Keresés az archívumban

Felújítják Budán a Nagy Imre teret A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

A Párisi Nagy Áruház leégésének tanulságai Egy hatalmas tűzvész világított rá 1903-ban az akkor már 33 éves hivatásos budapesti tűzoltóság problémáira. A Párisi Nagy Áruház 120 évvel ezelőtti leégése megváltoztatta a tűzvédelem gyakorlatát Magyarországon.

Egy elfeledett remete nyomában – A nagy-hárs-hegyi Bátori-barlangban jártunk A főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy közötti nyeregről, a Szépjuhásznéról leginkább az itteni Gyermekvasút megálló vagy a budaszentlőrinci pálos kolostor romjai jutnak az eszünkbe. Azt már kevesen tudják, hogy a közkedvelt kirándulóközpont felett, a 454 méter magas Nagy-Hárs-hegy északkeleti oldalán, a csúcs alatt egy rejtélyes barlang is megbújik.

A nagy túlélő – Karakas pasa tornyának története Nemrég adták át a budai Várban a felújított Karakas pasa tornyát és a hozzá kapcsolódó kertet. A sajtómegnyitón mi is jelen voltunk, így elsők között léphettünk be a bástya belsejébe s az ott berendezett hangulatos kávézóba, és megtekintettük a környezetét is. Az épület újjászületése alkalmából cikkünkben felidézzük a középkorra visszanyúló történetét, de utánajártunk annak is, ki volt Karakas pasa, meddig élt Budán, és miért épp az ő nevét viseli ez az építmény.

Háromszáz éve volt a nagy budai tűzvész Villámcsapás, egy meggondolatlan kádár vagy idegen ügynökök? Máig nem tudni pontosan, hogy mi okozta 300 éve a nagy budai tűzvészt, amelyben a város szinte teljesen elpusztult.

Úton a Nagy-Budapest felé Budapest területe több alkalommal változott az elmúlt 150 évben. Az 1950-es nagy városegyesítés, a mai Budapest kialakítása nem a semmiből jött, ekkor már évtizedek óta szó volt arról, hogy Budapestet és környékét egyben fejlesszék, az elképzeléseket összehangolják.

Száztíz éves szomszédok – A nagy iskolaépítő akció ikrei Budapesten szerencsére igen sok építészetileg is értékes iskolaépület található. Jelentős részük egy igen szűk időszakban, mindössze három év alatt jött létre: 1909 és 1912 között a Székesfőváros nagy iskolaépítő programot hajtott végre. Sok közismert alma mater született ekkor, az alábbiakban viszont két kevésbé híres példáját mutatjuk be ennek a termékeny érának.

Az utolsó nagy kolerajárvány Az utolsó nagyobb kolerajárvány 150 éve tört ki, és 1872 őszén elérte Pestet és Budát is. Leküzdéséhez sok mindent megpróbáltak, de így is sok ezer ember hunyt el a betegségben. A járvány elmúltával jelentős egészségügyi fejlesztések kezdődtek a fővárosban.

Kiváló építész, zseniális mérnök és nagy hatású tanár – Száz éve hunyt el Pecz Samu Kevés olyan építész élt Magyarországon, aki tervezőként és oktatóként is kimagasló teljesítményt nyújtott. Pecz Samu ilyen volt: a középkori formakincset felvonultató épületeiben bravúros mérnöki megoldásokat alkalmazott, ezek mellett műegyetemi tanárként építészhallgatók tömegeit vezette be a tervezés rejtelmeibe és a legjobbaknak irodájában is munkát adott. Fővárosunk olyan ikonikus épületei kerültek ki keze alól, mint a Központi Vásárcsarnok, a Szilágyi Dezső téri református templom vagy az Országos Levéltár.

