Keresés az archívumban

A betlehemi barlang pontos másánál ünnepelték egykor a karácsonyt Budapesten Páratlan kezdeményezés helyszíne volt a XX. század harmincas-negyvenes éveiben a Hűvösvölgyben megbújó Heinrich István utca. A nagyszerű ötlet egy Szentföldet megjárt magyar szerzetespap fejében fogant meg: megépíteni a bibliai helyek pontos másolatát, s mindebből egy monumentális „Magyar Szentföld”-templomot emelni, hogy azok, akiknek nincs lehetőségük eljutni a bibliai tájakra, itt Budapesten zarándokolhassanak el egy erre a célra épült helyre a budai hegyek csendes szegletében. A tervezett templomból elsőként a betlehemi „Születés barlangja” alapján épített kápolna készült el 1941 szeptemberére. Az egykori barlangkápolnában az ide látogatók a betlehemi jászol előtt élhették át az ünnep teljességét, és a rászorulók egy tál meleg ételt is kaptak karácsony este. A Magyar Szentföldet azonban sajnos hamarosan elsodorta a történelem vihara.

A kapu szerepét tölti majd be az újjáépülő Honvéd Főparancsnokság a budai Várban Hatalmas kupolájával százhúsz éve még a Dísz tér éke volt, hetven éve azonban visszabontott torzóként keresi funkcióját a budai Vár egyik legviharosabb sorsú épülete, a Honvéd Főparancsnokság egykori székhelye. De már nem sokáig: a 2012 és 2014 között részben felújított építmény ugyanis a jövőre kezdődő rekonstrukció során megszűnik torzónak lenni, visszakapja eredeti formáját, és a jövőben a Várba látogatókat szolgálja majd.

Régi korok karácsonya Budapesten Milyen volt az ünnepi készülődés a boldog békeidőkben és az azt követő évtizedekben a fővárosban? Korabeli újságcikkek és fotók alapján mutatjuk be a karácsonyvárás hangulatát a régmúlt korokból.

A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész A két világháború közötti Magyarország egyik legsokoldalúbb építésze volt. Tervezett nagypolgári villákat, kislakásos tömböt, banképületet, nagyszabású elképzeléseket vetett papírra városmegújítással kapcsolatban. Szakíróként is sikeres volt. Leginkább hatalmas ipari építményei tették ismertté nevét itthon és külföldön egyaránt.

Nemzeti emlékhely lett a rákosmezei Királydomb Az Országgyűlés megszavazta a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló javaslatot. A mai Kőbányán, a Rákos-patak mellett található terület a középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos színhelye volt.

Kádár János rózsadombi villáját az üldözött közel-keleti keresztényeknek adta át a kormány Az egyházellenes pártállam egykori vezetőjének, Kádár Jánosnak a rezidenciája az üldözött keresztények használatába került. A miniszterelnök ma átadta a II. kerületi Rózsadombon található Kádár-villa kulcsát II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárkának.

Történeti kert, futókör a tetőn és kávézóterasz is lesz a Testnevelési Egyetem campusán Építési engedélyt kaptak a Testnevelési Egyetem új épületei, épülhet a fedett uszoda, az atlétikacsarnok, a négyszáz férőhelyes kollégium, a sportpálya a tetőn. A Hauszmann-féle történeti kert rekonstrukciója is megvalósul, amely látogatható lesz a lakosság számára is.

Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

Az Andrássy út egyik gyöngyszeme, a Bulyovszky-villa Az Andrássy úton számos elegáns és látványos villaépület áll, ezeknek egyike a Bulyovszky-villa. A nyaraló az ünnepelt színésznő, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla megbízásából épült Fellner Sándor építész egyik első munkájaként. A Rippl-Rónai utca sarkán található épület a közelmúltban ismét reflektorfénybe került, mert árverésen hirdették meg az ingatlannak a Magyar Nők Szövetsége tulajdonában lévő 55 százalékos részét. Az eljárást december elején felfüggesztették, a nőszövetség pedig eladta ingatlanrészét. A hányatott sorsú villának tehát új többségi tulajdonosa lett. Érdemes hát a múltjával is megismerkedni.

