Keresés az archívumban

Építészeti nívódíjat kapott a Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka A Szent Margit Gimnázium mögött kialakított modern tornacsarnok érdemelte ki a 2021-es Budapest Építészeti Nívódíjat, amelyet tegnap este virtuálisan adtak át. Dicséretben részesült többek között az Eiffel Műhelyház és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rehabilitációja.

Negyvenéves a Nyugati felüljáró – Évek óta vita van a sorsáról Budapesten 40 évvel ezelőtt új felüljáró épült, az akkor Marx térnek nevezett Nyugati tér felett vezetett át az új átkelő, amelytől a főváros közlekedésének fejlődését várták. Ma már nagyon sokan inkább elbontanák, sőt 2019-ben be is jelentették, hogy Budapest elbúcsúzik a városképet csúfító szerkezettől, ám az elmúlt két évben nem sokat hallhattunk tervezett sorsáról.

A Jókai tér a magyar irodalom tereként születik újjá Az Andrássy út oldalában megbúvó VI. kerületi Jókai téren a felújítást követően a jelenleginél lényegesen nagyobb lesz a zöldfelület és csökken a parkolóhelyek száma. Az októberben kezdődött munkálatok várhatóan 2022 második felében fejeződnek be.

A társasági élet központja volt a századfordulón, ma egyetemistáké a Balaton Kávéház A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.

Emlékévvel ünneplik meg Budapest egyesítésének 150. évfordulóját A főváros olyan emlékévet készül tartani 2023-ban, amely a lehető legváltozatosabb módon mutatja be Budapest történelmét. Az emlékévre három új kulturális teret is létrehoznak – hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Egy elrejtett kis utca a Várban – 85 éves a Babits Mihály sétány A Babits Mihály sétány Budapest egyik legromantikusabb utcácskája. A budai várfal mentén halad, és noha a közelben óriási a turistaforgalom, erre a viszonylag eldugott területre meglehetősen kevesen tévednek. Pedig az 1930-as években éppen azért hozták létre, mert onnan varázslatos panoráma nyílt az egész városra, és azt remélték, ez cukorként vonzza majd a külföldi látogatókat.

Iskola díszkerttel – Kezdődik a Jedlik Ányos Gimnázium felújítása A bencés alapítású csepeli gimnázium főépülete teljesen megújul, egy modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat és díszkertet is kialakítanak a beruházás során.

Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

Budapest születésnapján a város történetével ismerkedhetnek az érdeklődők a Vármúzeumban Milyen volt Budapest 1873-ban, a városegyesítés évében? Hogyan dőlt el, mit ábrázoljon a főváros címere? Milyen volt a rakpart és a Duna? Ezekkel a témákkal megismerkedhetnek a látogatók a BTM Vármúzeumában, 2021. november 20-án, ahol Budapest születésnapján azokat várják, akik érdeklődnek a főváros története és építészete iránt.

A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep, ma Józsefváros szerves része Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.

Felújítják a Magyar Nemzeti Múzeum belső tereit Belső felújítási munkák kezdődtek a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyek során megújítják a fogadótereket és a múzeumi boltot, valamint kávézót is kialakítanak.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

2024-ben nyílik meg a hotel a Radetzky-laktanya helyén A Bem téren az egykori Radetzky-laktanya területén 127 szobás hotel nyílik, várhatóan 2024-ben. A történelmi jelentőségű XIX. századi épületet tavaly majdnem teljes egészében lebontották, csak a térre néző főhomlokzat maradt meg.

A soha el nem készült épület – 5 érdekesség a pesti Városházáról Az eredetileg sérült katonák ellátására épült, ám örökké befejezetlenül maradt Városház utca 9–11. szám alatti épület 300 éves története bőven tartogat izgalmas epizódokat: a mai Központi Városháza nemcsak az 1848-as forradalomban játszott szerepet, de több jelentős személyiség is született a falai között, és még egy vándorló Pallas Athéné-szobornak is otthont adott.

Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere 100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Tervpályázatot hirdetnek a Városháza park megújítására Az elképzelések szerint a jelenleg parkolónak használt területet parkká alakítják és megnyitják a budapestiek előtt. A Városháza park megújítása 2023-ban kezdődhet meg, ezzel együtt tervben van a Városháza hátsó, a Károly körút felé néző homlokzatának felújítása is.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Egy elfeledett vasúti óriáshíd – A millenniumra épült, a háborúban elpusztult Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban a millenniumra épült, de a II. világháborúban elpusztították.

Folytatódik a budai fonódó villamoshálózat új szakaszának tervezése Újabb mérföldkőhöz érkezett a budai fonódó villamos új szakasza, elkészültek a bírálati engedélyezési és a kiviteli tervek. A villamospálya egy része füvesítve lesz, hét új megálló épül.

Száz éve volt a trónfosztás, de a Habsburg-emlékek velünk maradtak Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburgok évszázadokon keresztül uralkodtak. A XVIII. századtól erről többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.

A Magyar Építész Kamara védelem alá helyezné a budavári Szentháromság tér 7-8. szám alatti épületet A budai Várban, a Mátyás-templommal szemben található egykori diplomata lakóház, a későbbi Burg Hotel az 1970-es években épült. A Magyar Építész Kamara javaslata szerint helyi védelem alá kellene helyezni az épületet, így őrizni meg azt az utókor számára.

Kilencvenéves a kőbányai evangélikus templom, az első, modern építészeti elveket mutató budapesti protestáns épület A Kőbányai Evangélikus Egyházközség 1931-ben felszentelt temploma a főváros mértani középpontján található. A Kápolna utca 14. szám alatti épület a két világháború közötti magyar szakrális építészet kis méretű „ékszerdoboza”. Alaprajza az egyhajós centrális elrendezésű, barokk szakrális épületek világát idézi, külső megformálásában az art deco nyugat-európai épületeivel rokonítható.

Nyolc építész és sokféle elképzelés – 1861-ben kezdték el tervezni a Tudományos Akadémia épületét November 3-án ünnepeljük a magyar tudomány napját, arra emlékezve, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen ezen a napon ajánlotta fel egyévi jövedelmét gróf Széchenyi István a Tudományos Akadémia létrehozására. 1861-ben nyolc hazai és külföldi építész adott be pályaművet az Akadémia épületére. A tervekből kiderül: eltérően képzelték el a tudomány palotájának városképi megjelenését. Sőt, a stílusról is élénk vita bontakozott ki.

Ahol a nagy mesemondó alussza örök álmát – Jókai Mór síremléke Halottak napján szeretteinkre emlékezünk, felkeressük sírjaikat, koszorút viszünk, mécsest gyújtunk. Ez az ünnep lehetőséget biztosít ugyanakkor, hogy nemzetünk nagyjaira is emlékezzünk. Jókai Mór egyértelműen közéjük tartozik, megérdemli tehát a figyelmet, annál inkább, mert a nagy mesemondó síremlékének is regényes története van.

Csoda Buda alatt – Harmincöt éve látogatható a Szemlő-hegyi-barlang A Szemlő-hegyi-barlangot ugyan már több mint 90 éve felfedezték, de csak 35 éve látogatható. Ez a főváros egyik legszebb és legérdekesebb föld alatti látványossága, ami nagyon nagy elismerés, hiszen Budapest alatt barlangkülönlegességek sora található.

Hol sírjaik domborulnak – Építészek a Nemzeti Sírkertben A Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben hazánk legjelesebb alakjai alusszák örök álmukat. Köztük számos építész is található, hiszen munkásságukkal tevékenyen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, köztiszteletben álló személyek voltak. Halottak napjának közeledtével kilátogattunk a temetőbe, hogy megnézzük síremlékeiket, amelyek maguk is valódi műalkotások.

Ahová egykor olimpiát is álmodtak – A Népszigeten megállt az idő Van egy hely Budapesten, amely majdnem világhírnevet szerzett magának. Végül azonban nem lett világhírű, sőt még rendes, becsületes névvel sem rendelkezik valójában. Mostani cikkünkben a súlyos elhanyagoltságában, kihasználatlanságában is szép Népszigetet járjuk be.

Felújítják a Hunyadi téri vásárcsarnok belső terét A közbeszerzés szerint a tervezőnek tekintettel kell lennie arra, hogy az 1897-ben, Czigler Győző tervei alapján épült vásárcsarnok világörökségi területen álló védett műemlék épület.