Valóságos üzletközpont volt a korabeli Pesten a Nagy Kristóf-ház A Váci utca 6. számú egykori háza a benne működő gyógyszertár hatalmas Szent Kristóf-szobráról kapta a nevét, ezután kezdték el az épület előtt lévő térséget is Kristóf térnek nevezni. A Hild József tervei alapján két-, majd idővel háromemeletesre bővült épületben azonban a patikán kívül számos más üzlet is működött, többek között a ruhakereskedő Rothberger Jakab divatáruboltja, amely a császári és királyi udvari szállító címet is elnyerte.

Nagy idők tanúi – Több mint 800 éves piactér és egy középkori lakóház Óbudán Óbuda középkori piaca mellett egykor házak sora állt. A mai óbudai zsinagóga közelében lévő területen álló hajdani házak közül ma is látható egy eredeti formájában helyreállított épület. Ferenc deák háza ma Óbuda legrégebbi, épségben megmaradt lakóházának számít, amely számos érdekes történet mesél a látogatóknak, és amelyben egykoron még sörfőzde is működött.

A nagy változások előtt – Budapest a kiegyezés idején Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?

Budapesten született 100 évvel ezelőtt Nemes Nagy Ágnes költő Ma száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéista, aki a többi között olyan remekműveket jegyez, mint a Vándorévek vagy a Napforduló című kötet versei vagy a Mennyi minden gyermekversei. A költőnő Budapesten látta meg a napvilágot, és itt is hunyt el a XII. kerület, Királyhágó utca 5/b alatt – ahol mintegy harminchárom éven át lakott.

Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere 100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Ahol a nagy mesemondó alussza örök álmát – Jókai Mór síremléke Halottak napján szeretteinkre emlékezünk, felkeressük sírjaikat, koszorút viszünk, mécsest gyújtunk. Ez az ünnep lehetőséget biztosít ugyanakkor, hogy nemzetünk nagyjaira is emlékezzünk. Jókai Mór egyértelműen közéjük tartozik, megérdemli tehát a figyelmet, annál inkább, mert a nagy mesemondó síremlékének is regényes története van.

Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg.

110 éve nyílt meg a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton Az Andrássy út 39. szám alatt álló Párisi Nagy Áruházat éppen 110 éve, 1911. március 3-án nyitották meg a nagyközönség előtt, miután előző, Rákóczi út 38. alatti épülete leégett, és az üzlet új helyre költözött. A Párisi Nagy Áruház új, luxust hirdető épülete azonban nagyobb és elegánsabb is lett, mint az elődje, és egészen a II. világháború végéig várta a vásárlókat.

Lebontották az Országos Villamos Teherelosztó épületének nagy részét a Várban A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában álló, vitatott külsejű ipari épület bontása olyannyira előrehaladt az utóbbi hetekben, hogy mára csak a torony, a vasszerkezet egy része és egy tűzfal maradt meg. Az egykori Országos Villamos Teherelosztó régóta funkció nélküli, leromlott állapotú épületének helyére a vári környezethez jobban illeszkedő ház épül.

Mikszáth Kálmán különös házassága Budapesten Mauks Ilonával – 110 éve halt meg a nagy palóc mesélő Az anekdotikus elbeszélő próza mestere élete során kétszer költözött a magyar fővárosba, hogy szerencsét próbáljon. Először írói szárnypróbálgatása kezdetén, 1873-ban, ám az ezt követő öt év csak elutasítást, nyomort, nélkülözést hozott számára. Annál hatalmasabban robbant be az irodalmi életbe, amikor rövid szegedi kitérő után 1880-ban visszaköltözött Budapestre. Jókai Mór mellett ő volt a kor másik legnépszerűbb írója. Privát életének helyszínei: a Dohány utca és a Lónyay utca.

Nagy-Budapest létrehozásakor 24 Kossuth Lajos utca lett a fővárosban A mai Budapest nem természetes folyamat eredményeként létrejött város. Mesterséges egység, amelyet hatalmi szóval hoztak létre. A legutóbbi ilyen „felülről” jött döntés 70 éve volt, amikor a főváros mostani határai kialakultak, azaz a környező településeket Budapesthez csatolták.

