Budapest

Felavatták a Petőfi család felújított síremlékét Felavatták a Petőfi család megújult síremlékét szombaton a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A sírban Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária, felesége, Szendrey Júlia, gyermekük, Petőfi Zoltán, valamint a költő öccse, István nyugszanak.

Amikor magyar neveket kaptak a budai dombok – 175 éve volt a dűlőkeresztelő Tudják, hogy hol található Budán a Burgerberg vagy a Feldhut, esetleg a Reiche Reid? Sőt vélhetően, ha azt mondják, hogy el kell utazni Dreihotterbe, akkor senki nem arra gondol, hogy a 21-es buszra szálljon fel. A budai városrészek ma szép, hangzatos és néha ősinek hangzó magyar neveket viselnek, ám ez csupán 1847-től van így, amikor egy csapásra szinte minden budai területet átneveztek. Ez volt a híres dűlőkeresztelő.

A reformkorban volt az első pesti lóverseny Széchenyi István szervezésében Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt.

Lechner Ödönhöz kötődik a szecesszió világnapja A szecesszió világnapját magyar kezdeményezésre 2013 óta ünnepeljük minden év június 10-én. Ez a nap a századforduló két híres építészéhez kötődik: ekkor halt ugyanis meg Lechner Ödön (1914-ben) és Antoni Gaudí (1926-ban). Az Iparművészeti Múzeum kéthetes ünnepléssel készül, és ezalatt számos budapesti szecessziós épületet mutat be az érdeklődőknek.

A királyi palota építője 175 éve született – Hauszmann Alajosra emlékeztek A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékeztek csütörtökön a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a Kossuth téri Királyi Kúria, a New York-palota, a Műegyetem központi épülete, valamint a királyi palota bővítésének és átépítésének tervezője, de számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire.

A Lánchíd felújítása miatt két hónapra lezárják a budai alsó rakpart egy szakaszát A Lánchíd korszerűsítési munkái miatt június 20-tól augusztus közepéig lezárják a Halász utca és a Döbrentei tér közötti rakpartszakaszt a forgalom elől. Ugyanakkor ebben az időszakban a pesti alsó rakparton mindennap, így hétvégenként is lehet majd gépjárművel közlekedni.

Új utcanevekről döntött a Fővárosi Közgyűlés – Ezentúl Horn Gyula sétány is lesz Szabad-e egy ellentmondásos politikusról utcát elnevezni Budapesten? Ez volt az egyik legfontosabb kérdés a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén. Végül a testület megszavazta, hogy legyen Horn Gyula sétány a XIII. kerületben.

A Fiumei úti sírkertben avattak emléktáblát Jókai Anna tiszteletére Jókai Anna halálának ötödik évfordulóján avatott emléktáblát a Nemzeti Örökség Intézete a Fiumei úti sírkertben. A nemzeti emlékhelyen nemcsak tábla, de mostantól a főbejáratnál található tér is őrzi a kilencven éve született író nevét, aki a Nemzeti Kegyeleti Bizottság első elnöke volt.

Megkezdődtek a Jókai-kertben az építési munkák Megújul a Jókai-kert és benne a műemléki védettségű Steindl-villa, amely jövő ősztől egy új természetismereti kiállítóhelyként várja a látogatókat. Az építési munkálatok már megkezdődtek.

Budapest tündérváros: így ünnepelték Ferenc József megkoronázását A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.

Városnéző villamos közlekedik egész nyáron a fővárosban Városnéző járat közlekedik hétvégente a 19-es villamosvonalon a Kosztolányi Dezső tér és a Margit híd, Budai hídfő megállók között. A villamoson turisztikai érdekességek lesznek hallhatók az útvonal mentén látható nevezetességekről, többek között a Hadik kávéházról, a Szent Gellért térről, a Rudas fürdőről, a Várkert Bazárról, a Lánchídról, a Batthyány térről és a Margit hídról is.

A pesti Sóhivatal vége – Így született a József nádor tér A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.

Harmincöt éve adták át a Közlekedési Múzeum újonnan épített szárnyát A Közlekedési Múzeum életében 35 éve nagy jelentőségű esemény történt, 8 év építkezés után átadták az új épületszárnyat. A múzeum súlyos helyhiányát ugyan enyhítette, de minden problémára nem adott megoldást a korszakban modernnek számító új szárny.

Gróf, miniszter és magyar hazafi – Aki az első főúri rezidenciát építtette a Palotanegyedben Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen – üzente arisztokrata társainak gróf Festetics György, aki az osztrák fővárosban az 1850-es években, a magyar fővárosban, a mai Pollack Mihály téren az 1860-as években építtetett rezidenciát. Az itáliai palazzók mintájára Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota lenyűgözően szép lett, fényes tükörtermében, díszes szalonjaiban, elegáns márványtermében bolyongva eszünkbe juthat, hogy ugyanitt sétálhattak az 1867-es Andrássy-kormány tagjai is, lévén, hogy Festetics György is miniszteri posztot kapott. Járják be velünk ezt a fényűző palotát, amely az első főúri rezidencia volt a mágnásnegyedben!

Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.

Megnyílt a Szépművészeti Múzeum impozáns Barokk Csarnoka A Reneszánsz Csarnok, valamint a Román Csarnok mellett a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti holnaptól a nagyközönség. Az építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva.

A fővárosi vállalkozók közel kétharmada ellenzi a pesti alsó rakpart végleges lezárását A budapesti vállalkozások többsége nem ért egyet a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának az autóforgalom előli végleges lezárásával. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint ez akadályozhatja a térségben a lakosság, a vállalkozások és a közületek ellátását is.

Kutak, források, fürdők a XII. kerületben: a víz szerepéről nyílt kiállítás a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben Már Mátyás idejében is a hegyvidéki kutak biztosították a budai Vár vízellátását, de Erzsébet királyné és József nádor is svábhegyi vizet ivott – derül ki a Hegyvidék és a víz kapcsolatát bemutató új kiállításon, amely a Lóvasút Rendezvényközpont mellett, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében nyílt meg szerdán.

Újraindul a Libegő a hétvégén Június 4-től újra jár a zugligeti libegő, amelynek befejeződött az egy hónapos nagyjavítása.

Ferenc József ajándéka – 120 éve avatták fel Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobrát a Kodály köröndön Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.

Rubik-kocka, Gömböc, önvezető autó – Kiállítás mutatja be a Műegyetem elmúlt 240 évét A BME új látogatóközpontjában megnyílt tárlat bemutatja a Műegyetem tevékenységét, világszínvonalú eredményeit, történeti érdekességeket, híres műegyetemisták találmányait. Az érdeklődők megnézhetik az önvezető modellautót, az üvegbetont, a kisműholdat, de tájékozódhatnak a drónfejlesztésről is. Olyan relikviákkal is találkozhatnak, mint a Rubik-kocka, a hologram, a Gömböc vagy a rektori lánc.

Felavatták a Siketlimpiai Bajnokok Falát az Olimpia Parkban A belvárosi Olimpia Parkban elhelyezték a 62 magyar hallássérült sportoló nevét tartalmazó falat.

Feltárul a modern építészet világa – Bejártuk a Walter Rózsi-villát A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.

Csak egy ház a sarkon – A magyar művelődéstörténet fontos helyszíne az Üllői úton Az Üllői út 17. szám alatt, az Erkel utca sarkán álló lakóház nem tűnik ki környezetéből, nincsenek különlegesebb épületdíszei, arányos és egyszerű. Mégis fontos és érdemes a bemutatni, mert olyan kiemelkedő személyiségek otthona és találkozási helye volt, akik óriási hatást gyakoroltak irodalmunkra, színházi életünkre, képzőművészetünkre és építészetünkre.

Az Országház utca rejtett kincse – Egy kalandos történetű díszterem A budai Várban, a keskeny Országház utca egy- és kétemeletes házai között sétálva nem is gondolnánk, hogy az egyik milyen hatalmas dísztermet rejt. Pedig tulajdonképpen logikus, hiszen az utca neve már sugallja, hogy egykor itt az ország legnagyobb főurai is megjelentek, nekik pedig reprezentatív terem dukált. A kalandos történetű helyiség életében 1929. májusának végén fordulópont következett be, ugyanis több évtizedes elhanyagoltság után visszaadták régi fényét.

A síremlékművészet remekei a Fiumeiben – Szoborparkként is megismerhetjük a sírkertet A Fiumei Úti Nemzeti Sírkert nem csupán az ország nagyjainak nyugvóhelyeként érdemel kiemelt figyelmet, de a síremlékekhez tartozó szobrok, műalkotások is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Alaposabb megismerésükhöz mostantól a sírkertben járva már a telefonunkat is használhatjuk: a művészeti szempontból legkiemelkedőbb szobrokról és alkotójukról QR-kód segítségével olvashatunk ismertetést.

Új barlangot találtak Budán A II. kerületi Alsó Törökvész út egy szakaszán megsüllyedt a járda, ezt feltárva kiderült, hogy hasadékok és egy barlang rejtőzik a föld alatt.

200 éve született Bókai János, a Stefánia Gyermekkórház megteremtője Bókai János korának legismertebb és legelismertebb magyar gyermekorvosa volt. 1841-ben került Pestre, ahol az egyetem elvégzése után egy életre elkötelezte magát a szegény gyermekek gyógyítása mellett. Fia visszaemlékezéseiből élénk képet kaphatunk a XIX. századi Pestről, különös tekintettel arra, hol lakott és dolgozott a hazai gyermekgyógyászat egyik megalapozója, az Üllői úti gyermekgyógyászati klinika megteremtője.

Felújítják az Ecseri úti metrómegálló környékét Az Ecseri úti metrómegálló felszíni rendezésére írt ki tervpályázatot Ferencváros Önkormányzata. A téren egységes arculatú, új pavilonokat terveznek, a buszmegállók pedig kikerülnek a tér szélére, így több hely jut majd új növényeknek. A munkálatok várhatóan jövő tavasszal kezdődhetnek meg.