Keresés az archívumban

Hetven év után megnyílik a Román csarnok a Szépművészetiben Márciusban megnyílik a Szépművészeti Múzeum világháború óta elzárt, most felújított Román csarnoka.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Az alkotópálya meglepő befejezése – Lechner Ödön utolsó terve Lechner Ödön a magyar építészeti formanyelv legelkötelezettebb híveként élete nagy részét egy új, nemzeti stílus létrehozásának szentelte. Utolsó tervét – melyet a Ferenc József-emléktemplom számára készített éppen 110 évvel ezelőtt – mégis a régi, történelmi stílusok modorában rajzolta. A meglepő fordulatot azonban árnyalják a pályázati feltételek, melyeket figyelembe véve a mű egyáltalán nem az elvek megtagadásáról szól.

Százéves a városmajori Kistemplom Bőkezű adakozásból épült fel a Városmajor első temploma, a Jézus szíve kistemplom. Árkay Aladár mind a tervezést, mind az építés levezetését ingyen vállalta, és egy igen impozáns, népies elemekkel, erdélyi, kalotaszegi motívumokkal ellátott templomot tervezett. Az egyre nagyobb számú közösség tíz év alatt kinőtte a kápolnát, mely aztán kultúrházként működött. A nemrégiben felújított Jézus szíve kistemplom idén százéves, a kerek évforduló kapcsán elevenítsük fel történetét!

Különös temetés a Mátyás-templomban – Hogy került III. Béla sírja Budára 125 évvel ezelőtt? Különös esemény történt 125 évvel ezelőtt Budapesten: a Mátyás-templomban uralkodónak kijáró pompával újratemették III. Béla királyt és feleségét. A szertartás olyan meghatóra sikerült, hogy az akkor már hétszáz éve halott uralkodó érdemeit hallgatva sokan zokogásban törtek ki. De hogyan került az Árpád-házi király sírja abba a templomba, amely még nem is állt a halálakor, hiszen Buda városát s benne a legismertebb magyarországi templomot az ide temetett király unokája, IV. Béla alapította.

Fáklyás felvonulással fogadták a fiatalok Deák Ferencet Pesten Deák Ferenc 1841-ben részt vett a büntetőtörvény tervezetének kidolgozásában, ezért Pestre költözött, és közel két évig tartózkodott folyamatosan a fővárosban. Számos olyan helyszíne van Pest-Budának, ahol a haza bölcse ekkoriban rendszeresen megfordult.

Felújították a Jáki kápolnát a Városligetben A honfoglalás 1000 éves évfordulójára, az 1896-os millenniumi kiállításra készült el a Városligetben az építészeti örökséget bemutató történelmi főcsoport pavilonegyüttese, amelyet Alpár Ignác tervezett. Látványos sikert aratott, így később tartós anyagokból újra felépítettek. A Vajdahunyadvárként ismert épületegyüttes része a most felújított Jáki kápolna, amelyet 1915-ben szenteltek fel.

Vetítővásznon a főváros műemlékei – Egy 100 évvel ezelőtti előadás-sorozat története Budapest már csak méreténél fogva is az ország legtöbb műemlékkel rendelkező városa, de nem volt ez mindig így. A XIX. század második felében még szinte csak a középkori épületek érdemelték ki ezt a rangot, amelyből a fővárosban meglehetősen kevés van. A XX. század elejétől kezdett változni a helyzet, a figyelem pedig a trianoni katasztrófa után terelődött igazán Budapest régi építményeire. Száz évvel ezelőtt egy nagy hatású előadás-sorozatot is tartottak a témában.

Egy hős építész – 140 éve született Zrumeczky Dezső A XX. század első évtizedében egy olyan csoport tűnt fel a magyar építészet horizontján, amely a népi építészet formáinak felhasználásával alkotott. A Fiataloknak nevezett tömörülés jeles tagja volt a 140 éve született Zrumeczky Dezső, akinek fájóan rövid, mindössze tízéves pályafutás jutott. Tehetsége azonban így is megmutatkozott, hangulatos épületeiből az alábbiakban összeállítottunk egy válogatást.