Új bolgár kulturális központ épül Budapesten Átadták a magyarországi bolgárok felújított és kibővített művelődési házát a IX. kerületi Vágóhíd utcában. Egyben bejelentették azt is, hogy az utca másik oldalán található Szent Cirill és Metód bolgár ortodox templom melletti üres telken két éven belül új bolgár oktatási és kulturális központ épül a magyar kormány 2,6 milliárd forintos támogatásával.

A Lottóház előzménye – Az '56-os forradalomban lőtték szét a XIX. századi épületeket A Ferenc körút és az Üllői út találkozásánál található egy apró közterület, amely 1996 óta önálló névvel rendelkezik. Angyal István parknak hívják. Felirat ezt nem jelzi, és bár 2014 óta egy papírrepülőt formázó köztéri műalkotás is látható itt, a legtöbb budapesti nem tudja, hogy az 1956-os forradalom egyik hőséről, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjéről emlékezett meg ezen a módon a főváros 24 éve. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy 1956 előtt ezen a helyen nem tér, hanem három lakóépület állt egymás mellett.

Aquincumnál is új híd épülhet Egy újabb fővárosi Duna-híd megépítését készíti elő a Budapesti Közlekedési Központ, ez az átkelő az Árpád hídtól északra épülne, az Újpesti vasúti híd mellett, az óbudai Aquincumot kötné össze Újpesttel.

Harminc éve éve fejezték be a 3-as metró építését Hatalmas vállalkozás volt a 3-as metró megépítése, 20 évig tartott, és még most sincs teljesen kész, de a meglévő szakaszait évek óta folyamatosan újítgatják. Utolsó szakaszát 30 évvel ezelőtt, 1990 decemberében adták át.

Divat volt a testedzés a XIX. századi Pesten – 150 éves a Nemzeti Tornacsarnok Százötven évvel ezelőtt építettek Budapesten egy tornacsarnokot, s ez az építmény ma is áll a Szentkirályi utcában. Ne úgy képzeljük el, mint a mai sportcsarnokokat: az épület kívülről úgy néz ki, mint bármelyik pesti palota: csak az emléktáblájáról tudhatja meg a járókelő, hogy ez bizony Nemzeti Tornacsarnoknak épült, 1870-ben, a kiegyezés után, gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége alatt. Akkoriban ilyen volt egy tornacsarnok: palotára hasonlított, s nem csupán három tornateremből és öltözőkből állt, hanem a közösségi élet egyéb színtereinek is termeket alakítottak ki benne. Ma ezekben a helyiségekben egyetemi oktatás folyik, de az épület tornatermei most is az eredeti funkciót töltik be.

Mégis lesz hajléktalanszálló a Városháza műemék épületében? Új eljárást kell lefolytatnia a hajléktalanszálló ügyében a fővárosi kormányhivatalnak. Megnyílt a lehetősége annak, hogy átmeneti krízisszállót alakítsanak ki a Városházán.

Egyetem lesz a zaciból – 120 éve indult a Központi Zálogház építése A Lónyay utcában van egy hatalmas épület, amely tizenöt éve üresen áll. Olyan régóta kihasználatlan, hogy az arra járók legtöbbje talán már azt sem tudja, mire szolgált, hogy hívták. Pedig bő száz éven keresztül ez volt a centruma a zálogba tett értékek adásvételének. Az elmúlt években terveztek ide szállodát, filmeket forgattak az ódon falak között, s már attól is tartani lehetett, hogy elbontják, de végül megmenekült a szép, századfordulós épület.

Múlt és modernitás: Lajta Béla szakrális művészete Nemrég emlékeztünk meg a 100 éve elhunyt Lajta Béláról, a XX. század hajnalának egyik legmeghatározóbb építőművészéről, aki jelentős számú értékes alkotással gazdagította a magyar fővárost. Most pedig szakrális műveit mutatjuk be, amelyek Budapesten a Salgótarjáni utcai és a Kozma utcai zsidó temetőkben állnak, s a magyar szecesszió és a korai art deco stílusjegyeit hordozzák.

Több tízezer alkalommal oltotta a lángokat 1870 óta a 150 éves budapesti tűzoltóság A gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére megalakult fővárosi tűzoltóság 1870 óta végzi hősies munkáját a tűzvédelem és tűzoltások, a lakosság védelme terén. A másfél évszázad alatt a lánglovagok nem csak a tűzeseteknél, katasztrófáknál, baleseteknél, de a XX. század viharos éveiben, a világháborúk alatt és Budapest ostromakor is helytálltak. Munkájuk nélkülözhetetlen városunk életében és működésében.

