Keresés az archívumban

Pestbuda Magazin 2022. február 27. Beszámolunk arról, hogy 26 épületet nyilvánítottak védetté az I. kerületben, köztük a Déli pályaudvar főépületét, a Hilton szállót és budavári lakóházakat. Bemutatjuk a látványterveket az autómentes Városliget környezetéről, szó lesz a Fővám téri Sóház felújításáról is. Azt is megtudhatják, hogy mégsem épül sikló a Gellért-hegyen. Az Andrássy út 60. szám alatti Terror Háza Múzeumban jártunk, amely húsz éve nyílt meg. Tartsanak velünk!

Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János „A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.

A legnépszerűbb budapesti épület idén az Operaház és a Vajdahunyadvár volt Melyek a legnépszerűbb budapesti épületek? Ezt már a Google is méri. Az idei sorrend az Operaházzal és a Vajdahunyadvárral kezdődik.

Fényűző főúri rezidenciából lett a terrorkülönítmények kivégzőhelye – Százharmincöt éve épült a Teréz körúti Batthyány-palota Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében Batthyány Géza gróf, aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. A Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, de feltételül szabták, hogy az a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. Harminchárom év múlva a Tanácsköztársaság terrorkülönítménye vette birtokba a fényűző rezidenciát, pincéjében Cserny József alakulata több embert megkínzott és meggyilkolt.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

Hauszmann-kiállítással és új történelmi sétával nyit a Budavári Palotanegyed Újraindul a kulturális élet a budai Várban. A Hauszmann-sztori címmel új, ingyenes kiállítás mutatja be a Budavári Palotanegyed újjászületését, a Budai Várséták keretében pedig egy látványos, föld alatti élménysétán vehetünk részt.

Hetven éve költözött az ÁVH a Fehér Házba – Hamarosan felújítják a Duna-part híres modernista épületét A pesti Fehér Ház, vagyis mai nevén az Országgyűlés Irodaháza számos funkcióval rendelkezett már megépülése óta, sokak emlékezetében MSZMP-székházként él, pedig a Belügyminisztériumként épült monumentális alkotás egykor az ÁVH székházaként is szolgált. Nyugtalanító emléke ellenére érdemes megismerkedni e kvalitásos épület történetével, főleg most, hogy közeleg a felújítás.

Emlékhelyek napja lesz augusztus végén 12 budapesti helyszínen Országszerte 70 helyen várják augusztus 29-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, koncertek és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Formálódik a nemzet főtere – Már áll a Hültl-féle ház Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük, mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva. Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.

Emlékhelyek napja lesz a hétvégén 15 budapesti helyszínen Országszerte 46 helyen várják a hétvégén a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, filmvetítések és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Petőfi felemelt keze: egy szobor a Duna partján 136 éve Gyerekcsoportok lepik el ezekben a napokban a Március 15. tér környékét: az óvodások és az iskolások a Petőfi-szobrot jönnek megnézni, és kézzel festett zászlócskákat tűznek a tövébe. Mi a szobor történetének nyomába eredtünk – és izgalmas részletekre bukkantunk.

Budapest filmes világát mutatja be a CNN A budapesti filmforgatási helyszínekről közölt riportot a CNN Travel.

Kétszáz éve született Görgey: kétszer lett Budán lovas szobra Neve sokáig szitokszóként hangzott, 1935-ös rehabilitálásakor Horthy Miklós avatta fel a lovas szobrát, amelyet a háború után beolvasztottak a Sztálin-szoborba. A rendszerváltás után újra szobrot kapott a budai Várban a sokáig árulónak tartott Görgey Artúr honvédtábornok.

Felavatták a Málenkij Robot Emlékhelyet Budapesten A ferencvárosi vasútállomásnál felavatták a Málenkij Robot Emlékhelyet.

3D-filmekkel emlékeznek '56-ra Hat új, 360 fokos technológiával rögzített filmet nézhetnek meg a látogatók a Terror Háza Múzeumban az Egy akaraton 1956-2016 című időszaki kiállításon.

Elkészült az '56-os emlékév hivatalos dala Megszületett az 1956-os emlékév hivatalos dala és imázsfilmje. Popsztárok és kórustagok énekelnek a forradalomra emlékező dalban.

Erősödhet Budapest turizmusa a nyugalom miatt A Magyar Nemzet arról ír: a terrorcselekményektől való mentesség felértékelheti Budapestet a nemzetközi turizmusban.

'56 művészetét mutatja be a Nemzeti Múzeum 1956-os kapcsolódó művészeti alkotásokat mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum új, Rejt/Jel/Képek'56 – A forradalom titkos művészete című kiállítása. A megnyitón elhangzott: a művészet segít megérteni a történelmet, a hősiességet, a célokat, amelyekért elődeink saját életük kockáztatásával küzdöttek.

Történelmi táncjáték '56-ról a Margitszigeten Nagyszabású történelmi táncjátékot mutatnak be az 1956-os forradalom emlékéve alkalmából a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Megnyílt a Hadtörténetiben az I. világháborús kiállítás Magyarország a nagy háborúban 1914-1918 címmel nyílt meg a budavári Hadtörténeti Intézet és Múzeum új állandó kiállítása.

Így működött a vörösterror a parlamentben A Tanácsköztársaság politikai rendőrségének parlamentbeli működését fedi fel B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban – 1919 című könyve, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten.