Százötven éve született Hegedüs Ármin, a magyar építészet termékeny alkotója, számos fővárosi iskola tervezője. Évtizedeken keresztül közös tervezőirodát tartott fent Böhm Henrikkel, akivel a késői historizmustól a szecesszión át a neobarokkig több városházát és jelentős számú fürdőépületet hozott létre.

A Döbrentei tér az Erzsébet híd budai lejárójával most a város egyik közlekedési csomópontja. A Döbrentei Gáborról elnevezett közterület pontos elhelyezkedését a keresztül-kasul futó, kanyargó felüljárók között nehéz is ma pontosan meghatározni. A területen 1945 előtt egy egészen más hangulatú park terült el, melyet szobrok díszítettek.

A kis, 405-ös Ikarusok 25 éve kezdtek el utasokat szállítani a fővárosban, de sajnos nem öregbítették a patinás márka hírnevét. Amikor megjelentek, olyannak tűntek, mintha a normál buszok összementek volna a mosásban.

Budapesten sétálva számos gyönyörű szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.

A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással, 2018. novemberében a 2019. évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév végéhez közeledve betekintést nyújtunk a vezérlőfejedelem életébe és ismertetjük budapesti emlékezetét, valamint szobrászati ábrázolásait.

3

Százharminc évvel ezelőtt, 1889. év végén az állami vasúttársaság, a MÁV vezetősége és a minisztérium jelentős problémával küzdött. Túl sokan akartak jegyet vásárolni, és az állomásokon egyszerűen nem volt elég jegyárusító hely.

Budapesten számos híres étterem és fogadó működött az elmúlt századokban, de mind közül a zugligeti Fácán vendéglőt tartották az egyik legkellemesebbnek. Krúdy Gyula a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte, de már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt ide mulatni. Megfordult itt Kossuth, Petőfi, Toldy Ferenc, Barabás Miklós, Bajza József és sok más híresség.

Épített környezetünket mindig jobban észrevesszük, mint a természetit. Mert utóbbi olyan természetes, hogy ott van. Ezen a szemléletünkön változtathat a Látóhatár Kiadó újonnan megjelent könyve, melynek címe: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem.

Fotókiállítást rendeztek a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a Tranzit Art Caféban.

Dél-Buda közlekedését sokáig egy nagyon szűk folyosó szolgálta ki. A Petőfi hídra vezető utak és maga a Petőfi híd vitte a hátán szinte a teljes országos közúti forgalmat a Dunántúl és az ország keleti része között. Az 1990-es években évtizedes előkészítés után új útvonalat terveztek a közlekedésszervezők. Ám az utolsó pillanatban hiba csúszott a gépezetbe.

A Wälder Gyula tervezte Villányi úti neobarokk palota belső átalakításával is együtt jár majd, hogy a Szent Imre Gimnázium udvarán felépül az új, mintegy 3700 négyzetméteres sportközpont.

27

Az 1950-es évek áruhiánya után az 1960-as években már kissé javult a lakosság ellátása Budapesten. 1964-ben pedig egy új színfolt jelent meg a fővárosban, a régi Párisi Nagy Áruház helyén megnyílt a felújított Divatcsarnok.

A Normafa közelében egy hatalmas parkban található a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amely ősztől újra várja a látogatókat. Az 1922-ben átadott Meridiánházban mérték egykor a pontos időt az országban.

Házmán Ferenc a reformkori polgáreszmény megtestesítője volt, aki eltökélten harcolt a magyar nyelv használatáért, a szabadság eszméjéért, Buda és Pest egyesítéséért. A Szent Korona elrejtőinek egyike jogászként indult, de hamar hivatalnok, majd politikus lett, aki hosszú éveket töltött emigrációban. Hazatérve pedig Buda utolsó – Budapest 1873-as megszületése előtti – polgármestereként sokat tett a város fejlődéséért.

Az 1950-es évek végén a jövő lakásainak kikísérletezésére Óbudát szemelték ki. A mintalakótelepet akkor még nem tízemeletes betontengernek képzelték el a tervezők: kétszintes sorházak is épültek a sok négyszintes lakóépület mellett, ám később magasabb házak is helyet kaptak a telepen.

Idén emlékezünk báró Eötvös Loránd világhírű magyar fizikus halálának 100. évfordulójára. Kutatási eredményei a kapillaritás és a gravitáció témakörében máig hatóak, nevét számos közintézmény viseli. Azt viszont már kevesen tudják, hogy nyaralóvillája volt Pusztaszentlőrincen, a mai XVIII. kerületben.

