2018. május 24. 10:59

Tudta, hogy egykor focipálya volt az Allee helyén? Íme, a BEAC-pálya kalandos története.

Írta: Domonkos Csaba

Százhúsz éve, 1898-ban alakult meg a BEAC, azaz a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, amelynek 1901 szeptemberében nyílt meg sportpályája a mostani bevásárlóközpont helyén. 

A sportközpont 1901-es megnyitásakor ez a terület még a „világ vége” volt, hiszen a környéken alig álltak házak. Azonban a XX. század első évtizedeiben, a Ferenc József hídnak és a villamosnak köszönhetően rohamtempóban épült ki a környék. 

Korcsolyapálya 1932-ben, még a felújítás előtt (Fotó: Fortepan)

 

A városrésszel együtt fejlődött a sporttelep is. Az épületkomplexumot folyamatosan bővítették. 1935-ben, amikor a környék már nagyrészt beépült és már öt éve önálló budapesti kerület a XI. kerület, európai szintű, 12 ezer nézőt befogadó sportközpont várta a sportolni vágyókat. Az új sportközpontot számos akkori miniszter jelenlétében adták át: 

„Az új BEAC-stadiont tegnap este Korniss Gyula rektor meghívására nagy és előkelő társaság avatta a lágymányosi sporttelepen. Hóman, Lázár és Darányi miniszterek, Tasnády, Nagy és Wlassics államtitkárok, Szendy Károly polgármester jelentek meg többek közt az avató vacsorán.” (Magyarország 1935. szeptember 12.)

Ekkor, 1935-ben rendezték meg itt a VI. Főiskolai Világbajnokságot, amelyre a BEAC a Pázmány Péter Egyetem, a mai ELTE alapításának 300. évfordulója alkalmából pályázott. Az 1935. augusztus 10-18. között megrendezett esemény házigazdája az Egyetem lett.

Az évek alatt számos kiváló sportoló edzett itt, például Németh Angéla olimpiai bajnok gerelyhajító vagy Asbóth József Grand Slam-győztes teniszező. 

Focimeccs 1953-ban (Fotó Fortepan.hu)


Ahogy a környék beépült, egyre inkább veszélybe került az itteni sportpálya. Már korábban is felmerült a költözés, de 1964-ben még megmenekült a lebontástól. Igaz, vesztett területéből, 1966-ban a piacnak volt kénytelen területet átadni. A sportpálya pusztulása már akkor is vitákat váltott ki.

A Magyar Ifjúság 1973/2 számában interjút közölt a BEAC ügyvezető elnökével: 

„Az ELTE – a sportegyesület fenntartója – 1973-ban kapott értesítést arról, hogy a sportpálya helyén üzletközpont épül. A napokban azt hallottuk, hogy a korábbi határozat ellenére mégsem bontják le a BEAC pályát. — Bár így lenne — sóhajt Béni Miklós, az ELTE testnevelési tanszékének vezetője, a BEAC ügyvezető elnöke. — Bontják. Népgazdasági érdekből. A hatalmas lakótelepnek szüksége van egy áruházra. A hatvanas évek elején a XI. kerületi tanács írásban közölte az egyetemmel, hogy húsz évig nem nyúlnak a létesítményhez. Két esztendővel ezelőtt mégis úgy döntöttek, hogy ez év júliusában megkezdik a bontást. Ha fájó szívvel is, de megértettük, hogy szükség van az áruházra. Csupán azt kértük, hivatkozva az érvényben levő minisztertanácsi rendeletre, hogy mire költözködni kell, akkorra készüljön el az egyetem új sportlétesítménye. Sajnos, ez nem valósult meg!” 

Az itteni sporttelep megszüntetésében nemcsak az játszott közre, hogy a külvárosias terület Dél-Buda belvárosa lett, hanem a környező hatalmas ütemű lakásépítés is, amit nem követett a kereskedelmi szolgáltatások számának növelése. Ezen a területen nem csak a Skála épült meg, hanem egy évvel később a Fehérvári úti vásárcsarnok is. 

Talán az egyik utolsó meccs 1972-ben (Fotó: Fortepan.hu)

 

A sajtóban is folyt a vita: a Népszabadság 1972. január 25-én így írt: „(…) Igen ám, csakhogy hiába döntés a döntés, ha végrehajtását nem készítették elő. Hiába van rá rendelet, hogy a sporttelepet csak akkor lehet elvenni, ha már újat építettek helyette, ezt nem vették komolyan. Így aztán a BEAC-nak úgy kellene elmennie, hogy a Népligetben — és ez számukra nem megfelelő — kölcsön sporttelepet kapnának, s egy biztosnak mondott, de az eddigi tapasztalatok szerint kétségesnek minősíthető ígéretet, hogy 1974-ig kapnak a környéken egy új pályát. Alighanem igazuk van a BEAC vezetőinek, akik úgy vélik: ha egyszer birtokon kívül kerülnek, teljesen ki lesznek szolgáltatva.”

A sporttelepet felszámolták, annak helyén 1976-ban megnyitott a Skála Szövetkezeti Nagyáruház, amely akkoriban minőségileg más kínálattal várta a vásárlókat, mint a többi bolt. A 20 ezer négyzetméteres áruház akkor az ország legnagyobb áruháza volt. A BEAC új sporttelepe 1977-ben nyílt meg a Bogdánfy úton.

A „gulyáskommunizmus jelképe”, ahogy egy újságcikkben nevezték a Budai Skálát, 2007-ig állt fenn, azután lebontották, és a helyén épült fel a mostani bevásárló központ. 

A BEAC pálya helyére épült áruház (1980-ban) (Fotó: Fortepan) 

Az egykori sportközpontra emlékezve 2018. május 8-án emléktáblát avattak a klub egykori Mező utcai stadionjának helyén, a bevásárlóközpont parkjában.

vissza a teljes nézetre