<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<rss xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom" xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/" xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/" xmlns:itunes="http://www.itunes.com/dtds/podcast-1.0.dtd" xmlns:rawvoice="http://www.rawvoice.com/rawvoiceRssModule/" xmlns:googleplay="http://www.google.com/schemas/play-podcasts/1.0" xmlns:georss="http://www.georss.org/georss" xmlns:geo="http://www.w3.org/2003/01/geo/wgs84_pos#" version="2.0">
  <channel>
    <title>kultúra</title>
    <atom:link href="https://pestbuda.hu/rss/kultura" rel="self" type="application/rss+xml"/>
    <link>https://pestbuda.hu/tag/kultura</link>
    <sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
    <sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
    <description><![CDATA[Pestbuda várostörténeti és kulturális magazin]]></description>
    <itunes:summary><![CDATA[Pestbuda várostörténeti és kulturális magazin]]></itunes:summary>
    <language>hu-HU</language>
    <copyright>Látóhatár Kiadó Lap-és Könyvkiadó Kft.</copyright>
    <image>
      <url>https://pestbuda.hu/uploads/media/authors/0001/01/thumb_19_authors_big.png</url>
      <title>kultúra</title>
      <link>https://pestbuda.hu/tag/kultura</link>
    </image>
    <itunes:category text="News"/>
    <itunes:author>PestBuda</itunes:author>
    <itunes:owner>
      <itunes:email>pestbuda@pestbuda.hu</itunes:email>
      <itunes:name>Halász Csilla</itunes:name>
    </itunes:owner>
    <itunes:image href="https://pestbuda.hu/uploads/media/authors/0001/01/thumb_19_authors_big.png"/>
    <itunes:explicit>yes</itunes:explicit>
    <itunes:block>no</itunes:block>
    <rawvoice:location>Hungary, Budapest</rawvoice:location>
    <rawvoice:subscribe feed="https://pestbuda.hu/feed"/>
    <item>
      <title>Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái</title>
      <link>/cikk/20250718_eroteljes_diszitettseg_szecesszios_elemekkel_a_100_eve_elhunyt_schutz_rezso_berpalotai</link>
      <pubDate>Fri, 18 Jul 2025 10:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node7351</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/10/thumb_9640_default_medium.jpg" length="170687" type="image/jpeg"/>
      <category>bérház</category>
      <category>építészet</category>
      <category>historizmus</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Schütz Rezső</category>
      <category>Simon Flóra</category>
      <category>szecesszió</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott,  ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly</title>
      <link>/cikk/20250608_egy_csendes_epitesz_150_eve_szuletett_rainer_karoly</link>
      <pubDate>Sun, 08 Jun 2025 09:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node7335</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/10/thumb_9533_default_medium.jpg" length="514127" type="image/jpeg"/>
      <category>építészet</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Rainer Károly</category>
      <category>Simon Flóra</category>
      <category>városépítészet</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház,  valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós</title>
      <link>/cikk/20250528_aki_megprobalta_megragadni_a_lehetetlent_150_eve_hunyt_el_izso_miklos</link>
      <pubDate>Wed, 28 May 2025 09:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node7322</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/10/thumb_9462_default_medium.jpg" length="105347" type="image/jpeg"/>
      <category>Arany János</category>
      <category>évforduló</category>
      <category>Izsó Miklós</category>
      <category>juhász-szobrok</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Mátrai Lajos György</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Petőfi Sándor</category>
      <category>Simon Flóra</category>
      <category>Széchenyi István</category>
      <category>szobrászat</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt  olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk  – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona</title>
      <link>/cikk/20250518_szegenyhazak_pesten_es_budan_vagyontalanok_es_munkakeptelenek_otthona</link>
      <pubDate>Sun, 18 May 2025 10:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node7245</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/09/thumb_8948_default_medium.png" length="831587" type="image/png"/>
      <category>egyház</category>
      <category>Erzsébet-szegényház</category>
      <category>Kamaraerdő</category>
      <category>kórház</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>szegényház</category>
