Teljesen átalakult Észak-Pest 35 évvel ezelőtt, amikor átadták a kiszélesített Árpád hidat. A híd ugyan már 1950-ben megnyílt, de akkor csak fél szélességben épült meg. Az 1980-as években végül az eredeti terveknél is szélesebb híd épült, amelyhez sok kiegészítő beruházás is kapcsolódott.

Kilencven éve szűnt meg az omnibuszközlekedés Budapesten. Az egykori omnibuszokra ma már nem sok minden emlékeztet, de valamikor a főváros meghatározó járművei voltak.

A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És, mindezeken túl, a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.

Az 1870-es években a frissen létrejött egységes Budapest fejlődése meglódult. A városon belüli közlekedést azonban továbbra is lóvontatású eszközök biztosították, miközben a gőzvontatású vasút a világon és Magyarországon hódított. A korszellemnek megfelelően 1879-ben, 140 évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy Budapesten is gőzgépek váltsák le a lovakat.

Városképi szempontból jelentős ügyeket tárgyal mai alakuló ülésén az új fővárosi közgyűlés. Dönthetnek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról, a Városliget építkezéseiről és a Római-partra tervezett mobilgátról is.

16

A kecses, kék színű csoda, a Margit híd egyik íve 75 éve, egy szombati napon délben, egy forgalmas napon felrobbant, magával rántva további két nyílást is. A robbantást előkészítő német utászok hibáztak vagy tudatosan robbant fel a híd a járókelők alatt?

5

Lerombolt épületek, harckocsik, sebek a városon. Fotók, amelyek az 1956-os forradalom napjaiban és a szovjet bevonulás után készültek. November 4-én, a nemzeti gyásznapon képekkel idézzük fel a szabadságharc helyszíneit és a forradalom leverésének néhány tragikus pillanatát.

Nemrég számoltunk be arról, hogy visszakapta a Petőfi téri ortodox templom a második világháborúban elveszített déli toronysisakját. Sajnos emellett további épített egyházi értéktől is megfosztotta Budapestet és az országot a világégés, illetve az utána kiépülő kommunista diktatúra. Cikkünkben összeszedtünk 3+1 olyan templomot a fővárosból, amely már a múlté.

1

„Isten kardja”, mely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, melyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.

November elején gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre, több tízezer városlakó keresi fel rokonai, barátai sírhelyét Mindenszentek és Halottak napján. A temetők történetéről is gyakrabban olvashatnak az emberek az újságok oldalain. Ilyenkor egy-egy mondat erejéig régi, már felszámolt sírkertekről is említést tesznek a cikkírók. Érdemes azonban kicsit hosszabban is elidőzni a témánál, mert sok várostörténeti, irodalomtörténeti vagy éppen politikatörténeti érdekességgel szolgálhatnak azok a területek, melyek mára egy-egy közparknak vagy modern épületegyüttesnek adták át a helyet. Ilyen az egykori ferencvárosi temető is.

1

Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták az 1934-ben felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amely újra az eredeti helyén, a róla elnevezett téren emlékeztet történelmünk egy évszázaddal ezelőtti sötét epizódjára.

3

A legtöbb fővárosi lakos, de szinte minden budai tudja, hol található a Szent János Kórház. A klasszikus, XIX. századi pavilonrendszert követő kórház hatalmas területe felnyúlik a budai hegyoldalba. De nem ez volt az első Szent János Kórház. Az eredeti, a régi Szent János Kórház másutt, a mai Széna téren volt. A régi kórház új épületének alapkövét 200 éve tették le.

Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni. Kis tava, a nagy rétet megkerülő sétánya már a XIX. század elején is ugyanott volt, ahol ma, nagyapáink nagyapái is azt az ösvényt taposták, amelyen mi járhatunk. Egyszóval az Orczy-kert egy igazán egyedülálló klasszikus a fővárosban.

3

A tetőt is kicserélik Ybl Miklós 150 évvel ezelőtt elkészült Ötpacsirta utcai épületén, amelyet Pálffy Pálné megbízásából tervezett, az özvegy grófnő gyermekeivel költözött ide. A városképi szempontból is kiemelten fontos épületet jóideje a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár használja. Mivel a zenei gyűjtemény átköltözött a FSZEK főépületébe, a szomszédos Wenckheim-palotába, a felújítás után ez az épület kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad majd otthont.

