pestbuda.hu

Budapest főpolgármestere volt, de alig ismerik a nevét a 150 éve született Ripka Ferencnek Ritkán találkozunk Ripka Ferenc nevével, pedig nyolc éven keresztül, 1924–1932 között állt Budapest élén. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb hatású városvezetőjeként sokat tett a főváros közegészségügyének fejlesztése érdekében. Emlékét ma egy óbudai utca és egy emléktábla őrzi egykori lakóhelyén, a Gellérthegy utcában.

Új üzletház válthatja a több mint 40 éves szolgáltatóházat Kelenföldön Az 1970-es évek elején a Kelenföldi lakótelepen élők gyakran panaszkodtak a szolgáltatások hiányára, ennek orvoslására építették az évtized második felében a szolgáltatóházat, amelynek két szintjén szinte minden volt, ami kellett. A Tétényi út, Etele út sarkán álló, mára elavult épületet most a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat eladni készül, helyén az elképzelések szerint ismét szolgáltatóházat alakítanának ki.

József Attila költő és Arany Dániel matematikus ugyanabban a zuglói házban lakott A zuglói Korong utcában az egyik villaépület két emléktáblával hívja fel magára a figyelmet. A 6-os számú házban élt Arany Dániel matematikus és József Attila író. Az épületet idén a Budapest100 programsorozatban mutatták be részletesebben.

250 éve hunyt el a magyar barokk stílusteremtője, Mayerhoffer András A hazai barokk-rokokó építőművészet egyik meghatározó alakja a salzburgi születésű Mayerhoffer András, akit az úgynevezett Grassalkovich-stílus vagy gödöllői stílus megalkotójaként is ismerünk. A 250 éve elhunyt építőmester és építész munkái – például az első pesti kéttornyú római katolikus templom vagy az egykori Péterffy-palota a Piarista utcában – ma is meghatározó elemei a budapesti városképnek.

Héber számlapos óra került az óbudai zsinagógára A fennállásának 200. évfordulóját ünnepli idén az óbudai zsinagóga, amely most visszakapta egykori homlokzati díszét, a héber számlapos órát is.

Egy hely, amit már a rómaiak is kedveltek – Fedezzük fel együtt a Római-partot! Ha valakinek a strandolás, lángosozás jelenti a kikapcsolódást, úti célként többnyire a Balaton jut eszébe. Pedig Budapesten a Római-part is kínál hasonló lehetőséget. Itt nyílt meg 2021 nyarán – hosszú szünet után – a főváros első legális dunai szabadstrandja. Ám ennél a Római-part sokkal több. A terület az egyetlen igazi vízparti élményt nyújtó helyszín a budapesti Duna-szakasz mentén, sajátos miliője magával ragadja a látogatót. Aki a mintegy öt kilométeres partot valóban meg akarja ismerni, többórás kirándulásra készüljön, mint ahogy ezt mi is tettük. Tartsanak velünk!

Még megtekinthető a Czigler Győző-kiállítás a Fővárosi Levéltárban Október végéig látogatható az a tárlat, amely Czigler Győző építőművészetét mutatja be. A Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállítása a magyar historizmus sokat foglalkoztatott építőművészének pályájával ismerteti meg az érdeklődőket tablók és makettek segítségével.

Műemléki kutatás készült a szecessziós kórházi épületről A környéken élők többsége még ma is csak volt orosz kórház néven emlegeti az Észak-Pesti Kórházat, amelynek épületei Pestújhelyen, egy több mint 7 hektáros parkosított területen vannak. Az intézmény eredetileg elmegyógyintézetnek épült szecessziós stílusban. Az intézmény felújításhoz szükséges terveket és a műemléki kutatást a közelmúltban végeztette el a tulajdonos XV. kerületi önkormányzat.

Az egykori amerikai katonai temető helyén parkot alakítanak ki Sasadon Parkot alakítanának ki a Budaörsi úton, az egykori amerikai katonai temető helyén. A pontos funkciókról még zajlanak az egyeztetések; felmerült többek között, hogy kültéri kiállítások helyszíne is lehetne a terület, amelyen sok értékes cserje, idős fa található.