A Vártól a Várig – Az I. kerületi városháza története Volt, hogy múzeum számára, és volt, hogy szerzetesrend számára kellett átengednie korábbi helyét az I. Kerületi Önkormányzatnak, amely végül egy bérházból kialakított nyomda épületébe költözött, s mind a mai napig itt működik. Mondhatni, a XX. századi magyar történelemhez hasonlóan az I. kerület elöljárósága számára is változatos volt az előző évszázad. Cikkünkben azokat a helyszíneket járjuk be, amelyek e kerületben városházaként szolgáltak az idők folyamán.

Akiket nem lehetett megtörni – Az új zugligeti szobrok üzenete Négy jelentős személyiség szobrát avatták fel a héten a XII. kerületi Zugligetben, a Szent Család parkban. Mind a négyen sziklaszilárdan kitartottak hitük és meggyőződésük mellett. Életük, példamutatásuk, áldozatuk arra figyelmeztet, hogy erkölcsi kötelességünk kiállni az értékeinkért – hangzott el az új zugligeti szobrok avatásán.

A legrégebbi Krisztus-kép a fővárosban A főváros szakrális helyszínei – főleg a katolikus templomok – számos Krisztus-ábrázolást rejtenek magukban, s különböző módokon és művészi formában, festményen, szobron, domborművön ábrázolják a Megváltót. A legrégebbi budapesti alkotás, egy XII. századi töredék a budai Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplomban látható.

Az art deco kis tükre – A 90 éve elhunyt Spiegel Frigyes kevésbé ismert oldala Spiegel Frigyes a fantasztikus homlokzataival írta be magát a magyar építészet történetébe: szecessziós épületei az új stílus legkorábbi megjelenései hazánkban. Zsenije természetesen követte az idők változását, és a két világháború között az art decóban is letette a névjegyét – még ha csak egyetlen épület erejéig is. A történelmi körülmények azonban felértékelik ezt az alkotását is, amely a kategóriájában szintén az elitbe tartozik.

A lágymányosi társasházak atyja: 150 éve született Fischer József építész A XX. század elején kezdődő nagy léptékű társasházépítések egyik fontos alkotója volt Fischer József építész. Társasházai ma is meghatározzák Lágymányos arculatát. Ha a Szent Gellért tér irányából a Bartók Béla úton elsétálunk a Móricz Zsigmond körtér felé, vagy átsétálunk a Budafoki útra, innen betérünk a Zenta utcába, több társasházat láthatunk, melyeket ő jegyzett. Körülbelül 25 házat tervezett a fővárosban, ezek legtöbbje ma is áll. A 150 éve született Fischer Józsefre emlékezünk.

Aki templomot épített egy nyomornegyedbe – 155 éve született Foerk Ernő Foerk Ernő nem tartozik a híres építészeink sorába, de fő művét, a szegedi Fogadalmi templomot szinte mindenki ismeri. Ahhoz nagyon hasonló épülete Budapesten is található, méghozzá a XIII. kerületi Tripoliszban, amely a főváros egyik legfélelmetesebb környéke volt. Az 1930-ban felszentelt Szent Mihály-templom fényt vitt a kétes hírű városrészbe.

Ahol 1048-ban kezdődött az idő: a plébánia alapításának 975. évfordulóját ünneplik a Belvárosi-templomban A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját: a közösség 1048-ban, még I. András idején jött létre. E jeles ünnep alkalmából emlékévet hirdettek a Belvárosi-templomban, amely Pest legrégebbi középkori műemlék épülete.

Alapításának 220. évfordulóját ünnepelte a Magyar Nemzeti Múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 220. évfordulóját konferenciával és a múzeum három korábbi főigazgatójának emléket állító domborművek ünnepélyes avatásával ünnepelték meg.

Felavatták Maderspach Viktor mellszobrát a XVI. kerületben Mellszobrot kapott Maderspach Viktor erdélyi magyar író, katona, mérnök a XVI. kerületi Erzsébetligetben. A trianoni békediktátum kihirdetése után el kellett menekülnie szülőföldjéről, Erdélyből, hátrahagyva családi birtokát. Mátyásföldön 1934-ben talált új otthonra.

A romantika mestere volt – 100 éve hunyt el Máltás Hugó Máltás Hugó a kevéssé ismert építészeink közé tartozik, pedig rendkívül hosszú pályát futott be, és matuzsálemi kort élt meg: kilencvennégy évesen hunyt el 1922-ben. Hogy neve nem került be a köztudatba, az a sokkal többet foglalkoztatott kortársainak, elsősorban Ybl Miklósnak a számlájára írható. Pedig Máltás is meglehetősen nagy számban tervezett, különösen a romantika időszakában. Alkotásaiból az alábbiakban mutatunk be egy összefoglalást.