Budapest fáiról szól a pestbuda.hu munkatársának könyve. A hiánypótló kötet a velünk élő faóriásokon kívül a hozzájuk kapcsoló történeteket és archív fotókat is bemutatja.

Diafilmen látható az Erzsébet híd 1903-as építése, valamint az újjáépítése 1961-ből az Országos Széchényi Könyvtárban.

10

1964. november 21. Hatalmas tömeg hömpölygött át e napon az Erzsébet hídon. Mert megtehették. Majd 20 évet vártak erre a budapestiek.

20

Emlékfákról szóló cikkünk első részében a millennium tiszteletére elültetett fákról szóltunk, amelyek szerte az országban hirdették az ezredévi jelenlétet. 1898-ben ezután, talán a sikereken is felbuzdulva, újabb felhívás jelent meg a lapokban: ezúttal Erzsébet királyné előző év szeptemberében bekövetkezett tragikus halála adott okot emlékfák ültetésére. Elsöprő siker lett ebből a kezdeményezésből is.

Számos olyan utcája, tere van fővárosunknak, mely végső formáját a nagy 1838. évi árvíz után nyerte el. Ezek közé tartozik a IX. kerületi Ferenc tér is, mely 1839 óta szerepel a pesti térképeken, s mely az elmúlt 180 év alatt számos alkalommal kapott új arculatot. Volt, amikor a legszegényebbek élettere volt, máskor tankok szántották fel a földjét, hősök és ártatlan civilek vére borította a kövezetet. Manapság az egyik leghangulatosabb fővárosi térként tartják számon.

Áthelyezték a királyi palotában található Budapesti Történeti Múzeum főbejáratát, mivel hamarosan megkezdődik az egykori Szent István-terem helyreállítása. Az eredeti tervekhez képest változott a promram: nem csupán az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott helyiséget és a két oldalról hozzá csatlakozó termeket rekonstruálják, hanem az alattuk lévő földszinti teret is.

A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.

A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező Skardelli György építész csapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

3

Budapest legszebb, legelegánsabb utcájában van egy hatalmas palota, amely érthetetlen módon nem kell senkinek. A Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti MÁV-székház, amely három utca által határolt óriási tömbjével valaha az építtető magyar vasúttársaság gazdasági erejét hirdette, 2008 óta üresen áll, miközben a környezetében sorra építik át szállodákká az egykori bérpalotákat.

Az érdeklődők körében már most igen népszerű az 1971-ben elbontott és most újra felépített Főőrség épülete a budai Várban, a Hunyadi udvarban. Az épületet korábban takaró palánkot elbontották, mert a külső homlokzat elkészült, s azóta a Főőrség szabaddá tett fő- és oldalterasza emberek tucatjait vonzza.

1

Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet! 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.

1

Régmúlt korok kavalkádja, a békés mindennapok és drámai történések nyomai kerültek elő a Budai Irgalmasrendi Kórház udvarán folytatott feltárás során – írja a regeszet.aquincum.hu oldalra Fényes Gabriella, a Budapesti Történeti Múzeum régésze. Az ő írását közöljük a kutatásról.

1

Amennyiben a konkrét tervekkel tisztában vannak, a budapestiek 70 százaléka támogatja a Liget Budapest Projektet egy új közvélemény-kutatás szerint. Az adatokat személyes interjúk során rögzítették, ahol a megkérdezettek a tervek megismerése után alkothattak véleményt.

3

A legfontosabb budapesti fejlesztéseket vitatták meg a kormány és a Városháza képviselői a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Eldőlt, hogy lesz Budapesten atlétikai világbajnokság és megépül hozzá a stadion, de a szuperkórházzal, a Liget-projekttel, a Galvani-híddal és az állatkerti biodómmal kapcsolatban még maradtak vitás kérdések.

Felújították a Gyermekvasút egyik téli kocsiját, amely egyedi, formabontó festést kapott. A jármű teljes külsejét borító grafika a kisvasutasok életét mutatja be.

Európa legszebb karácsonyi vásárának választották a Szent István-bazilika előtt megrendezett karácsonyi vásárt, amely minden eddigi szavazási rekordot megdöntve nyerte el a címet.

Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív Szent István-teremben és környezetében.

Budapestet a téli időszak legszebb európai városának nevezte nemrég a CNN amerikai hírcsatorna. Tíz dolgot ajánl, amit nem érdemes kihagyni az ide látogatóknak.

Budapest történetének hét fontos korszakát felelevenítő kiállítás nyílt pénteken a Gül Baba Kulturális Központban.

1

A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.

Az új Design Kompetencia Központ innovációs, kutató-fejlesztő és szolgáltató centrumként egészíti ki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tudásipari szolgáltató szerepét.