Díjazták az Eiffel Műhelyház és a Károlyi-Csekonics-palota felújítását Több budapesti épület kapcsán osztottak Pro Architectura díjakat, az Eiffel Műhelyház, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központért létrehozását, a Károlyi-Csekonics Palota felújítását, valamint a Párizsi Udvar Hotel épületkerámia-restaurátori tervezési feladatait is elismerték.

Ahol a szakralitás és a világi élet találkozott – 145 évvel ezelőtt kezdték el építeni a ferencesek bazárját Budapest egyik legpatinásabb étterme, a koronavírus áldozatává váló és felszámolás alatt lévő Kárpátia több mint nyolcvan évvel ezelőtt az egykori ferencesek bazárjában nyitotta meg a kapuját 1934-ben. Az üzleti célokat is szolgáló, hatalmas épületet már eleve úgy tervezték, hogy kávéházat és éttermet is működtetnek benne, de a neves fotós, Klösz György karrierje is jórészt ebből az épületből indult.

Kezdődik az Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása Novemberben indul a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának teljes rekonstrukciója. A munkák során az 1902 és 1905 között, Alpár Ignác tervei szerint épült bankpalotán helyreállítják a II. világháború utáni átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így műemléképület eredeti pompáját. A felújítás végét 2024-re, az önálló magyar jegybank alapításának 100 éves évfordulójára tervezik.

Megjelent a felhívás Kelenföld egykori állomásépületének megújítására Kiírták a tendert a Kelenföldi pályaudvar állomásépületének felújítására, az építési munkák jövőre kezdődhetnek. Az indóházban vasúttörténeti kiállítóhelyet, terepasztalt hoz létre a Közlekedési Múzeum, de terveznek egy új közösségi teret és egy kávézót is.

A Pucher-ház fordulatos története – Újságot is alapítottak az Andrássy út 53. számú házban 111 éve az Andrássy út 53. számú ház egyik III. emeleti szobájában született meg a XX. század egyik jellegzetes társasági lapjának, a Színházi Életnek az ötlete. Számos üzlet, iroda volt az épületben, de manapság az épület teteje is rejt érdekességet. Az Andrássy út és Eötvös utca sarkán álló lakóház tetejével sok minden történt az elmúlt 135 évben – legutóbb használatba vételi engedélyt kapott a nemrégiben elkészült tetőtér-beépítés.

Átadták a felújított pasaréti ferences templomot, plébániát és közösségi házat A pasaréti ferencesek Páduai Szent Antal Plébániáján felújították a rendházat és a templomot, valamint egy új, korszerű közösségi plébániaépületet hoztak létre. Az idősebb Rimanóczy Gyula által tervezett pasaréti templomot 1934-ben szentelték fel, és legutóbb az 1980-as években esett át nagyobb rekonstrukción.

125 éve avatták fel Lechner Ödön életművének koronáját, az Iparművészeti Múzeum épületét Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotáját 1896. október 25-én adták át ünnepélyes keretek között, az avatás az ezredéves ünnepségek látványos lezárását jelentette. A különleges, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte épület legfontosabb jellegzetességei a színpompás Zsolnay kerámiák, amelyek számos helyen díszítik a jelenleg felújítás alatt álló palotát.

A ledöntött emlékművek a régi időkről mesélnek Október 23-án az 1956-os forradalom kitörésének euforikus eseményére, a Sztálin-szobor ledöntésére is emlékezünk. Ma az egykori szovjet diktátor monumentális szobrának csupán a csizmája tekinthető meg, az is csak azonos méretű másolatban a XXII. kerületi Memento Parkban, ám a rendszerváltáskor elbontott köztéri alkotásokból az eredetieket láthatjuk a múzeumként működő szobortemetőben. Az 1990-ben megbukott kommunista diktatúra szobrait jelentős alkotók, köztük Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pátzay Pál, Varga Imre készítették.