Száz éve oldották fel a trianoni repülési tilalmat A repülés az I. világháború után vált a civil emberek számára is elérhetővé. Az európai országok utas- és postaforgalmában sorra jelentek meg az új járatok, egyre több várost kötött össze repülőgép. Azonban Budapest csak később kapcsolódhatott be a légi közlekedésbe, mert a trianoni békediktátum alapján hazánkat sújtó repülési tilalom 1922. november 17-ig érvényben maradt.

Négy hétig tartottak volna a beszédek, ha mindenki szót kapott volna a Kossuth-szobor avatásán Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.

A Casanova-mítosztól Szent Erzsébet vándorbotjáig – A Batthyány tér és épületei Az Országházzal szemben, a Duna túloldalán fekvő Batthyány tér a budai Víziváros legforgalmasabb része. A jelenleg részfelújítás alatt álló tér épületei színes városképi együttest alkotnak: templom, vásárcsarnok, egykori fogadó, kolostorépület és kisebb lakóházak váltakozását láthatjuk. Fejlődését szolgálták kereskedők és egyházi rendek, állítólag innét menekült a nőcsábász Casanova, fontos összekötő pont volt Pesttel a második világégés után, ma pedig a felszín alatti közlekedést is segíti. Felidézzük múltjának főbb érdekességét.

Légi parádé 1912-ben – Amikor még fizetni kellett a repülős bemutató megtekintéséért Elmaradt a légi parádé az idén augusztus 20-án, pedig a Szent István napi repülős bemutatók immár 110 esztendőre tekintenek vissza Budapesten. Az első augusztus 20-i légi bemutatót 1912-ben tartották, ugyanazzal a céllal, mint napjainkban: szemléltetni a pilóta tudását és megmutatni a repülőgép képességeit. A nagy és látványos eseményért akkor fizetni is kellett, ám utólag kiderült, a nézők többet vártak volna a pénzükért.

Lengyel–magyar két jó barát – Báthory István budapesti szobrának kálváriája A lengyel és a magyar nép barátsága évszázadokra nyúlik vissza, amelyet a középkorban uralkodó királyok alapoztak meg. Közülük az egyik legjelentősebb Báthory István volt, aki erdélyi fejedelemként szerezte meg a lengyel trónt is. Emlékét a két világháború között is ápolták, és 1933-ban – az uralkodó születésének négyszázadik évfordulóján – szobrot is terveztek állítani neki Budapesten, mely végül csak egy negyedszázaddal később került a helyére.

A magyar régészet bölcsője – Múlt és jövő találkozása az óbudai Flórián téren Van egy tér Óbudán, amely a nevét a tűzoltók védőszentjének szobráról kapta. Persze előbb megvetették itt a lábukat a rómaiak is, akik nem gondolták, hogy egykori táboruk és fürdőjük romjait 2000 évvel később dózerrel és robbanóanyaggal próbálják meg eltüntetni egy szocialista mintavárosrész felépítésének kedvéért. Aztán jártak itt magyar királyok és királynék, törökök és Zichyek, a „Flórián-huszárok”. A nagy múltú városrészt napjainkban sajnos leginkább közlekedési csomópontként tartjuk számon.

Trianon a magyar honvédelemre is óriási csapást mért – Az ország katonai erejét korlátozó törvény 1922-ben lépett hatályba A trianoni békediktátum kíméletlen rendelkezéseket hozott Magyarország számára katonai szempontból is: rendkívül alacsony számban, 35 ezer főben maximálták a hadsereg létszámát, meghatározták a fegyverek számát, a magyar hadiipart lényegében felszámolták. A korlátozó rendelkezésekkel a győztes hatalmak biztosítani kívánták a környező országok katonai fölényét, másrészt azt kívánták elérni, hogy Magyarországnak ne legyen lehetősége kétségbe vonni az 1920-ban meghúzott határokat. A katonai rendelkezésekről szóló törvény 1922-ben lépett hatályba, száz esztendő múltán erre emlékezünk.