A BKV is bemutatkozik a Budapest100 programban A Budapest100 programhoz az idei évben a BKV is csatlakozik: a cég Erzsébetvárosban álló székházát és a ferencvárosi Ferenc Áramátalakítót nézhetik meg belülről is az érdeklődők szeptember második hétvégéjén.

Kenyér- és lisztjegyet vezettek be 80 évvel ezelőtt Budapesten Bár látszólag a békés mindennapok jellemezték 1941-ben Budapestet, a háború hatásai már éreztették hatásukat. Korlátozták a húsfogyasztást, a gépkocsik használatát. Cukrot és zsírt már 1940-től csak jegyre lehetett vásárolni, és 80 évvel ezelőtt bevezették a liszt- és kenyérjegyet is. Ez a korlátozás Budapestet és környékét érintette 1941 szeptemberében.

Megnyílt az új uszoda a Belvárosban A Vadász utca 30. szám alatt épült V.30 Belvárosi Sportközpontot a nyári próbaüzem után szeptembertől már nemcsak az V. kerületben élők, hanem bárki megtekintheti és ki is próbálhatja. Az ökológiai és energiahatékonysági szempontok szerint épült létesítményben sportpályák, 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellnessrészleg is üzemel.

Egy kis Róma Budapesten – A Szent Péter-bazilika főoltárát építették fel a Hősök terén 1938-ban Napjainkban zajlik Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami az egyik legnagyszabásúbb rendezvény a katolikus egyházban. Megrendezése mindig nagy megtiszteltetés az adott városnak, Budapest pedig olyan szerencsés, hogy már másodjára adhat otthont az eseménynek. Első alkalommal, 1938-ban a szervezők azzal fejezték ki hálájukat a Vatikánnak a lehetőségért, hogy a Szent Péter-bazilika főoltárát építtették fel a Hősök terén.

Emléktáblát állítottak Szendrey Júlia egykori lakóházán Élete utolsó hónapjaiban a józsefvárosi Horánszky, egykori Zerge utca 13. szám alatt élt Szendrey Júlia költő, író és fordító, Petőfi felesége és múzsája. Emlékét mostantól emléktábla is őrzi a Palotanegyedben lévő ház homlokzatán.

A híres Fészek Klub 120 éve nyílt meg A Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubja, azaz a Fészek Klub 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca, Dob utca sarkán. A legendás klub a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye volt évtizedeken keresztül, ma már inkább csak rendezvényhelyszín. Ahogyan az egykori pezsgő klubélet, úgy az eredeti elegáns, szecessziós épület és pazar berendezése is már a múlté.

Budapestre figyel a világ – Megkezdődött az eucharisztikus kongresszus Budapest immár második alkalommal ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. A kiemelt helyszínek – Hősök tere, Hungexpo, Szent István-bazilika, Kossuth tér, Zeneakadémia – mellett a város több pontján is lesznek programok, koncertek, színpadi bemutatók.

125 éve adták át a Nagykörutat – Budapest főútját az ezeréves Magyarország ünnepén avatták fel Ma Budapest egyik legforgalmasabb útja a Nagykörút, amelyet szebbnél szebb bérházak szegélyeznek. Kiépítése 25 évig tartott, megnyitásához házakat kellett elbontani, vasútállomást arrébb helyezni, területet feltölteni, de végül 125 éve, 1896. augusztus 31-én a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan is átadhatta Budapest közösségének.

Pályázatot írtak ki a Magyar Építészeti Múzeum megtervezésére Az egykori BM-kórház Bajza utca és Városligeti fasor sarkán lévő telekegyüttesén alakítják ki a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot. A nyáron befejezett bontások után a területen jelenleg már csak két historizáló szanatóriumépület áll. A tervezett épület kisebb lesz az elbontott házaknál, így a telken nagy zöldfelület marad.

Újabb épület nyeri vissza eredeti formáját a Kodály köröndön Idén elkezdődött és várhatóan jövőre fejeződik be a Kodály körönd északi palotájának felújítása. Az Andrássy út és a Szinyei Merse Pál utca találkozásnál álló Hübner-ház a körönd négy látványos neoreneszánsz épületének egyike. A Bukovics Gyula tervezte és 1884-ben elkészült palotának eredetileg négy tornya volt, de kettőt még a II. világháborúban elveszített. A most folyamatban lévő munkálatok során ezeket is visszaépítik, emellett a homlokzatot kívül-belül felújítják.