5

A Kossuth Lajos utca 24. szám alatti épület átalakításával képzőművészeti galériát és helytörténeti gyűjteményt hoz létre Budafok központjában a kerület önkormányzata. Az egykori községháza épületében kávézó is nyílik, amely kisebb rendezvényekre, filmvetítésekre is alkalmas lesz.

A Városligetben épülő Magyar Zene Háza elnyerte „A legjobb nemzetközi középület” díjat az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, így a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei között lett az első.

7

A hatalmas karácsonyfa adventtől vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.

​A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a régi budai városháza, azaz a Bölcs Vár műemléki rekonstrukciója lett. Az egykori városháza szépen felújított épületében az értékmegőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Több mint ezer sírt tártak fel Óbuda legnagyobb ókori temetőjében, a Bécsi út 68-84. szám alatti telken, Aquincum mellett. Kőtáblákat és faragványokat is találtak.

Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát a XI. kerületi Szent István Egyetem szoborparkjában, a Budai Arborétumban. A Feneketlen-tó körüli parkot is tervező újbudai tudós, kertészmérnök, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója idén lett volna százéves.

A Vörösmarty-szoborcsoport köré helyezett ideiglenes pavilon klasszikus formát idéz, megvédi szobrot a tél viszontagságaitól, egyben középpontba is helyezi az alkotást a megújult Vörösmarty téren. A szobrot különféle színű fényekkel felváltva világítják meg.

A lakótelepi környezetben lévő Vizafogó óvoda rekonstrukciójával az alkotók nemrég elnyerték a Média Építészeti Díjat a médiazsűritől és a közönségtől is. Az óvoda újratervezése a pedagógia és az építészet kreatív és inspiráló összekapcsolásának példája.

4

A Lánchíd „születésnapján” új időszaki kiállítással köszönti a főváros ikonikus hídját a megújuló Közlekedési Múzeum. „A Lánchíd alakváltozásai” című tárlat a november 20-án 170 éve elkészült első fővárosi állandó híd felújításait, átalakulásait mutatja be. A kiállítást egész napos szakmai konferencia keretében nyitották meg a BME OMIKK épületében.

Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg hétfőn, a II. kerületi Frankel Leó út 30-34. szám alatt. A kétemeletes, tetőtérbeépítéses épületben százfős színházterem, kiállítóterek, szemináriumi termek, bemutatókonyha, többezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon és taekwondo edzőterem is található.

A Budapesti Történeti Múzeum új régészeti kiállítása, a „Középpontban a középkor” a 2018. évi régészeti ásatások legérdekesebb leleteiből nyújt válogatást.

Elkészült az Úri utca 6. szám alatt lévő Borsos Miklós Lakásmúzeum teljes körű felújítása. November közepétől az alkotó életművéből rendezett állandó kiállítással és kulturális programokkal várják a látogatókat.

A Szépvölgyi úti HÉV-megálló és a Lajos utca közötti 600 négyzetméteres kis park sokak számára Óbuda kapuját jelenti, fontos csomópont. A park burkolata, növényzete és berendezése is megújult, a tervezésben a környéken lakók is részt vettek.

A tervek szerint jövő tavasszal ismét várja a látogatókat a Várban a Táncsics utca 9. szám alatti Erdélyi bástya, amely korábban elzárt terület volt.

Több budapesti épület is díjat nyert az idei Média Építészeti Díja versenyben, a fődíjat egy XIII. kerületi óvodának ítélték, amelyet az Archikon Stúdió tervezett. A Nagyberuházások Különdíját az új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum terve kapta.

5

Felavatták Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-díjas magyar író és felesége, Kertész Magda közös síremlékét a Fiumei úti sírkertben, pénteken Budapesten.

Átadták az egykori Regnum Marianum székházának felújított épületét a VII. kerületi Damjanich utcában. Az épületben katolikus kulturális központ fog működni konferenciatermekkel, 80 férőhelyes szállással, emellett kápolna és irodák is helyet kapnak benne. A központnak fontos szerepe lesz az Eucharisztikus Világkongresszus helyszíneként is.

Az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról. A Városligetben a még el nem kezdett beruházások megvalósulását nem támogatja a közgyűlés, így nem ért egyet az új Nemzeti Galéria megépítésével sem. Ezek helyén park kialakítását tervezik.

48

Csabarákosa középkori temploma ma már nem látható, a helyén a XX. század elején új református templom épült. Ám a több mint nyolcszáz éves temető újabb részlete került elő a csatornázási munkálatokat megelőző feltáráson. A sírok mellett ékszereket, gyűrűt, a XII-XIII. századból származó leleteket találtak.