1

Még nem volt egységes Budapest, amikor a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula javasolta egy olyan szervezet létrehozását, amely a leendő egységes város fejlesztéseit összehangolja. Ebből a 150 évvel ezelőtt benyújtott törvényjavaslatból született a Közmunkatanács, működésének a mai csodálatos várost köszönhetjük.

Az 1923-ban épült városmajori Kistemplom tervezését és kivitelezését ingyen vállalta a temesvári születésű Árkay Aladár. A főváros térítésmentesen biztosította a telket, az építés költségeit pedig a hívek adományaiból fedezték. Ám csak tíz évig tölthette be eredeti funkcióját, amíg szomszédságában fel nem épült a „nagytemplom”. Most felújítják az egykor erdei kápolnának is nevezett lenyűgöző kis épületet.

Thék Endre bútor- és zongoragyáros halálának száz éves évfordulóján konferenciát szerveztek az Országházban, 2019. október 17-én. A parlament delegációs termében megtartott rendezvény iránt mutatott nagyszámú érdeklődés kifejezte, hogy a XXI. századi iparművészet iránti érdeklődők megbecsülik a múlt kiemelkedő mestereit.

A Magyar Vöröskereszt működését szinte azonnal egy kórház építésével kezdte, amelyet 135 éve, 1884. október 19-én avattak fel.

Friss levegő, elegancia és egy kis romantika: ezek voltak a kulcsszavak az 1920-as évek végén az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor. Az eredmény pedig ma is önmagáért beszél, hisz valóban egy igazán modern, átlátható, jól használható zöldterület jött itt létre, ahol már generációk sora nőhetett fel. A budapesti fák nyomában ezúttal ide vezetett az utunk.

Az állványok elbontása után immár teljes szépségében látható a Kossuth téren felépített új parlamenti irodaház elegáns homlokzata. Olyan harmonikusan simul környezetébe, hogy aki nem ismeri a két évvel ezelőtt eldózerolt MTESZ-székház történetét, az azt gondolhatja, hogy ezt a kifinomult ízléssel megrajzolt épületet ugyanabban a korban építhették, mint a tér többi palotáját.

Csodát láthattak 110 évvel ezelőtt a budapestiek. Egy repülőgépet, amely átrepült a város felett. A pilóta Louis Bleriot volt, akinek nevét nem sokkal korábban a La Manche csatorna átrepülése tette híressé.

A világ legnagyobb lánchídja, a magyar ipar büszkesége, a fantasztikus Erzsébet híd 1945. január 18-án a Dunába roskadt. Ahogy a többi páratlan Duna-hidunk is. Arról, hogy ne e világcsoda épüljön újjá, hanem egy autópályahíd legyen a helyén, 60 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én döntöttek. A főváros háború utáni életében vélhetően ez volt a legmeghatározóbb döntés, amely állandósította a város közepén az átmenő forgalmat, és megpecsételte az egész belváros sorsát.

10

A második világháborúban tűnt el a Clark Ádám térről, a nullás kilométerkövet jelképező talapzatról a Magyarok nagyasszonya-szobor. Hogy megsérült-e, megsemmisült vagy valaki magával vitte az 1932-ben készült alkotást, a mai napig nem tudjuk. Az időközben külföldre távozott művész testvére huszhárom évvel a háború után újságfelhívásban eltűnt szoborként kerestette a márvány Madonnát.

A napokban érkezett az örvendetes hír, hogy megmenekül a Kelenföldi pályaudvar épülete. A MÁV által véglegesen kiürített épület a Közlekedési Múzeumhoz kerül, és egy „kis” közlekedési múzeum lesz benne.

1

A budai Várhegy és a Duna között elterülő Víziváros kétarcú világába enged bepillantást az a kiállítás, amelyen tizenegy szakrális épületben tehetünk virtuális sétát. Megismerjük a középkor feltárt kápolnáit és az újkori templomok titkait.

Több budapesti híd emléktábláján is szerepel, szerepelt a neve, de tevékenysége rejtve maradt a nagyközönség előtt. Czekelius Aurél 175 éve született.