Elkészült a tetőszerkezete, átadták a Nyugati pályaudvar megújult csarnokát Az 1877-ben elkészült pályaudvar tavaly kezdődött nagy rekonstrukciója során már felújították többek között a 144 éves épület jellegzetes tornyait és üvegfalait, most pedig elkészült a csarnok tetőszerkezetének és belső terének rekonstrukciója, így újra birtokba vehették az utasok. A munkák azonban tovább folytatódnak, a teljes felújítás várhatóan jövő nyárra fejeződik be.

Nyolcvanöt éves a legújabb Bécsi kapu Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1936-ban építették újjá a budai Vár Bécsi kapuját. A terv már hat évvel korábban is megfogalmazódott, de a gazdasági válság miatt csak ekkorra tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. Az építkezés apropóját pedig Buda visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulója adta: a város 1686. szeptember 2-án került újra keresztény kézbe.

A Neuschlosz fivérek alkották a Szent István-terem intarziás parkettáját Augusztus 20-tól bárki megtekintheti a Budavári Palota megújult déli összekötő szárnyában található, újjáépített Szent István-termet. A díszterem szépségéhez, egyediségéhez a különleges intarziás parkettája is hozzájárul. De kik alkották meg eredetileg ezt az egyedi padlózatot? Ismerjük meg a Neuschlosz fivérek munkásságát!

Új tornyok az Amerikai úton – Megújult a Mazsihisz Szeretetkórházának főépülete Felújították a Mazsihisz budapesti Szeretetkórházának Amerikai úti új főépületét, amely eredetileg 1914-ben épült és 1994-ben kapta vissza a hitközség az Uzsoki utcai kórháztól. A megújult, 2300 négyzetméteres épület jellegzetes tornyokat is kapott.

Diana, Margit, Erzsébet és Hungária – Elfeledett fürdők Budapest múltjából Lassan véget ér az idei nyár, és a hirtelen beköszöntött hűvösebb idő már nem kedvez a strandolásnak. Szerencsére Budapest számos gyógyfürdővel is büszkélkedhet, amelyeket akár a hűvösebb időben is felkereshetünk, elég csak a Széchenyire, a Rudasra vagy a Gellértre gondolni. Sajnos szép számmal akadnak olyan fürdők is, amelyeket ma már nem élvezhetünk, pedig építészeti szempontból is jelentősek voltak. Íme, 3+1 fürdő Budapest múltjából!

A magyar buszgyártás ikonikus darabja volt az Ikarus 66 – Most felújítva láthatjuk a Közlekedési Múzeumban Különleges buszt mutatott be tegnap a nagyközönségnek a Közlekedési Múzeum: az utolsó tíz legyártott Ikarus 66-os modell egyikét. A járművet többéves restaurálás után állították ki Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. Budapest egykor ezektől az Ikarus buszoktól várta, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé váljon a közlekedés, a fővárosi utasok azonban kényelmetlennek találták őket.

Római kori temetkezéseket tártak fel Óbudán Késő római kori temetkezésre bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei az óbudai utca egyik telkén, ahol egy kőfal és tárológödrök maradványai is előkerültek.

Ahol Jókai Mór és ifj. Johann Strauss találkozott – Tűzvész pusztította el a lipótvárosi Német Színházat Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

Jövő nyáron elkezdődhet a rakpartok átalakítása is A Budapesti Közlekedési Központ és a tervező cégek képviselői aláírták azt a szerződést, amelynek értelmében elkészítik a belvárosi Duna-part átalakításának kivitelezési terveit. A felújítás jövő nyáron kezdődhet el – olvasható a BKK honlapján.

Megkezdődött a Műcsarnok felújításának előkészítése A Műcsarnok Hősök terén álló épülete a Millenniumi Kiállításra épült fel Schickedanz Albert építész tervei szerint. Fennállásának 125. éves évfordulóján megkezdődött az épület teljes körű felújításának előkészítése.