Átadták a Kalevala-szobrot Budán Az I. kerületi Attila út–Krisztina körút–Szarvas tér közötti zöldterület tavaly kapta a Kalevala park nevet, itt avatták fel a napokban a finn nemzeti eposz, a Kalevala tiszteletére készített emlékművet.

Petőfi pontonhíd volt a neve, de a pestiek Böske hídnak hívták A II. világháborús pusztítás és rombolás után Budapesten a Duna felett csak ideiglenes hidak biztosították a közlekedést. Az egyik legfontosabb átkelő a Petőfi pontonhíd lett, amely arról kapta a nevét, hogy a pesti Petőfi teret kötötte össze a budai Döbrentei térrel, a vízbe zuhant Erzsébet híd tőszomszédságában. A pestiek azonban a leleményesebb Böske híd elnevezést kezdték használni, a Petőfi nevet pedig a döntéshozók később egy másik hídra örökítették át.

Csaknem ezer, Trianonra utaló budapesti utcanév került interaktív térképre Az új, interaktív térkép azokat a fővárosi közterületeket ábrázolja, amelyek névtábláin visszaköszönnek a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok nevei.

Új híd épül a XI. kerület szívében A XI. kerület közepén, a Tétényi út, Bartók Béla út, Karolina út kereszteződése fölött 71 éve ível át egy vasúti híd. A Déli körvasút fejlesztéshez kapcsolódóan most itt egy szélesebb és hosszabb vasúti felüljárót terveznek építeni, az alatta lévő területen pedig az ígéretek szerint egy új városi közteret alakítanak ki, fákkal, zöld felületekkel, hogy a gyalogosok, a biciklisták, a buszmegállókhoz, villamosmegállókhoz tartó utasok is kényelmesen át tudjanak itt haladni.

Egykor teherpályaudvar volt, ma Millenniumi Városközpont Budapest az állandó változások városa. Különösen érvényes ez a megállapítás fővárosunk azon részeire, amelyek egykor egész iparágak központjainak számítottak, vagy ezeket az iparágakat szolgálták ki. Rozsdaövezeteknek is nevezhetjük őket, ahol a 100 vagy 150 évvel ezelőtt működő gyárépületek helyén azok düledező maradványai állnak csupán. A legtöbb ilyen terület jövője még kérdéses, van szerencsére azonban olyan helyszín is, amely mára teljesen átalakult, és új funkciót kapott. Az egykori Duna-part Teherpályaudvar helyén az elmúlt 25 alatt kiépült Millenniumi Városközpont az egyik ilyen példa.

Gyönyörűen felújították a föld alatti trezorjáról híres budavári házat az Úri utcában Az Úri utca 72. alatti pincerendszer nyújtott védelmet a II. világháború alatt az ország aranytartalékának és 600-700 embernek, majd az ötvenes években innen irányították Magyarország elektromos hálózatát. A ház most eredeti, késő barokk állapotában születik újjá a Nemzeti Bank oktatási központjaként.

Nemzeti emlékhely lesz a rákosmezei Királydomb, az egykori országgyűlések helyszíne Benyújtotta a kormány a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatát. A mai Kőbányán, a Rákos-patak mellett található területet, a középkori országgyűlések és királyválasztások színhelyét a beépítés veszélye fenyegette.

A szegények orvosa volt: 150 éve született Batthyány-Strattmann László A Batthyány-család számos kiváló katonát, politikust és tudóst adott a magyar történelemnek. Közülük is kiemelkedik munkásságával, elhivatottságával, emberszeretetével dr. Batthyány-Strattmann László, aki szemorvosként minden idejét, energiáját és vagyonát a szegények gyógyítására fordította. A tiszta és szerény életű, az orvoslás iránt mélyen elkötelezett herceget 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Ma megkezdődik a metrófelújítás a belvárosi szakaszon Folytatódik a 3-as metró felújítása, november 7-től nem jár a metró a Lehel tértől a Nagyvárad térig. A felújítás miatti közlekedési változások a tervek szerint másfél évig lesznek érvényben.

Átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét Ferencvárosban átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét. A fejlesztés nagy segítséget jelent majd a 3-as metróvonal középső szakaszának felújítása alatt, hiszen a 2M villamossal a Nagyvárad térről közvetlenül lesz elérhető a belváros.

Ahonnan az Eötvös Collegium elindult – Egy elfelejtett pesti bérház A Kálvin tér közelében található egy kis utca, mely Gönczy Pál pedagógus, oktatásügyi szakíró, az 1859-ben alapított pesti Református Főgimnázium tanárának nevét viseli. Ebben az utcában kezdte meg működését 1895-ben az a tanárképző intézet, amely Gönczy Pál egykori hivatalbéli felettesének, báró Eötvös József miniszternek a nevét kapta. Az utcát akkor Csillag utcának hívták, a Collegium létrehozója Eötvös Loránd volt, első igazgatója Bartoniek Géza. A történet első 15 évének ők a főszereplői, az épület pedig, ahol a tanárjelöltek és professzoraik együtt dolgoztak 1911-ig, a feledés homályába merült.

Megújul az Andrássy út egy újabb szakasza, 4500 növényt ültetnek A tegnap elkezdett kertészeti munkálatok során az Andrássy úton 4500 darab évelő növényt és 16 fát ültetnek el az Oktogon és a Vörösmarty utca közötti szakaszon.

Már három amerikai elnöknek van szobra Budapesten Amerika elnököt választ. Míg a világ szeme a tengerentúli eseményeket figyeli, nézzünk körül a fővárosban, és vegyük sorra Budapest amerikai vonatkozású emlékeit!

Elkezdődhet a budavári nagyzsinagóga feltárása Előkészítik a középkor budavári nagyzsinagóga feltárását a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház közelében. A zsinagóga az akkori Európa legnagyobb zsidó templomai közé tartozott, amely Mátyás király uralkodása idején épült és 1686-ig állt. Az állagmegóváson és a feltáráson túl hosszú távú cél a zsinagóga látogathatóságának megoldása.

Budapesten és az egész országban helyreállítják az elpusztított kupolákat és épületdíszeket Elsőként három fontos budapesti épület kapja vissza a háború után elpusztított kupoláját és egyéb díszeit, és e mintaprogram alapján az egész fővárosban és szerte az országban helyre kívánja állíttatni a kormány az építészeti és városképi szempontból fontos épületek megsemmisült tetőidomait és egyéb jelentős épületelemeit. Indul az országos felmérés a díszeiktől megfosztott házakról, a kormány a nem állami tulajdonú épületek helyreállítását is támogatni kívánja.

Pillantás a múltba – Milyen volt Budapest 1990-ben? Aki mindig Budapesten élt, annak talán fel sem tűnik, mennyi minden változott 30 év alatt, mennyi épület tűnt el, és mennyi épült fel a fővárosban. Talán már arra sem emlékszünk, mi foglalkoztatta az embereket a rendszerváltás zűrzavarában, és milyen volt a mindennapi élet. A Fővárosi Önkormányzat megalakulásának 30. évfordulója alkalmából pillantottunk vissza a múltba.

Kevesen ismerik a városligeti korcsolyacsarnok tervezőjét – Száz éve hunyt el Francsek Imre A városligeti korcsolyacsarnok, a Szent Gellért-szobor kolonnádja, a Budai Polgári Casino épületei mellett több bérházat is tervezett, és ha minden ötlete megvalósult volna, nemcsak a Kálvin teret és a Szabadság teret látnánk másmilyennek, de a Kossuth utcai Dreher-palota is odébb költözött volna néhány méterrel. Éppen száz éve hunyt el idősebb Francsek Imre.

A modern magyar építészet előfutára volt – Száz éve hunyt el Lajta Béla A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, aki Lechner Ödön nyomán elindulva a szecesszió stílusának nagy hatású képviselője volt, majd megtalálva saját útját és formavilágát a modern építészet hazai előfutára lett. Új szemléletet képviselt a tömegformálásban, megtartva a népies dekorációt, a szecesszió finom ornamentikáját, összekapcsolva az új anyagok művészetével egyszerűségükben is monumentális épületeket alkotott, amelyek a mai napig a nagyvárosi modern építészet szép példái.

