pestbuda.hu

Megkezdődött a 3-as metró továbbépítésének előkészítése Mintegy 1900 méteres új metrószakasz és két új állomás épülhet a 3-as metró jelenlegi, újpesti végállomásától Rákospalota–Újpest vasútállomásig, uniós támogatásból, a kormány által júliusban elfogadott Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében. A BKK már összeállította a beruházás megindításához szükséges legfontosabb teendőket, jelezve, hogy a szűk határidő miatt rendkívül feszített munkatempót követel a megvalósítás. A tervezett nyomvonalon mintegy 24 ingatlant, többségükben lakóépületeket kell kisajátítani.

Egy különös kiállítás a felújításra váró Iparművészeti Múzeum épületéről Az Iparművészeti Múzeum már kilenc éve Csipkerózsika-álmát alussza, de tavasszal felcsillant a remény, hogy felébredhet a szendergéséből. A 130 éves műemlék épületről most egy olyan kiállítás tekinthető meg a Városligeti fasorban található Ráth György-villában, amely kendőzetlenül mutatja be a Lechner Ödön remekművében uralkodó szomorú állapotokat, ugyanakkor a jelen mellett a dicső múltat és a reményteli jövőt is látogatók elé tárja.

Az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka Budapesten 130 éve rendezték meg az Ezredévi Kiállítást, amely sok későbbi múzeum alapításának volt a kiindulópontja. Ezek közül az egyik a Közlekedési Múzeum volt, amely az egykori Közlekedési Csarnokban kapott helyet 1899-től. De mit láthatott a közönség a 130 évvel ezelőtti millenniumi kiállításon az egykori Közlekedési Csarnokban?

Az első jelentős képzőművészeti vita Pesten: Than Mór Attila lakomája című festménye A Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó felépítésekor az első emeleti étterem (akkor Csemegetár) két freskójának elkészítésére pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt, Than Mór festette képet azonban Pest város tanácsa nem fogadta el, s ez éles vitát váltott ki az érintettek között. Az ellentétet a Helytartótanács oldotta fel azzal, hogy új pályázat kiírására szólította fel a városi hatóságot.

Az Aranyvonatról és a forint születéséről nyílt új kiállítás a Pénzmúzeumban Az Aranyvonat öröksége címmel új kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban, a magyar aranytartalék hazatérésének és az új forint bevezetésének 80. évfordulója alkalmából.

Hídroncsok a Dunában A második világháború több mint 80 éve véget ért, a Dunában azonban ma is találhatók olyan hídroncsok, amelyeket azóta sem emeltek ki. Hogyan lehetséges ez?

Megújul a Horváth-kert Budán A több mint 230 éves múltra visszatekintő, I. kerületi Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult. Zöldebb, szebb, biztonságosabb és élhetőbb közparkot alakítanának ki a történeti és kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségű területen, ahol egykor színház állt, ma pedig Nepomuki Szent János és Déryné szobrát, valamint a Haydn-emlékművet találjuk.

Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.

Az első magyar gőzvontatású vasút vitái Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.

Közzétette Ráday Mihály városvédő fotóhagyatékát a Szabó Ervin Könyvtár Most először böngészhető az öt évvel ezelőtt elhunyt Ráday Mihály városvédő fotóhagyatéka. A képek nagy része az 1985 és 2005 közötti időszakban készült. A gyűjtemény közel ötszáz budapesti helyszínt és témát örökít meg, sok esetben olyan épületeket, utcarészleteket és helyszíneket is, amelyek mára jelentősen átalakultak vagy teljesen eltűntek.

Árnyékoló lugasok a Rákóczi téren A Rákóczi téri csarnok előtti padok fölé növényekkel befuttatott lugast emeltek, melynek vízellátásáról automata öntözőrendszer gondoskodik. A futónövények egy-két éven belül megnőnek és természetes árnyékot biztosítanak majd a padon ülőknek.

Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.

A Budavári Sikló Szent György téri, felső állomásának átalakítását tervezteti a BKV A negyven éve, 1986 júniusában újraindult Budavári Sikló felső állomásának korszerűsítését készíti elő a BKV, májusban kötött szerződést a Szent György téri épület átalakítási terveinek elkészítésére. A felújítás célja a zsúfoltság csökkentése, az utasforgalom gördülékenyebbé tétele és a pavilon energetikai korszerűsítése úgy, hogy az épület jelenlegi alapterülete és karaktere megmaradjon.

Egy különleges híd: a régi Bartók Béla úti vasúti felüljáró Új, hatalmas, ráadásul végső kialakításában kettős híd épül Budapesten. A Bartók Béla út felett átvezető hidak építése azzal jár, hogy el kellett bontani egy érdekes, de már igencsak öreg vasúti hidat is, amely a maga nemében az első volt a magyar vasútvonalakon.

Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.

A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.

Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.

Még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte a pestújhelyi templomhoz Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Bár az épülethez még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte, a templom mégsem tartozik Budapest legismertebb egyházi épületei közé. Pedig története is bővelkedik érdekességekben: csaknem kilencven éven át óra nélkül állt a tornya, itt keresztelték meg Antall Józsefet, és különleges kapcsolat fűzi a Sacré Coeur nővérek rendjéhez.

Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.

Nem lesz több új épület a Városligetben, a Hősök tere is átalakul A Városliget félbehagyott építési területeit visszaadják a parknak és kidolgozzák a Kós Károly sétány, valamint a Hősök tere autómentesítésének terveit is a kormány döntése értelmében. Újragondolják a Hősök tere leaszfaltozott részét is, hogy köztérként tudják használni az emberek.

A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.

Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.

Egy margitszigeti ősplatán lett a tudomány fája A gróf Széchenyi István által 1825-ben alapított Akadémiával nagyjából egykorú az a 203 éves margitszigeti ősplatán, amely mostantól A tudomány fája címet viseli. A nagy öregről néhány évvel ezelőtt a Pestbuda is írt cikket.

Budapesti mesék - Új kiállítás nyílt a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban Az elmúlt 150 év budapesti közlekedéstörténetének ismert és kevésbé ismert érdekességeit mutatja be a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum új tárlata. Régi járművekkel, különleges tárgyi relikviákkal, korabeli technikai újdonságokkal ismerkedhetünk meg, de a szabályok és jelzések változásáról, a jobb oldali közlekedésre való áttérésről, a női munkavállalók megjelenéséről is információkat kaphatunk a kiállításon.

Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.

A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.

Felavatták a Fiumei úti sírkert új magyar zászlaját és a nemzeti trikolórt idéző installációt A Nemzeti Összetartozás Napján a Fiumei úti sírkertben felavatták a sírkert új lobogóját és a magyar trikolórt idéző piros-fehér-zöld virágokból álló installációt.

Felújítják a Hajógyári-szigetre vezető K-hidat A Hajógyári-szigetre vezető jellegzetes K-híd tervezett rekonstrukciója során állagmegóvást végeznek majd,  átépítik az útpálya szerkezetét, a járdát, de a híd funkciója, mérete nem változik.

Esztétikusabb és biztonságosabb lesz a Nyugati téri aluljáró A pesti fonódó villamos már folyamatban levő tervezése újabb elemmel bővül, a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújítását is elvégzik. A tervek szerint az utasforgalmi terek, a közvilágítás, a tűzvédelem, a gépészet és a közművek is megújulnak, valamint egy akadálymentes mosdó is épül. Az aluljáróban a 45 évvel ezelőtti átadása óta jelentősebb korszerűsítés nem történt.