      <category>Szent Jobb-kápolna</category>
      <category>Szent Rókus Kórház</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál</title>
      <link>/cikk/20241209_akinek_az_elso_magyar_fotoalbumot_koszonhetjuk_150_eve_hunyt_el_rosti_pal</link>
      <pubDate>Mon, 09 Dec 2024 16:00:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node7153</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/09/thumb_8395_default_medium.png" length="381297" type="image/png"/>
      <category>fotográfia</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Magyar Nemzeti Múzeum</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>Rosti Pál</category>
      <category>Simon Flóra</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Kétszáz éve épült a méltatlanul elhanyagolt Gross-ház</title>
      <link>/cikk/20240223_ketszaz_eve_epult_a_meltatlanul_elhanyagolt_gross_haz</link>
      <pubDate>Fri, 23 Feb 2024 11:00:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6860</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/07/thumb_6301_default_medium.jpg" length="746149" type="image/jpeg"/>
      <category>Budapest</category>
      <category>építészet</category>
      <category>Gross-ház</category>
      <category>Hild János</category>
      <category>Hild József</category>
      <category>József nádor tér</category>
      <category>klasszicista stílus</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Simon Flóra</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[A  József nádor téren álló Gross-ház Hild József egyik első jelentős pesti műve, amely a többszöri átalakítás ellenére ma is őrzi eredeti klasszicista stílusát. Az árkádokkal tagolt házban működött a híres Kávéforráshoz címzett kávéház, majd a Virágbokorhoz étterem, később irodák, üzlethelyiségek kaptak helyet a falai között, és a zeneszerzők szövetkezete is itt rendezte be székházát a század elején. A kétszáz éves palota állapota a XX. század végére  kritikussá vált. Mára az elhanyagolt épület a József nádor tér szégyenfoltja.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Százéves a városmajori Kistemplom</title>
      <link>/cikk/20231204_szazeves_a_varosmajori_kistemplom</link>
      <pubDate>Mon, 04 Dec 2023 11:00:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6778</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/default/0001/06/thumb_5637_default_medium.jpg" length="241613" type="image/jpeg"/>
      <category>Árkay Aladár</category>
      <category>Árkay Bertalan</category>
      <category>Budapest</category>
      <category>építészet</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>szakrális művészet</category>
      <category>Városmajor</category>
      <category>városmajori Kistemplom</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Bőkezű adakozásból épült fel a Városmajor első temploma, a Jézus szíve kistemplom. Árkay Aladár mind a tervezést, mind az építés levezetését ingyen vállalta, és egy igen impozáns, népies elemekkel, erdélyi, kalotaszegi motívumokkal ellátott templomot tervezett. Az egyre nagyobb számú közösség tíz év alatt kinőtte a kápolnát, mely aztán kultúrházként működött. A nemrégiben felújított Jézus szíve kistemplom idén százéves, a kerek évforduló kapcsán elevenítsük fel történetét!]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Aki az Országház ikonikus oroszlánjait mintázta – Százötven éve született Markup Béla</title>
      <link>/cikk/20230824_aki_az_orszaghaz_ikonikus_oroszlanjait_mintazta_szazotven_eve_szuletett_markup_bela</link>
      <pubDate>Thu, 24 Aug 2023 18:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6655</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4998_news_medium.jpg" length="476513" type="image/jpeg"/>
      <category>Anker-ház</category>
      <category>Csodaszarvas díszkút</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Markup Béla</category>
      <category>művészet</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>Oroszlán-szikla</category>
      <category>Országház</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Steindl Imre</category>
      <category>Széchenyi gyógyfürdő</category>
      <category>szobrászat</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Az Országház főlépcsője melletti oroszlánszobrok elkészítése Markup Béla egyik első megbízatása volt, de munkáival Budapest több pontján is találkozhatunk. Láthatjuk szobrait a belvárosi Anker-palotán vagy a Széchenyi fürdő épületén, de talán legszebb műve a Csodaszarvas-kút volt, melyet 1932-ben vásárolt meg a főváros, ám későbbi sorsát homály fedi. Cikkünkben a 150 éve született szobrászművész budapesti alkotásait mutatjuk be.
]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Akinek a Himnusz zenéjét köszönhetjük: Erkel Ferenc Budapestje</title>
      <link>/cikk/20230626_akinek_a_himnusz_zenejet_koszonhetjuk_erkel_ferenc_budapestje</link>
      <pubDate>Mon, 26 Jun 2023 17:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6595</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4938_news_medium.jpg" length="223959" type="image/jpeg"/>
      <category>Erkel Ferenc</category>
      <category>Himnusz</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Nemzeti Színház</category>
      <category>opera</category>
      <category>Operaház</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Várszínház</category>
      <description><![CDATA[Ezer szállal kötődött a fővároshoz a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz zenéjének szerzője. Első bemutatkozása a pesti Nemzeti Kaszinóban volt, majd az egykori, Kerepesi úti Nemzeti Színház karnagya lett, itt mutatták be első operáját és az általa megzenésített Himnuszt is 1844-ben. A zenei oktatás megújításáért küzdött, miközben olyan kimagasló művekkel gazdagította az országot, mint a Bánk bán és a Hunyadi László című operák. Szemtanúja volt a hosszú XIX. század összes fontos változásának, Budapest világvárossá fejlesztésének, láthatta számtalan híres épület elkészültét. Lakott a budai Várban, a Belvárosban, az Andrássy úton, a Svábhegyen. Erkel Ferenc zeneszerző 130 éve hunyt el Budapesten, fővárosi életének színtereit mutatjuk be az évforduló alkalmából.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>A szerelem hozta Budapestre – Kilencven éve hunyt el Krúdy Gyula </title>
      <link>/cikk/20230519_a_szerelem_hozta_pestre_kilencven_eve_hunyt_el_krudy_gyul</link>
      <pubDate>Sat, 20 May 2023 12:30:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6550</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4893_news_medium.jpg" length="130607" type="image/jpeg"/>
      <category>Astoria</category>
      <category>Budapest</category>
      <category>irodalom</category>
      <category>Krúdy Gyula</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Margit-sziget</category>
      <category>Margitsziget</category>
      <category>Meteorszálló</category>
      <category>Óbuda</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>Pest</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Szindbád</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Krúdy Gyula a XIX. század végén érkezett az akkor rohamosan fejlődő Budapestre. Lenyűgözte őt az ezredévi kiállítás, a kávéházak, szerkesztőségek, szállodák, színházak világa. Csodálta a várost: a nyüzsgését, új épületeit, a modernségét. Albérletekben, szállodákban lakott, majd a Margit-szigeten élt, utolsó éveit pedig Óbudán töltötte. Életének színtereit a műveiből is megismerhetjük: írásaiban különös hangulatú képet festett a fővárosról és a lakóiról. A kilencven éve elhunyt Krúdy Gyula kedves budapesti helyeire látogattunk el.   ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title> A bánat költője volt – Száznegyven éve született Juhász Gyula</title>
      <link>/cikk/20230417_szaznegyven_eve_szuletett_juhasz_gyula_a_banat_koltoje</link>
      <pubDate>Mon, 17 Apr 2023 11:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6508</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4851_news_medium.jpg" length="201673" type="image/jpeg"/>
      <category>Juhász Gyula</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Lánchíd</category>
      <category>Nemzeti Szálló</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Rókus Kórház</category>
      <category>Siesta Szanatórium</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Bár alapvetően Szegedhez és az Alföldhöz kötődött, Juhász Gyula életének fontos színtereit Budapesten is megtaláljuk. A pesti egyetemen tanult, itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Csáth Gézával. Sokszor járt a fővárosban, megfordult lapkiadók székházában, és több fővárosi kórházban, szanatóriumban kezelték, hogy segítsenek letargikus állapotán. Cikkünkben a Nyugat első nemzedékének nagy lírikusára, az egyik első Baumgarten-díjas költőre emlékezünk születésének 140. évfordulóján.  ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Pesten érett íróvá a 200 éve született Madách Imre</title>
      <link>/cikk/20230127_pesten_erett_irova_200_eve_szuletett_madach_imre</link>
      <pubDate>Sat, 28 Jan 2023 09:00:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6330</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4744_news_medium.jpg" length="153549" type="image/jpeg"/>
      <category>Andrássy Gyula</category>
      <category>Arany János</category>
      <category>Hild József</category>
      <category>Kálvin télr</category>
      <category>Kálvin tér</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Lloyd-palota</category>
      <category>Lónyay Menyhért</category>
      <category>Madách Imre</category>
      <category>Nemzeti Kaszinó</category>
      <category>Nemzeti Múzeum</category>
      <category>Nemzeti Színház</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Pesti Magyar Színház</category>
      <category>Pollack Mihály</category>
      <category>Széchenyi tér</category>
      <category>Újépület</category>