A nagy pesti árvíz után nyílt meg a szegény gyermekek kórháza A mai Puskin utcában 180 évvel ezelőtt nyílt meg a Pesti Szegénygyermek Kórház. Létrehozását több százan segítették adományaikkal, emberbaráti szeretetből, a főnemesektől a koronaőrökön át a pesti iparosokig.

Felállították Nagy Imre szobrát a Jászai Mari téren Tegnap levették a fekete fóliát Nagy Imre szobráról a Jászai Mari téren. A Vértanúk teréről átszállított szobrot restaurálás után állították fel új helyén.

A Jászai Mari térre szállították Nagy Imre szobrát Hétvégén érkezett új helyére, a Jászai Mari térre Nagy Imre szobra. A kis park közepén, a hídon álló bronzszobrot egyelőre fekete fólia borítja.

Pest nagy építőjének emlékezete A magyar klasszicista építészet kétségkívül legismertebb alakja Hild József, akinek személye aktualitások kapcsán is időről időre előtérbe kerül többnyire egy-egy hozzá kötődő épület felújítása miatt.

Tényleg Nagy-Magyarországot formázza a budai fenyőcsoport? Van a hűvösvölgyi villamos- és buszvégállomás feletti hegyoldalban egy örökzöld feketefenyőkből álló erdőfolt. Sokan azt mondják, Nagy-Magyarországot formázza. Fákról szóló sorozatunk újabb részében a rejtély nyomába eredtünk.

Fürdőélet a nagy háborúban Hogyan alakult a boldog békeidők idillikus és izgalmas fürdőélete az I. világháborúban? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb kiállításának.

Elvitték Nagy Imre szobrát Elkerült a Nagy Imre-szobor a parlament melletti Vértanúk teréről péntek reggelre.

Ilyenek voltak a régi nagy telek a Városligetben „A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből” – írja Krúdy Gyula. A régi városligeti telek emlékeivel foglalkozik a Liget Budapest legújabb bejegyzése.

Költözhet a Nagy Imre-emlékmű A Nagy Imre-emlékmű a Jászai Mari térre kerülhet, a helyére pedig visszaállítják a Nemzeti Vértanúk Emlékművét.

Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.

Nagy fejlesztések kezdődnek az Állatorvosin Új épületet húznak fel, a történelmi épületeket felújítják, utólagos toldalékokat pedig elbontanak az Állatorvosi Egyetem kampuszán.

A Jászai Mari térre kerülhet a Nagy Imre-szobor A Vértanúk terén álló szobor a XIII. kerületben találhat új otthonra.

Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.

A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.

Nagy átalakulások a kulturális intézményeknél 2016 utolsó napjával megszűnt a Forster Központ, az Eszterháza Központ, a Nemzeti Művelődési Intézet, a MaNDA és a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága is.

Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.

A nagy háború emlékezete a főváros múzeumában A Kiscelli Múzeum kiállítással emlékezik a nagy háborúra. Könnyen megteheti, mert országos viszonylatban is gazdag anyag áll a rendelkezésére, ugyanis a Budapest Székesfőváros Tanácsa 1915-ben határozatot hozott a háborús anyag gyűjtéséről, amelyhez hasonló jelentőségű gyűjtés azóta sem történt. Így került közgyűjteménybe több ezer irat, plakát és szép számú fotó is.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

Kinyíló oltárszárnyak – Ősi szokás elevenedik meg a Belvárosi plébániatemplomban Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, de előtte negyvennapos böjtöt tartunk, emlékezve a Megváltó szenvedéseire. E kétezer éves szokáshoz a késő középkorban a templomi liturgia a szárnyasoltárok kifejlesztésével alkalmazkodott, melyekből sajnos hazánkban igen kevés maradt fenn. A Belvárosi plébániatemplomban azonban ma is megfigyelhetjük, hogyan működött ez a különleges oltártípus.