A Kiscelli Múzeumban április végéig tekinthető meg a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállítás, amely az életmű forrásainak, főbb csomópontjainak bemutatása mellett néhány fontos fővárosi Lajta-épület keletkezését és átalakulásait is a látogató elé tárja – olvasható a Kiscelli Múzeum honlapján. A tárlat Lajta Béla születésének 150. évfordulója alkalmából készült, és 2023. december 20-án nyílt meg.

A Szervita tér 5. szám alatti Rózsavölgyi-ház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A városegyesítés évében Pesten született Lajta Béláról azt írják a múzeum honlapján: ő valóban a XX. század elejére világvárosi képet öltő Budapest építésze volt, nemcsak azért, mert ez főbb alkotásainak helyszíne, hiszen szinte mind Budapesten áll, de azért is, mert a kulturálisan nagykorúvá váló magyar főváros korszerű, öntudatos építészeti megjelenését kereste. 

Kevesebb mint két évtizedes pályája során folyamatosan megújuló, ugyanakkor igen erős belső logikával rendelkező életművet hozott létre, az európai építészet aktuális eredményeit és az újonnan feltárt hazai népművészeti motívumokat egyaránt szervesen építette be műveibe – fogalmaznak a kiállítás ajánlójában. „Építészete a századvég lechneri szecessziójától az első világháború utáni art decóhoz és modernizmushoz egyaránt hidat képezett” – olvashatjuk az építészről a Kiscelli Múzeum honlapján. 

A Pesti Chevra Kadisa szeretetháza 1920-ban

Közlik azt is, hogy műveit 1908-tól, az első nagyobb középületének elkészültétől kezdve kiemelt figyelem övezte. „Későbbi alkotásai ugyan több vitát váltottak ki, de jelentőségüket már a kortársai felismerték, és az 1920-as évek végére a magyar művészettörténeti kánon részévé váltak. Éppúgy fontosnak tartották őket azok a szerzők, akik a hazai építészetben a nemzeti jelleg érvényesülését vélték a legfőbb értéknek, mint azok, akik a nemzetközi fejlődéssel való szinkronban haladást” – fogalmaznak, hozzátéve: a hivatalos elismerés azonban nem jelentette azt, hogy alkotásait a maguk anyagi valójában is megbecsülte, jó karban tartotta volna az utókor. 

Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, pályaterv, 1911

A múzeum honlapjáról is kiderül, hogy Lajta alkotásainak sorsa nagyon eltérően alakult: „volt olyan, amelynek belső kialakítását használói annyira idegennek érezték funkciójától, hogy még építésének évében kezdetét vette átalakításának hosszú folyamata. Voltak rendeltetésüket mintaszerűen kielégítő művei, amelyek megjelenése az építtetőkben elégedettséget, a közönségben csodálatot keltett. A történelmi kataklizmák előbb fenntartásuk anyagi alapjait rendítették meg, majd építtetőiket is elsodorták, ami a kívül-belül rendkívül igényesen kimunkált épületek értékeinek részleges pusztulásához vezetett. Ez lett a sorsa a Lajta tervei alapján a pesti zsidó temetőkben emelt síremlékek, mauzóleumok többségének is.”

A Vas utcai Felsőkereskedelmi Iskola 1912 körül

 Az évfordulós kiállításon fotók, épületelemek, valamint képanimációk és videók segítségével ismerkedhetünk meg Lajta Béla munkáival. „Az üzletház, a mulató, a szeretetház, az iskolaépület s a temetői emlékek  sorsában egyaránt felsejlik a város története is” –  olvasható a múzeum honlapján. Mint már említettük a bevezetőben: láthatók többek között a  Szervita téri Rózsavölgyi-ház eredeti kerámiadíszei, az Amerikai úti Szeretetház egykori szolgálati lakásának Lajta tervezte bútorai, a Vas utcai iskola restaurált ólomüvegdíszei vagy az egykori Parisiana mulató homlokzati makettje.

A tárlat 2024. április 28-ig tekinthető meg. 

Forrás: Kiscelli Múzeum

Nyitókép: A Pesti Chevra Kadisa szeretetháza 1920-ban