      <category>Zittarbarth Mátyás</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni,  vívni,  zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.   ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>A Himnusz születésnapja: közös szavalására hív a kulturális minisztérium </title>
      <link>/cikk/20230116_a_himnusz_szuletesnapja_kozos_szavalasara_hiv_a_kulturalis_miniszterium</link>
      <pubDate>Mon, 16 Jan 2023 12:30:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6286</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4719_news_medium.jpg" length="690234" type="image/jpeg"/>
      <category>Budapest</category>
      <category>Himnusz</category>
      <category>Hírek</category>
      <category>Kölcsey Ferenc</category>
      <category>Kossuth tér</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>Országház</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <description><![CDATA[A magyar kultúra napján, január 22-én, a Himnusz 200. évfordulóján az Országház főlépcsőjén 200 gyermek, 100 anyaországi és 100 határon túli szavalja majd el nemzeti költeményünket. Ugyanebben az időpontban négy határon túli helyszínen, valamint Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Veszprémben is elszavalják majd minden idők egyik legfontosabb magyar versét.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>„Budán fogok lakni, de csak azért, hogy közel legyek Pesthez” – 145 éve született Ady Endre</title>
      <link>/cikk/20221122_pesten_mulatott_budan_remete_akart_lenni_145_eve_szuletett_ady_endre</link>
      <pubDate>Tue, 22 Nov 2022 13:00:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6111</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4625_news_medium.jpg" length="133961" type="image/jpeg"/>
      <category>Ady Endre</category>
      <category>Csinszka</category>
      <category>kávéház</category>
      <category>költészet</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Ady Endre a húszas évei végén érkezett Budapestre, és belevetette magát a nagyvárosi életbe. Éjszaka mulatott, nappal kávéházi asztalok mellett írta korszakalkotó líráját. A Három Hollóban egy fallal leválasztott asztal mellett dolgozott, de a Bristolban vagy a Meteorban is mindennapos vendég volt. Albérletekben, szállodai szobákban lakott, majd szanatóriumokban töltötte napjait, míg végül Csinszkával kötött házassága után saját otthona lett Budapest belvárosában. A ma 145 éve született Ady Endrére emlékezünk.    ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>A pesti kávéházak törzsvendége volt az egri remete – Száz éve hunyt el Gárdonyi Géza  </title>
      <link>/cikk/20221030_a_pesti_kavehazak_torzsvendege_volt_az_egri_remete_szaz_eve_hunyt_el_gardonyi_geza</link>
      <pubDate>Sun, 30 Oct 2022 10:00:00 +0100</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node6032</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4580_news_medium.jpg" length="572852" type="image/jpeg"/>
      <category>Apponyi Albert</category>
      <category>Bergh Károly</category>
      <category>Budapest</category>
      <category>Centrál kávéház</category>
      <category>Egri csillagok</category>
      <category>Feszty Árpád</category>
      <category>Gárdonyi Géza</category>
      <category>Gárdonyi tér</category>
      <category>Hadik</category>
      <category>Horvay János</category>
      <category>irodalom</category>
      <category>Jókai Mór</category>
      <category>Kálvin tér</category>
      <category>Kisfaludy Társaság</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Mikszáth Kálmán</category>
      <category>Móricz Zsigmond</category>
      <category>New York Kávéház</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>Pest-Buda</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Régi Képviselőház</category>
      <category>Semmelweis utca</category>
      <category>Üllői út</category>
      <category>Valéria Kávéház</category>
      <category>Ybl Miklós Virtuális Archívum</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Bár egri remeteként él a neve a köztudatban, Gárdonyi Géza Budapest kulturális és irodalmi életének rendszeres szereplője volt a XIX. század fordulóján. Szemtanúja volt a fejlődésnek indult város kiépítésének, újságíróként éveken át tudósított a Régi Képviselőházból, bejárása volt Fesztyék híres művészszalonjába, de a Centrál, a Valéria vagy a New York Kávéházban is törzsvendégként tartották számon. A ma 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk. ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Egy urbánus költő, aki rajongott a hegyvidékért – 65 éve hunyt el Szabó Lőrinc</title>
      <link>/cikk/20221009_egy_urbanus_kolto_aki_rajongott_a_hegyvidekert_65_eve_hunyt_el_szabo_lorinc</link>
      <pubDate>Sat, 08 Oct 2022 15:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node5937</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4530_news_medium.png" length="826356" type="image/png"/>
      <category>Damjanich utca</category>
      <category>irodalom</category>
      <category>költészet</category>
      <category>Krausz-palota</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Németvölgyi út</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Rákóczi út</category>
      <category>Siesta Szanatórium</category>