Megnyílt a Szépművészeti Múzeum impozáns Barokk Csarnoka A Reneszánsz Csarnok, valamint a Román Csarnok mellett a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti holnaptól a nagyközönség. Az építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva.

Erős vár Kispesten – Kilencvenöt éves a kispesti evangélikus templom A kispesti Templom tér neve beszédes, hiszen három felekezet is ezen a szép helyen építette fel templomát: a katolikus, a református és az evangélikus. Közülük ez utóbbi a legújabb, bár már ez sem fiatal, hiszen 1927. május 22-én, vagyis éppen kilencvenöt évvel ezelőtt avatták fel. Tornyának különleges formája hűen tükrözi építése korának szemléletmódját, belső tere pedig az evangélikus hagyományokat.

Egy szenzációs hely újjászületése – Száztíz éve nyitották újra az Állatkertet A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.

Száz éve repülhetünk utasként külföldre Budapestről Ma természetesnek tartjuk, hogy veszünk egy repülőjegyet, és egyszerűen csak felszállunk a repülőgépre. Kevesen gondolkodnak el azon, hogy vajon mióta tehetjük ezt meg. Pedig most évfordulót ünnepelünk: utasszállító repülőgépre Budapesten 100 évvel ezelőtt szállhattak fel először elődeink. Azóta hatalmas fejlődésen ment át az iparág és a turizmus is: a járvány előtti évben közel 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren.

Műterem a Belvárosban – A Strelisky fotográfusdinasztia Budapesten Strelisky Lipót az elsők között volt, aki az 1840-es években dagerrotípiával foglalkozott Budapesten. Dorottya utcai műtermében a kor politikusait, arisztokratáit, művészeit fotózta. Fia, a száz éve elhunyt Strelisky Sándor pedig az első fotós volt hazánkban, aki egy speciális technikával többszereplős fotográfiákat készített. A Strelisky-fotók ma felbecsülhetetlen értéket képviselnek, és segítik Budapest múltjának megismerését.

Józsefvárostól a budai Várig – A XIX. század második felében számos templom újult meg Pest-Budán Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.

Szemétlerakóból lett a nemzet főtere – A Kossuth tér története Ha Budapest utcái, terei és épületei mesélni tudnának, izgalmas történetek kimeríthetetlen sokaságát hallhatnánk. Ez különösen igaz a főváros legimpozánsabb, a nemzeti emlékezet szempontjából legfontosabb köztereire. A Kossuth Lajos tér története regényeket megszégyenítően gazdag drámákban és fordulatokban, felemelő eseményekben és tragédiákban. Megérdemelten született róla nemrég egy igényes és tartalmas kiadvány nem kisebb céllal, minthogy végigvezessen bennünket a téren zajló fontosabb eseményeken, s közben megmutassa annak folyamatosan változó arculatát.

Gábor Áron rézágyúja a budai Várban – A budapestiek saját szemükkel láthatják a népdalból ismert tüzérségi eszközt Méltó helyszínen, az újjászületett budavári Főőrség épületében tekinthető meg az az egyetlen hiteles, Gábor Áronhoz köthető rézágyú, amelyet a híres népdalból mindenki ismerhet. Az 1848–49-es szabadságharcot bemutató tárlaton a látogatók megcsodálhatják magát az ágyút, de a forradalomhoz és a megtorlás időszakához köthető sok más érdekes tárgyat is.

Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.

Középkor a századelőn – Aigner Sándor építészeti munkássága Pesten és Budán is áll egy-egy fontos, városképet meghatározó épülete, mégis alig ismerjük Aigner Sándor nevét. Az Üllői úti Örökimádás-templom és a Bartók Béla úti Szent Imre Kollégium is megvilágítja építészeti érdeklődését: a középkori stílusokban, neorománban és neogótikában tervezte épületeit. A budai Fő utcát is gazdagította volna egy hatalmas művével, 1912. január 30-án – tehát éppen száztíz évvel ezelőtt – bekövetkezett halála azonban megakadályozta ebben.

Állandó tárlattal nyílt meg a Szépművészeti Múzeum megújult Városligeti-szárnya A múzeum átfogó rekonstrukciójának újabb állomásaként, az épület Városligeti-szárnyának felújított részén, több mint másfélezer négyzetméteren, új koncepció szerint rendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége.

A művészet temploma – 115 éves a Szépművészeti Múzeum épülete A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk a történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.

