeket.

Beszédet a jeles esemény alkalmával Graenzenstein Béla és Fellner Sándor mondtak, amelyeket Lukács László fogadott. Ezt követően került sor az alapkő letételére, amit a pénzügyminiszter jeladása után Majorossy Géza, a kivitelezés irányítója és Kunfalvi Nándor építőmesterek helyeztek a földbe, majd mindegyikük külön-külön három ütést is mért a kőre. Az építkezésen ekkor már több mint 200-an dolgoztak.

A pénzügyminisztériumi épület első alapfalának felhúzása (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az első emeleti szinten folyó építkezések: ajtó- és ablakkeretek behelyezése. Sokszor több mint 200 ember is dolgozott egyszerre (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1902. július 9-én szombaton vihar csapott le a városra, ami a leendő épületet sem kímélte. Ki-ki baljós vagy szerencsés jelnek tekinthette, hogy villám csapott az épületbe, de csak a harmadik emelet egy kis részét rongálta meg, s nagyobb kárt – szerencsére – nem okozott. A sérülést hamar kijavították.

Az építkezés rendkívül gyorsan haladt, így már 1902. szeptember 19-én sor kerülhetett a bokrétaünnepély vagy ahogy akkoriban nevezték, a falegyenünnep (németesen: Gleichenfest) megtartására, mely alkalomból a munkások pénzjutalomban részesültek. Sőt, mivel ez a nap Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulója volt, munkaszünetet is tartottak.

Az épület padlásszintjén a vasgerendák elhelyezése (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Szentháromság téri főszárny nyugati sarkánál az udvari rész tetőzete készül. Az épület Szentháromság téri oldalára a Zsolnay-gyárból szállított zománccserepek kerültek (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A következő év nyarán már a cserepezési munkálatok folytak, s az épület Szentháromság téri oldalára a Zsolnay-gyárból szállított cserepek kerültek, színes mintázatot rajzolva. Az ilyen tetőfedést többször alkalmazták más budapesti épületeknél is (például az Iparművészeti Múzeum, később az Országos Levéltár épülete), de a pénzügyminisztériumi palota esetében ez az önálló entitáson kívül leginkább a szomszédos Mátyás-templom tetőzetére való reflektálásként értelmezhető.

Az építkezés már a felső szinteken zajlik. Háttérben balra az egykori jezsuita kollégium, a későbbi kamarai épület, valamint az újjáépített Mátyás-templom látható (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az északi épülettömb tetőzete (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1902. október 11-e ugyancsak jeles napnak számított. Az épület Szentháromság térre néző oldalán két torony magasodott, melyeknek a tetején – miként a korabeli fényképeken és az építészi terveken is jól látszik – egy-egy rézszobor, más megnevezéssel egy-egy rézvitéz állt. Utóbbi nevüket onnan kapták, hogy a rézből készült szobrok vitéz alakot formáltak. A stabilitás érdekében persze nemcsak rögzítették, hanem súlyokat is elhelyeztek bennük. Október 11-én pedig az építkezéssel kapcsolatos befejezési okmányokat tették be a két szobor egyikébe.

Az elkészült épület Szentháromság térre néző főhomlokzatának Zsolnay-gyárból származó, színes mintázatot formáló tetőzete. Az épület tornyának tetején a két rézszobor, egyikükben dokumentumokat helyeztek el. Részlet Erdélyi Mór fotójából (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Maga az építkezés az épület északi szárnyától dél felé haladt, azaz a Fortuna köz felől a Szentháromság tér irányába. Így 1904 júliusában a hátsó, északi épületrészt adták át először. A palota többi részénél az építkezéseket 1904. december 4-én fejezték be. Miután a hatóságok megvizsgálták az épületet, 1905. április 18-án a használatbavételi engedélyt is kiadták. Ebben az évben, illetve a következő esztendőben pedig a belső terek bebútorozása folyt. Sor került utólagos javításokra is, 1907. október 7-én pedig maga az építész, Fellner Sándor számolt be arról, hogy az összes munkálat befejeződött.

A második világháborút követő helyreállítások idején jelentős átalakítások történtek a házon, számos díszítésétől megfosztották. Jelenleg a Fellner Sándor által megálmodott épület teljes rekonstrukciója zajlik, melynek során a palotaszárny is újjászületik és visszanyeri korábbi, századelős küllemét.

A régi helyébe lépő új. Az állványzat mögött a Pénzügyminisztérium új palotája épül. Mellette jobbra az egykori jezsuita akadémia, a későbbi Pénzügyminisztérium még lebontásra váró épülete (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az új palota 1907. október 7-én készült el teljes egészében (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Erdélyi Mór felvétele)

Nyitókép: A Pénzügyminisztérium 1901 és 1907 között épült új palotája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)