Pestről Budára, Budáról Pestre: 150 éves az Állami Számvevőszék Különleges helyszínen működik a 150 éves Állami Számvevőszék: székháza a pesti Duna-part azon kevés épületei közé tartozik, amelynek sikerült átvészelni a XX. század viharait, nem pusztult el a második világháborúban. Mégis, a fennállásnak e kerek évfordulója alkalmából kiadott emlékérmén nem ezt az épületet látjuk, hanem a korábbi székházat, amely még az első világháború előtt épült a budai Duna-parton, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint.

120 éve adták át a villamosvonalat a pesti Duna-parton A pesti rakparton épült villamospályának az Erzsébet híd és az Akadémia közötti szakaszát 1900. október 20-án adták át a forgalomnak.

Bővítik a rózsadombi Szent Angéla iskolát Felújítják és kibővítik a II. kerületi a Szent Angéla iskolát, megépül az az új közösségi tér, a természettudományos szaktantermi szárny, megújul a könyvtár is.

Forradalom a likőrgyár helyén – A Corvin köz története Az ország legnagyobb likőrgyárának helyén épült fel a híres Corvin mozipalota, amelynek 1922-es átadása olyan jelentős eseménynek számított a korabeli Magyarországon, hogy jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József Ágost főherceg, Kosztolányi Dezső író és a magyar kulturális élet színe-java. Ez a helyszín, a VIII. kerületi Corvin köz lett az 1956-os forradalom egyik legjelentősebb fegyveres központja, az ott harcolók egykori parancsnoka, Pongrátz Gergely könyvet is írt róla. Az itt található szobrokon, emléktáblákon mindig nemzeti színű szalagokat, koszorúkat találunk, de az emlékhely mögött már egy új világ kezdődik.

Budapest és a szerelem Különleges kis könyv jelent meg a szerelemről. Versek, magyar költőktől. Mi köze ennek Budapesthez? Annyi, hogy a kötetben szokatlan módon budapesti szobrok szerepelnek illusztrációként.

Átadták a felújított bolgár ortodox templomot a Ferencvárosban A IX. kerületi Vágóhíd utcában ünnepség keretében adták át a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot, a templomkertben pedig felavatták a kommunizmus idején Bulgáriában vértanúhalált halt Borisz Nevrokopi metropolita szobrát. A bolgár főpap 1931-ben Budapesten járt, részt vett az ortodox templom alapkőletételének ünnepségén.

Eltűnik a Fontana-ház – Újabb építkezés indul a Belvárosban A Váci utca és Régi posta utca sarkán álló, 1984-ben épült Fontana-házat lebontják, a helyén modern ház épül lakásokkal, a földszinten áruházzal.

Csütörtökön átadják a 3-as metró déli szakaszát, két hétig a teljes vonalon járnak a szerelvények November 6-áig a teljes vonalon járnak a szerelvények a 3-as metrón, november 7-től a felújítás a Nagyvárad tér és a Lehel tér közötti, középső vonalszakasz lezárásával folytatódik.

Református óvoda épül a Svábhegyen Az egykori munkásszálló és sóraktár helyén épül a félköríves kialakítású óvoda a Svábhegyi Református Templom szomszédságában. A XII. kerületi Bárány utca 8. szám alatt épülő református óvoda a tervek szerint jövő nyárra készül el.

A boldogító igen – 125 éve kötöttek először polgári házasságot Budapesten Az állami anyakönyvezésről és a polgári házasságról szóló törvények már 1894-ben megszülettek, de csak egy évvel később, 1895. október 1-jén léptek hatályba. A ma már természetes ceremóniára újdonsága miatt akkora volt az érdeklődés, hogy a házasodni kívánó párok rohamát alig bírta a századfordulón Budapesten működő három anyakönyvi hivatal. De hol és hogyan zajlott le az első polgári házasságkötés?

Október 22-én adják át a 3-as metró déli szakaszát A 2019 áprilisában kezdődött és nemrég elkészült rekonstrukció során felújították a szakasz négy állomását, megújultak az alagúti terek, a pályahálózat, a vasúti és a biztonsági berendezések, a tájékoztató elemek és a metróvonal elektronikai hálózata is. A 3-as metró felújított déli szakaszát október 22-én, csütörtökön, 17 órakor adják át az utazóközönségnek. Az átadást követően a metró a teljes vonalon jár majd, de továbbra sem áll meg a Semmelweis klinikák, Corvin Negyed és Ferenciek tere és Arany János utca állomásokon.