85 éve szentelték fel a ferencvárosi Szent Vince-plébániatemplomot A historizáló építőművészet szép példája a ferencvárosi Mester utca és Haller utca találkozásánál álló Szent Vince-plébániatemplom, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1936-ban szenteltek fel. Alkotója az a Fábián Gáspár volt, aki korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett. Az észak-itáliai román stílusú templomok mintájára készült, faragott homokkővel burkolt épület akár 2000 ember befogadására is alkalmas. Az 55 méteres torony tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Száz éve volt a trónfosztás, de a Habsburg-emlékek velünk maradtak Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburgok évszázadokon keresztül uralkodtak. A XVIII. századtól erről többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.

Építész és festő – 175 éve született Schickedanz Albert, a Hősök tere tervezője Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.

„Zsenik voltak a királyi palota építészei” – állítja a Szent István-terem újratervezője Építészként újrarajzolta az augusztus 20-án megnyíló Szent István-terem minden részletét, a királyi palota déli összekötő szárnyának ablakait, történeti ajtóit, parkettáit. Angyal Tibor hat éve foglakozik a II. világháború után megsemmisített díszterem újraalkotásával és a tapasztalatok birtokában azt állítja: történelmi lehetőség a királyi palota rekonstrukciója, amelyet a háború után eszelős dühvel és módszerességgel vertek szét, hogy egyetlen négyzetméternyi eredeti tér se maradjon belőle.

Ahogy Ferenc József is láthatta – Bejártuk a magyar iparművészet egyik csodáját, a Budavári Palota újraalkotott Szent István-termét Semmihez nem hasonlítható élmény végigjárni a Budavári Palotának azt az újonnan rekonstruált déli összekötő szárnyát, amelyet a háború előtti állapotnak megfelelően állítottak helyre. Ebben található a századforduló egyik csodájaként is emlegetett Szent István-terem is, de több más, hitelesen újraalkotott helyiséget is megnyitnak a látogatók előtt augusztus 20-án. Az újjáépítés, mint a sajtóbejáráson részt vevő tudósítónk a helyszínen tapasztalta, méltó az elődök munkájához, ezek a termek valóban műalkotások, a magyar iparművészet remekművei. Most végigvezetjük az Olvasókat azon az útvonalon, amelyet egy tervezett látogatáskor bejárhatnak. Tartsanak velünk!

Nemcsak lakhatást biztosítottak, hanem neveltek is a Pesti Szent Imre Kollégiumban A katolikus egyetemisták és főiskolások lakhatási gondjainak enyhítésére a századfordulón magánkezdeményezésre jött létre a Szent Imre Kollégium, amely később országos hálózattá fejlődött. A kollégium először az Irányi utcában, majd az Üllői úton működött. A Pesti Szent Imre Kollégium végül a Ferencvárosban, a Ráday utca 43–45. számú épületben talált végleges otthonra. A neves kollégium megsínylette a Tanácsköztársaság időszakát, de közel fél évszázados története a II. világháborút követő korszakfordulóval ért véget. Az épületben ma is kollégium működik.

A 125 éve alapított Mezőgazdasági Múzeum számára építették fel újból a Vajdahunyad várát A Városligeti-tó egykori Széchenyi-szigetén álló Vajdahunyad vára 1896 óta nagy népszerűségnek örvend. Különleges megjelenésével és egyedi atmoszférájával látogatók tízezreit vonzza. Falai, jellegzetes épületrészei között sétálva térben és időben hosszú utat lehet megtenni Felvidéktől Erdélyig, a romántól a barokk korig. A falak pedig Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét és múzeumát rejtik, amely ebben az évben ünnepli alapításának 125. évfordulóját.

Mozart és Dvořák szobra díszítette egykor az Ellinger-palota homlokzatát Ránézésre csupán egy lepusztult házat látunk a Terézvárosban, a Németh László utca 2/b szám alatt. Az egykor díszes Ellinger-palota potyogó vakolata mögött azonban különleges történetek sejlenek fel. A ház egyik felének tulajdonosa Ellinger Gusztáv hegedűművész és nemzetközi hírű zenepedagógus volt, míg a másik felét az a Novák Ferenc építész tulajdonolta, aki az 1890-es években többek között a Gellért-hegyi Sikló terveivel vált ismertté.