2018. április 11. 11:11

Megújult a Ludovika lovardája a Campus projekt keretein belül az Orczy Parkban. Fedett lovarda, istálló, díjlovagló és ugrópálya készült a több ezer négyzetméternyi nagy múltú területen, amellyel többek között a lovassportokat kívánják újra felvirágoztatni.

Írta: Péter Lea

 

1836-ban kezdődött a Ludovika Lovardájának története, amikor a Főépülettel együtt megépítették a diákság számára, s kétszintes létesítményként nem csak magyar viszonylatban ment ritkaságszámba, de egyetemesen is. A Főépülethez zárt folyosó kötötte, de a létszám növekedése miatt 1887-ben – amikor a jászberényi lovas tanfolyamot is hozzácsatolták az akadémiához – új fedett és nyitott lovardát is építettek. Az évek során egyre több bővítést kellett eszközölni a növendékek gyarapodása okán a campus területén belül.

Orczy-kert, a Ludovika Akadémia ünnepsége a millennium alkalmával Ferenc József tiszteletére, a király a díszemelvényen áll. A felvétel 1896. június 12-én készült. (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)

A Ludovika Akadémia a századvégtől mint három évfolyamos katonai főiskola működött két fegyvernem, a gyalogság és lovasság képzésével. Az I. évfolyam általános katonai képzés volt, a II.-ban elvált a gyalogos, műszaki és híradós, míg a harmadikon belül folyt a lovas kiképzés.

A fegyvernemekbe való kiválasztást a honvédelmi miniszter szabta meg az akadémia parancsnokának javallata alapján. Régi leírásokból is láthatjuk, mekkora figyelem irányult a lovasság képzésére: „22. osztály: Ügyköre 1. A Honvédség lóügyei. Lóstatisztika a Honvéd lovasság szempontjából. A lóállomány kiegészítése és nyilvántartása, a pótlovak idomítása, a lovaknak létszám felett való vezetése. 2. a Kincstári lovakkal ellátott összes honvédtestek (intézetek) lóállományának nyilvántartása és kiegészítése. 3. Pótlovazásai ügyek (…).” (Budapesti Czim és Lakásjegyzék, 1916 (27. évfolyam)).

Lovaglóóra 1926-ban. Forrás: Kalavszky György: Lucovika-Album)

Az 1900-ban kiadott Magyar Királyi Ludovika Akadémia c. könyv részletesebben ír a mindennapokról, az intézmény alapításáról és fejlődéséről. Itt szintén azt olvashatjuk, hogy nagy gond fordíttatott a lovaglás oktatására annak idején, mert a növendékeket épp úgy kiképezték lovassági szolgálatra, mint gyalogságira. Ebben az évben 75 hátaslova volt az akadémiának, és két lovaglótanár okította az ifjoncokat, télen fedett lovaglóban, nyáron és jó időben a kert lovaglóterén és terepen.

A lovaglást tudni kellett gyakorolni, de ugyanúgy fontos volt az elméleti szabályok és határozatok ismerete, ügyességet, elszántságot vártak el a leendő tisztektől amellett, hogy a fegyverek lóháton való használatát is ki kellett tanulniuk (ha a növendék lovas beosztás után törekedett).

Orczy park, balra a Ludovika épülete. 1937 (Forrás: Fortepan)

1950 körül átszervezték a tisztképzést, más-más katonai főiskola oktatása alá kerültek a fegyvernemek, de korszerű kiképzésre már nem volt alkalmas az akadémia, így a honvédség apránként átadta polgári célokra és használatra.

Így kaphatott helyet a lovarda épületében a második világháború után az Alfa mozi, ami 1958-ban a 30x65 méteres alapterületével az Égi madár című magyar filmmel megnyílt, és annak ellenére, hogy kialakítása nem kölcsönzött neki filmszínházas atmoszférát, csaknem ezer főt tudott befogadni, és általában teltházas vetítéseket ülhettek ott végig a budapesti lakosok, igen népszerű lett. 1990-ben a mozi bezárta kapuit, a hajléktalanokon kívül senki nem is látogatta, míg 1992 májusában kigyulladt az épület, tetőszerkezete leégett.

Alfa mozi, 1958. (Forrás: Kelecsényi László: Mozizó Budapest)

A lepusztult főépületet az ELTE Természettudományi kara használta egy ideig, az akkor felújított fedett lovarda pedig a Magyar Természettudományi Múzeumnak adott otthont 1996-tól kezdve. A múzeum ma is látogatható a Ludovika tér 2 szám alatt, a Főépület restaurálása pedig 2014-ben fejeződött be. Az épületegyüttest körültekintően restaurálták, hogy lehetőleg ne veszítsen régi fényéből, jellegéből, az egész Orczy-parkkal együtt, s a Campus projekt részeként került átadásra a lovarda és istálló épülete is – felújítva.

Metszet 1803-ból az Illés-kútról. (Forrás: budapestfolyoirat.hu)

A századvégi időszak pozitív hozadéka volt az, hogy 1985-ben a Budapesti Városvédő Egyesület Búza Péter vezetésével ásókkal nekilátott és régi térképek, feljegyzések alapján kiásták, megtalálták a Lovarda udvarában az Illés-kút egykori helyét. Majd a sok méter mélyen felfedezett alapfalakra építették újjá a klasszicista kútházat 1990-ig. A középkortól ismert kút vizét Mária Terézia is szívesen fogyasztotta és Pesten még árulták is, annyira híresen kiváló minőségű volt a bővizű forrás. A gazdagon díszített víznyerő hely kútháza – melyet egyébként még a Ludovika építésekor tömtek be – ma is búcsújáró hely, a Természettudományi Múzeum részeként megtekinthető az egykori lovarda északi oldala előtt.

A lovarda és karámok jelenleg (A szerző felvétele)

Az évtizedekig elhanyagolt terület végre visszakapja régi szépségét és rendeltetését is, hiszen nem csak az öttusázás hagyományának felélesztése vele a cél, a lovas sportok fellendülése, de az Orczy-parkban tanulók lovas kiképzésének lehetősége is megvalósulhat így.

A lovarda ma (A szerző felvétele)

A karámban 75 helyett ugyan csak 25 ló kap majd helyet, azért így is kivételes mód ez a közszolgálati oktatás kiegészülésére. Az új, fedett lovarda 1500, míg az istálló 1200 négyzetméteren terül el, nyitott karámmal, lovászszállással és ugró- díjlovagló pályákkal, vagyis helyben lesznek az állattartási és lovaglási területek is. Teljes egészében még nem látható, de műszaki átadása már megtörtént.

Látványterv a díjugrató pályáról. (Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

A szomorú, kopottas állapotú főépület és viseltes, elhagyott lovarda újjáépítése jócskán megemelte a Campus színvonalát, hozzájárult a park szépüléséhez, és kiváló alkalmat teremt Budapest egykori arcának megelevenítésére és a több évtizedes, hagyományos lovas sport és oktatás felélesztésére.

vissza a teljes nézetre