      <category>Szabó Lőrinc</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Szabó Lőrinc költő, író, műfordító Miskolcról érkezett Budapestre az 1910-es évek végén. A fővárosban akkor már pezsgett az irodalmi és a kulturális élet, melynek ő is rövid idő alatt a részévé vált. Kávéházakba, irodalmi szalonokba járt, gyakran megfordult a Babits és a Hatvany Lajos körül kialakult alkotói közegben. Lakott a nyüzsgő Pesten, majd évtizedeken át a csendesebb Budán. Akárcsak a pesti élet, a budai környezet és életforma is megjelent műveiben. A Nyugat második nemzedékéhez tartozó Kossuth-díjas költő 65 éve hunyt el.  ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Székelyföldről érkezett, és Budán lelt otthonra a 125 éve született Tamási Áron</title>
      <link>/cikk/20220920_szekelyfoldrol_erkezett_es_budan_lelt_otthonra_a_125_eve_szuletett_tamasi_aron</link>
      <pubDate>Tue, 20 Sep 2022 10:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node5894</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4506_news_medium.jpg" length="324099" type="image/jpeg"/>
      <category>író</category>
      <category>irodalom</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>népi irodalom</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Tamási Áron</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Tamási Áron író, az Ábel-trilógiák és számos remekmű szerzője Farkaslaka, Kolozsvár és Budapest között élt a második világháborúig. 1944-ben Budapestre költözött. Az ostromot barátoknál és Bajor Gizi színésznő otthonában vészelte át, majd megkapta Kádár Erzsébet festő és író Alkotás utcai bérlakását. Otthonában, ahol haláláig élt, született egyebek közt a Bölcső és Bagoly vagy egyik legérettebb műve, a Hazai tükör. Itt mondta tollba immár ágyban fekvő betegként befejezetlen önéletrajzi vallomását, a Vadrózsa ágát. A Kossuth- és négyszeres Baumgarten-díjas író 125 éve született.]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Aki budapesti kávéházakban írta meg életművét – 135 éve született Karinthy Frigyes</title>
      <link>/cikk/20220626_a_kavehaz_volt_a_masodik_otthona_135_eve_szuletett_karinthy_frigyes</link>
      <pubDate>Sun, 26 Jun 2022 13:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node5624</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4344_news_medium.jpg" length="86670" type="image/jpeg"/>
      <category>Böhm Aranka</category>
      <category>Centrál kávéház</category>
      <category>Hadik Kávéház</category>
      <category>irodalom</category>
      <category>Karinthy Frigyes</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Múltidéző</category>
      <category>New York Kávéház</category>
      <category>Örökségünk</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Újbuda</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[A pesti utca népszerű alakja volt, akinek megállt a busz és a villamos, akit fesztelenül szólítottak meg a járókelők, és aki élvezte, hogy mindenki megismeri. Humoreszkjeiben, regényeiben, novelláiban, verseiben sűrűn megjelenik a város, amelyhez hozzátartozott, s amelynek lakóiról árnyalt, sokszor egészen karikírozott képet festett. Karinthy Frigyes kávéházakban élte az életét, a Hadik, a New York és a Centrál asztalainál írta meg hatalmas életművét.
]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Ötven éven át építtették kolostorukat a klarissza apácák, ma az ELTE-nek ad otthont</title>
      <link>/cikk/20220614_otven_even_at_epittettek_kolostorukat_a_klarissza_apacak_ma_az_elte_nek_ad_otthont</link>
      <pubDate>Tue, 14 Jun 2022 11:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node5591</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4314_news_medium.jpg" length="493173" type="image/jpeg"/>
      <category>Csáky Franciska</category>
      <category>építészet</category>
      <category>klarissza rend</category>
      <category>kolostor</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Pollack Ágoston</category>
      <category>Pollack Mihály</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Alamizsnából, hitelekből közel ötven év alatt építtették fel a klarissza rend apácái zárdájukat a mai Szerb utca 21. – Királyi Pál utca 1–3. szám alatt a XVIII. században. A zárt sorú beépítésű, háromudvaros kolostor barokk magja egy középkori romtemplom falmaradványait őrzi. Az apácarend feloszlatása után többször átalakított épületegyüttesben működött papnevelde, kórház, börtön, majd a Pesti Királyi Főzálogház. Lebontása a XX. században kétszer is felmerült, de szerencsére megmaradt: ma az ELTE intézményeinek ad helyet a műemlék. ]]></description>
    </item>
    <item>
      <title>Apja árnyékában alkotott a ma 215 éve született Pollack Ágoston</title>
      <link>/cikk/20220609_apja_arnyekaban_alkotott_a_ma_215_eve_szuletett_pollack_agoston</link>
      <pubDate>Thu, 09 Jun 2022 09:00:00 +0200</pubDate>
      <guid isPermaLink="false">node5564</guid>
      <enclosure url="https://pestbuda.hu/uploads/media/news/0001/05/thumb_4301_news_medium.png" length="317972" type="image/png"/>
      <category>építészet</category>
      <category>kultúra</category>
      <category>Műemlék</category>
      <category>PestBuda</category>
      <category>pestbuda.hu</category>
      <category>Pollack Ágoston</category>
      <category>Pollack Mihály</category>
      <category>Ybl Miklós</category>
      <dc:creator><![CDATA[Simon Flóra]]></dc:creator>
      <description><![CDATA[Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott. 
]]></description>
    </item>
  </channel>
</rss>