Himnusz, Szózat, nemzeti forradalom – Térjenek haza, emberek! – hangzott el az Országház erkélyéről Évtizedekig még archív fotókat sem láthattunk az 1956-os eseményekről, hiszen nagy bajba került a diktatúra alatt, akinél ilyet találtak, de mára egyre több felvétel lát napvilágot a forradalom helyszíneiről, a pesti utcákról. Ma már szabadon nézegethetjük a lelkes felvonulókat, a jelképértékű helyszíneken a szabadságot ünneplőket, a Sztálin-szobor szétdarabolását és sajnos a Budapest utcáit ellepő tankokat, a szétlőtt házakat, a Kossuth téren fekvő halottakat, a sortűz áldozatait. Emlékük előtt is tisztelegve jártuk végig a forradalom helyszíneit.

A budai Duna-part pentagonja – A teljesen megújult Szilágyi Dezső téri templomban jártunk A Szilágyi Dezső téri református templomot 1896 virágvasárnapján vehették birtokba a hívek, tehát idén ünnepelte építésének 125. évfordulóját. Az Egyházközség számontartotta a jubileumot, és már két évvel ezelőtt megkezdték az épület belső felújítását, amely nagyrészt márciusban fejeződött be. Az építészet hónapja – és a reformáció emléknapjának közeledte – apropóján megnézhettük, milyen lett az új enteriőr.

Az Országházzal szemben találtak méltó telket az Igazságügyi Palotának – 125 éves a Kúria épülete Hauszmann Alajos neve az utóbbi időben a várbeli építkezések miatt elsősorban a királyi palota építészeként forog a köztudatban, de számos más alkotás is fűződik a nevéhez Budapesten. Az egyik legnevezetesebb és legjobban sikerült műve a Kúria Kossuth téri épülete, melyet éppen 125 évvel ezelőtt, 1896. október 20-án adtak át ünnepélyes keretek között, a millenniumi ünnepségek keretében.

Elültettek egy 25 éves tölgyet a Pünkösdfürdő parkban A III. kerületi pünkösdfürdői Duna-parton elkezdődtek a kertészeti munkák. A Pünkösdfürdő parkban október 18-án, hétfőn egy hatalmas méretű, 25 éves tölgyet ültettek el.

Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen Immár húsz éve áll a Filozófiai kert című szoborkompozíció a Gellért-hegyen. Az alkotást, amely a világ meghatározó gondolkodóit és világvallások alapítóit ábrázolja, Wagner Nándor magyar származású, egykor Japánban élő szobrászművész ajándékozta Budapestnek.

Jeles festőink nyomában – Festőszobrok Budapesten Az október 18-i magyar festészet napja alkalmából Budapest festőszobrainak nyomába eredtünk: bemutatjuk, hogyan élnek a főváros emlékezetében a jeles alkotók, mely festőknek, miért és hogyan tartották fontosnak megőrizni az emlékét.

A Budavári Palota történetét is megismerhetjük a Vármúzeum megújult kiállításán Az utóbbi időben előkerült számos műtárgyat, épületelemet, fotót és egyéb dokumentumot mutat be a Budavári Palota újkori történetét áttekintő, megújult állandó kiállítás a Vármúzeumban. A palota három korszakának 3D-s rekonstrukciója látható: az animációk a középkori, a barokk és a hauszmanni bővítéssel kialakult állapotokat idézik meg. Egy új időszaki kiállítás is nyílik a rendszerváltáskori szoboráthelyezésekről „Osztapenko maradhat?” címmel.

Építész és festő – 175 éve született Schickedanz Albert, a Hősök tere tervezője Kevés olyan művész volt Magyarország történelmében, aki két művészeti ágban is jelentőset alkotott. Schickedanz Albert közéjük tartozott, hiszen festőként és építészként is remekműveket hozott létre. Benne az is különleges, hogy munkásságának nagy része egyetlen tér megformálásában, a mai Hősök terében összpontosult, nevéhez kötődik a Millenniumi emlékmű mellett a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum megtervezése is.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

Kilencven éve szentelték fel Budapest egyik legnagyobb templomát Az 1931. október 8-án felszentelt Rezső téri Magyarok Nagyasszonya templom a Szent István-bazilika után a főváros második legnagyobb temploma lett. Noha erről az előkelő helyéről azóta letaszították, mai napig az élmezőnyben található. Nemcsak mérete tekintélyt parancsoló azonban, hanem építésének hosszú és kacifántos története is.