Budapesten a II. világháború alatt több mint háromezer óvóhely állt a lakosok rendelkezésére, ma azonban ezekből csak egy nagyon kis töredékük tekinthető meg. A budai Hegyvidéken az egyik ilyen kicsi óvóhely a Denevér úton található, és a napokban derült ki, hogy az Edvi Illés utcából nyíló egykori jóval nagyobb magánóvóhely is hamarosan megtekinthető lesz.

Legszebb fővárosi hídjaink tervezését tehetséges magyar hidászok segítették, közéjük tartozott Kherndl Antal is, akinek számításait felhasználták a Lánchíd újratervezésénél. A nagytudású műegyetemi tanár éppen száz évvel ezelőtt hunyt el.

A vasút alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat. Nemcsak gyorsabban lehetett utazni a vasúton, hanem olcsóbban is. Magyarországon e nagy munka 175 éve kezdődött el, az első magyar gőzvontatású vasutak építésével.

1

Hetvenöt év után újra két egyforma toronnyal büszkélkedhet a városképi szempontból is jelentős épület, amelynek toronysisakjait Ybl Miklós tervezte.

A Szépvölgyi úti HÉV-megálló és a Lajos utca közötti 600 négyzetméteres kis park sokak számára Óbuda kapuját jelenti, fontos csomópont. A park burkolata, növényzete és berendezése is megújult, a tervezésben a környéken lakók is részt vettek.

A tervek szerint jövő tavasszal ismét várja a látogatókat a Várban a Táncsics utca 9. szám alatti Erdélyi bástya, amely korábban elzárt terület volt.

Több budapesti épület is díjat nyert az idei Média Építészeti Díja versenyben, a fődíjat egy XIII. kerületi óvodának ítélték, amelyet az Archikon Stúdió tervezett. A Nagyberuházások Különdíját az új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum terve kapta.

2

Felavatták Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-díjas magyar író és felesége, Kertész Magda közös síremlékét a Fiumei úti sírkertben, pénteken Budapesten.

Átadták az egykori Regnum Marianum székházának felújított épületét a VII. kerületi Damjanich utcában. Az épületben katolikus kulturális központ fog működni konferenciatermekkel, 80 férőhelyes szállással, emellett kápolna és irodák is helyet kapnak benne. A központnak fontos szerepe lesz az Eucharisztikus Világkongresszus helyszíneként is.

Az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról. A Városligetben a még el nem kezdett beruházások megvalósulását nem támogatja a közgyűlés, így nem ért egyet az új Nemzeti Galéria megépítésével sem. Ezek helyén park kialakítását tervezik.

45

Csabarákosa középkori temploma ma már nem látható, a helyén a XX. század elején új református templom épült. Ám a több mint nyolcszáz éves temető újabb részlete került elő a csatornázási munkálatokat megelőző feltáráson. A sírok mellett ékszereket, gyűrűt, a XII-XIII. századból származó leleteket találtak.

Az Állatkert egyedülálló új bemutatókomplexuma, a Pannon Park a tervek 2021-ben nyílik meg. Jövő tavasszal az építészeti, gépészeti munkák nagy része elkészül, a növények betelepítését is megkezdhetik, az állatok beköltöztetése pedig 2021-ben történik. A belső tér egy fedett park lesz sétányokkal, állatkifutókkal.

4

A Gyermekek Háza új iskolaépülete 350 diáknak biztosít modern körülményeket. A gimnáziumi tagozat az általános iskolai részleggel együtt költözhet majd a teljesen átalakított és felújított Völgy utcai épületegyüttesbe.

1

Jövőre készül el az eredeti kivitelezéshez hasonló igényű, új templombelső. A teljes körű felújításon és modernizáláson kívül restaurálják a padokat, az üvegablakokat, az eredeti mintázatú díszítőfestést is elvégzik a Pecz Samu által tervezett Szilágyi Dezső téri templomban.

Várhatóan karácsonyra készül el a lifttel elérhető kilátópont a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. Egyedülálló körpanoráma nyílik majd a városra.

Elkészültek a kormányzat Városligetet megújító programjának, a Liget Budapest Projektnek az újabb kiemelt fejlesztései. A látogatók szombaton birtokba vehették a Nagyjátszóteret, valamint a helyreállított Millennium Házát.

