egyház

183022_fortepan_44841_pasareti_templom.jpg Megújulás és újrakezdés jöhet Pasaréten : őszre készülhet el a ferences templom felújítása és a plébánia új épülete Hamarosan új lendületet kaphat Budapest egyik első modern templomának élete: a Rimanóczy Gyula tervezte, 1934-ben elkészült Pasaréti téri épületben a közelmúltban kezdődött el az az igen látványos beruházás, amely során megújul a templomhoz tartozó plébániaépület, korszerű könyvtár létesül, és a szomszédban felépül a modern templom stílusát továbbvivő közösségi ház is. A munkák miatt a II. kerületi templomot július–augusztusban lezárják, az átépítés várhatóan ősszel fejeződik be.
Pápák Budapesten – Több egyházfő is járt a magyar fővárosban a megválasztása előtt Igazi meglepetésként hatott a közelmúltban a bejelentés: Ferenc pápa idén ősszel Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére. Hasonló eseményre legutóbb épp harminc éve, 1991-ben került sor, amikor II. János Pál pápa járt a magyar fővárosban. Rajta kívül négy olyan katolikus egyházfőről tudunk, aki megfordult Budapesten, igaz még azelőtt, hogy római pápává választották. De mit ismertek meg az eddigi pápák a fővárosunkból? XI. Piusz 1891-ben itt látott először villamost, XXIII. János 1930-ban a Szent Imre-emlékévre érkezett, XII. Piusz és VI. Pál az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson vett részt. Bár még egyikőjük sem pápaként járt nálunk, mégis sokat jelentett számukra és a magyarok számára, hogy megismerték Budapestet.
Az összmagyarság jelképe, bár sosem járt Budapesten a 450 éve született Pázmány Péter Amikor Pázmány Péter 1635-ben a felvidéki Nagyszombatban megalapította Magyarország máig fennálló egyetemét, Buda és Pest török kézen volt, így a magyar barokk irodalom egyik legkiválóbb írója, egyben a magyar kereszténység kiemelkedő alakja nem járhatott a mai Budapest területén. Emlékét ennek ellenére ma két fővárosi egyetem is őrzi, s több szobor, róla készült alkotás is jelzi, hogy a 450 évvel ezelőtt született katolikus főpap, esztergomi érsek a magyar kultúra kimagasló alakja: életműve közéleti, művelődési, egyházi és irodalmi szempontól is jelentős és megkerülhetetlen.
Az elmaradt ünnep – Meglepően változatos a Szent Jobb-körmenetek története Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, amelyet ekkor már országos érdeklődés kísért.
Átadták az egykori Regnum Marianum székházat Átadták az egykori Regnum Marianum székházának felújított épületét a VII. kerületi Damjanich utcában. Az épületben katolikus kulturális központ fog működni konferenciatermekkel, 80 férőhelyes szállással, emellett kápolna és irodák is helyet kapnak benne. A központnak fontos szerepe lesz az Eucharisztikus Világkongresszus helyszíneként is.
Száz éve szentelték fel a pesti piarista kápolnát Száz esztendővel ezelőtt, az I. világháború végóráiban fontos katolikus egyházi – de kulturálisan és közéletileg is jelentős – esemény zajlott Budapesten: Várady Lipót Árpád kalocsai érsek felszentelte a piaristák új budapesti épületének kápolnáját.
Misézőhelyet építenek a Normafánál A XII. kerületi, Anna-réti szakrális hely történetén nyomot hagytak a XX. század viharai. Az új pályázat kiírói várják az ötleteket a tervezett szabadtéri misézőhely és emlékhely kialakítására.
A tabáni rác örökségre emlékeznek A tabáni szerb ortodox székesegyházra emlékezik a BTM új kiállítása.
Új kivilágítást kapott a Sziklatemplom keresztje A magyar nemzet hányatott sorsának és időszakának szimbóluma is lehet a Gellért-hegy déli oldala.
Elkezdődött a Szent István-könyvhét Erdő Péter bíboros fontosnak nevezte, hogy a könyvhetet szervező Szent István Társulat más egyházi kiadókkal összefogva évente egyszer kimegy az utcára, és ráirányítja a figyelmet a keresztény vallásos irodalomra.
Hit és Herminamező: nyolcvan éves a Szentlélek-plébániatemplom A neoromán, háromhajós, kereszthajóval ellátott herminamezői templom felszentelése Serédi Jusztinián (1884–1945) hercegprímás, érsek szolgálatával történt 1937. november 14-én. Olvassa el a történetét!
A kegyesrendiek Pesten: 300 éves a piarista oktatás és a gimnázium A piarista rend négy tagja nem sokkal a török háborúk és kuruc szabadságharcok után, 1717 októberének végén érkezett meg Pestre, a belvárosi templom szentélyének sarkában álló rozzant házikóba. Hogyan jutottak el a piaristák egy kis viskóból a modern oktatási központig Pest belvárosában?
A keresztény művészetről konferenciáznak A 21. század keresztény egyházi művészetéről rendez konferenciát az MMA a Pesti Vigadóban.
Bővül az újbudai Magyar Szentek Temploma Közösségi épületet kap a XI. kerületi Magyar Szentek Temploma.
Új közösségi háza lett a Felső-Krisztinavárosi Plébániának Az Apor Vilmos téri templommal egy telken álló épület története során számos tulajdonos- és funkcióváltáson esett át.
Háromszáz éves a Piarista Gimnázium Kiállításon, konferencián mutatják be a piarista rend életét és oktatói munkáját a Piarista Gimnázium 300. évfordulóján.
Megnyílt a Deák téri lutheránus sziget Átadták Budapesten a felújított Deák téri evangélikus Insula Lutherana (lutheránus sziget) Kulturális és Lelkiségi Központot. Az ünnepség keretében megnyitották az átalakított Evangélikus Országos Múzeumot és a benne kialakított, Luther öröksége című új állandó kiállítást.
Ikertornyok pesti módra Pest gyönyörű, Budára mosolygó Duna-parti házsorának van egy kis szépséghibája: a Petőfi téri ortodox templom. Pontosabban annak is az egyik, világháborúban lerombolt és a kétezres években kurtán-furcsán kipótolt tornya. De most talán végre helyreállhat a régi harmónia.
Megszületik a reformáció köztéri installációja A Kálvin téren fog állni 2017 januárjától a Reformáció 500. évfordulójának köztéri installációja.
1956-ra emlékezik a református egyház A forradalom 60. évfordulója alkalmából emlékülést és Kálvin téri istentiszteletet tart a Magyarországi Református Egyház.
Jön az Ars Sacra Fesztivál Több mint hatszáz ingyenes zenei, irodalmi, művészeti programmal várja vendégeit az Ars Sacra Fesztivál Budapesten, valamint vidéken és a határon túl is.
A reformációra koncentrál a Magyar Nemzeti Levéltár Nagyívű projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár a magyarországi reformáció feldolgozására és az ismeretek terjesztésére.

További cikkeink