A 260 oldalas, ingyenesen letölthető kiadvány gazdag fotóanyaggal követi végig a Csepeli Szabadkikötő elmúlt 90 esztendejének történetét. A különleges kortörténeti dokumentum mellett fotók, újságkivágások, térképek és tervrajzok is szerepelnek az albumban.
Vannak könyvek, amelyekk megérdemelnék, hogy helyet kapjanak a téma iránt érdeklődő minden ember könyvespolcán. Ennek a kötetnek a megvalósulásához elképesztő mennyiségű munka kellett, tulajdonképpen egy hatalmas adattárnak is tekinthető. Lapozgatása közben megtörténhet velünk, hogy kedvet kapunk felkerekedni, bebarangolni a várost és az épületeket saját szemünkkel is megismerni.
Különleges kis könyv jelent meg a szerelemről. Versek, magyar költőktől. Mi köze ennek Budapesthez? Annyi, hogy a kötetben szokatlan módon budapesti szobrok szerepelnek illusztrációként.
Ha bárkit megkérünk arra, hogy mondjon magyar építészeket, nagy valószínűséggel Ybl Miklós és Lechner Ödön neve kerül elő a leggyakrabban. Ez nem is véletlen, ezzel a két termékeny és nagy jelentőségű alkotó több művével találkozhatunk akár nap, mint nap a várost járva. Ismerjük-e a kort, amelyben éltek és alkottak? Hallottunk-e kortársaikról? Ebben lehet segítségünkre az alábbi kötet.
Ha érdeklődünk az építészet iránt, a boltokban sok könyvet találunk, ami ezt a témakört dolgozza fel. Gyakran azonban hozzáértőként is könnyű elakadni a stílusok útvesztőjében, ilyenkor jól jön egy olyan kötet, amit lekapva a polcról átfogó képet kaphatunk a különböző irányzatokról, magyar példákkal alátámasztva.
Idén különösen aktuális A Várnegyed ostroma című, megrendítő és sokkoló személyes történeteket is felelevenítő kötet, amely Budapest fennállásának talán legnehezebb időszakát mutatja be, az I. kerületre fókuszálva. A főváros ostroma ugyanis 1945-ben, azaz 75 évvel ezelőtt fejeződött be.
A világhírű természetvédő és kutató, Jane Goodall többször járt már Magyarországon. Kevesen tudják, hogy van egy róla elnevezett tanösvény Budapesten, amelyet legalább egyszer minden budapestinek látnia kellene. Ez a II. kerületben található, annak is a belvárostól távolabb eső részén, Pesthidegkúton. De mit is keresett Goodall errefele?
A népszerű magyar író, az „erdész-vadász” irodalom legismertebb művelője, Fekete István 120 éve született és 50 éve halt meg. A dupla évforduló alkalmából kialakították a közel 800 méter hosszú Fekete István tanösvényt, amely a II. kerületi Széher úttól a Hárs-hegyi-nyeregig vezet.
Van egy hely Budapest határában, amelyről keveset hallani most, de régen sem volt a köztudatban sajnos. Mária a magyarok nagyasszonya, a magyarság királynéja 1038 óta. A fia halála miatt utód nélkül elhunyt Szent István király a kezébe ajánlotta az országot. Azóta Regnum Marianumként emlegetik latin források, és számtalan földrajzi hely lett Máriáról elnevezve. Azonban sziklaalakzatból csak kettő, amelyből az egyik Budapest a mai határánál van (a másik az erdélyi Békás-szorosban).
A Népliget közparki fejlesztését, a park természeti értékeinek védelmét közösségi tervezéssel készíti el a Fővárosi Önkormányzat. Év végéig várják a parkhasználók véleményét a Népliget megújításáról.
A XI. kerületi Gazdagréten a Kaptató sétány sport- és szabadidőpark megnyitotta kapuit. A parkba látogatókat nagyobb füves terület, fitnesz park, kutyafuttató és sakkasztal várja.
Átadták a megújult Görgey parkot Csepelen, amit a helyi lakosok javaslatai alapján alakítottak ki. A parkban szökőkút, futókör és sportolási lehetőségek is vannak, a zöld területen 40 fát ültettek el.
Márai Sándor író bronzba öntött portrészobrát állították fel Újpest kertvárosában, a Szent László téren.
Átadták George H. W. Bushnak, az Egyesült Államok 41. elnökének szobrát a Szabadság téren. Az egész alakos, bronzból készült alkotás Ronald Reagan szobrának közelében kapott helyet.
Felavatták Tóth Ilona szigorló orvosnak, az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik szimbolikus alakjának mellszobrát a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet udvarán.
Hauszmann Alajos, a Teleki család és Strobl Alajos leszármazottai is visszatekintenek ránk azokról a portrékról, amelyekből csütörtökön nyílt kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán. A november 15-ig megtekinthető Budavári Legendák tárlat a Várhoz kötődő emberek izgalmas sorsán keresztül mutatja be, hogyan szövődik bele a budai Vár élete és történelme a nyüzsgő Budapestébe.
A budai Várban lévő Hébé-kút vagy másik ismert nevén Artemisz-kút ma egy meghitt kis névtelen téren áll a Magdolna-torony tövében, az Úri utca északi végénél. Úgy tűnik, itt végre otthonra talált ez a XIX. századi kútszobor, amelyet korábban két másik helyen is felállítottak a Várban, azonban különböző okokból egyik sem bizonyult megfelelőnek az antik görög szobor mintájára készült alkotásnak. A vándorló szobornak neve is kettő van: felavatását követően a görög mitológiából Hébé alakjával azonosították, holott valójában egy Párizsban őrzött Artemisz-szobor másolata.