Régészeti megfigyelés során kerültek elő az újkőkori és rézkori leletek Angyalföldön. A rézkori edényeken, állatcsontokon kívül a nedves közeg szervesanyag-maradványokat is megőrzött, talán még az őskor gasztronómiájába is bepillantást nyerünk.

Európa legjobb középületének járó díját nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza, és a beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült.

11

A XIII. kerületi Faludi utca melletti játszóteret és pihenőparkot lakossági egyeztetés után újították fel. Nőtt a zöldfelület, fitnesztereket és új játszóelemeket alakítottak ki.

A Vuk című rajzfilm karakterei láthatók azon az óriás festményen, amely a Józsefvárosban található Baross utcai ház tűzfalát díszíti.

A Váci út és a Dózsa György út sarkán 38 évig állt a toronyház, amely a Fővárosi Vízművek egykori irodaháza volt.

2

Emléktáblát avattak a Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek Romániába szállítását 1919-ben megakadályozó amerikai tábornok, Harry Hill Bandholtz tiszteletére csütörtökön a Múzeumkertben. A tábornok emlékét egy szobor is őrzi a belvárosban.

Jövőre kezdődik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása. Ennek előkészítésére a pénztárcsarnokban a teljes belső felületet takaró védőtetőt építenek október 17-től. Az állványépítés korlátozásokkal jár.

A Múzeumkert legújabb szobrát, az elsősorban vakok és gyengénlátók tájékozódását segítő új alkotást, a múzeumot ábrázoló tapintható modellszobrot tegnap mutatták be a látogatóknak.

Olivier Grossetete francia képzőművész a Halászbástya monumentális kartonmását építette fel a városlakók segítségével a Szabadság téren.

A századforduló hangulatát idézi a Nemzeti Múzeum kertjében kialakított új játszótér. A Pál utcai fiúkból is jól ismert játékok, verkli és egy lóvasúti kocsi is található az árnyas parkban.

Befejeződött a Millenáris Széllkapu beruházásának első üteme. Megújult a „régi” Millenáris Park is, felújították az utakat és a járdákat a környéken, új zöldfelületekkel, játszótérrel és mélygarázzsal bővült a park.

1

A XI. kerületi Albertfalva fennállásának 200. évfordulója alkalmából felavatták a település alapítójának, Albert hercegnek a szobrát a Mahunka Imre téren.

Elkészült Magyarország legkülönlegesebb és legkorszerűbb játszótere, melyet a felújított Millennium Házával egy napon, október 26-án vehetnek birtokba a látogatók. A több mint 13 ezer négyzetméteres területen számtalan különleges játékelemet állítottak fel, köztük a Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye által inspirált háromszintes mászókát. A gyermekek szórakozására szolgáló bekerített parkrészbe számos olyan játszóeszközt telepítettek, amelyet fogyatékkal élők is biztonsággal használhatnak. Szoptatásra és pelenkázásra alkalmas helyeket is kialakítottak.

Új köntöst kapott az újpalotai Fő tér, a szökőkút melletti területen egy zárókövet is elhelyeztek.

Már látogatható az Ottlik-kert a XI. kerületben, amely Ottlik Géza írónak állít emléket. A Bukarest utcai volt buszvégállomás környezete új funkciót kapott, megszépült a tér, a nyitott könyv alakú kertben könyvcímeket és idézetet is olvashatunk az írótól.

Közlekedési múzeum lesz a Kelenföldi vasútállomás régi, mintegy 130 éves épületéből. Az új múzeumban a magyar vasút történetét is megtekinthetik majd az érdeklődők.

A X. kerületi Újhegyi sétány hangulatos, stílusos korzó lett, a húszezres lelkes városrész gyalogos főutcája élő közösségi térré vált. Akadálymentesítették a közterületeket, játszóteret, fitnesz parkot építettek, vízjátékot, páraoszlopokat és páragömböket létesítettek, bővítették az Újhegyi Közösségi Házat és multifunkciós piacteret alakítottak ki.

Felavatták Czetz János 1848-as honvédtábornok lovasszobrát a III. kerületi Csillaghegyen, ezzel átadták a megújult Lékai bíboros téri 1848-49-es emlékparkot.