Január 22-én nem csak a magyar kultúrára emlékezhetünk: ez a nap egyúttal Cseh Tamás születésnapja is. Idén lenne 75 éves, és már 9 éve annak, hogy elhunyt. Az évforduló kapcsán összeszedtük, milyen kapcsolata volt a „dalnokként” emlegetett előadónak Budapesttel.

A kétszázharminc éve született Brein Ignác építőmester legismertebb munkája már a maga korában is a mai Deák tér 1. szám alatt álló klasszicista bérház volt, amit az ötvenes évek területrendezésének, a tér északi kiszélesítésének nyitányaként bontottak le.

„— Miért nem voltál a könyvtárban? — Mert kilyukadt a kereke.” A II. világháború után villamosokban rendeztek be mozgó könyvtárat. Ezek megszűnése után a könyvtáraktól távolabbi lakónegyedek felé 1973-tól közlekedett a fővárosban könyvtárbusz.

Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. A Városliget két évszázados történetét már a Pestbuda.hu-n is lehetett olvasni. A most megújuló parkban több érdekes kisebb-nagyobb híd szerepel, amelyek ugyan méretüknél fogva nem nagyok, de a maguk idejében technikailag jelentősnek voltak mondhatók.

Egy 1940-es években épült sarokházat újítanak fel Békásmegyeren, hogy helyet biztosítsanak a könyvtári szolgáltatásoknak, melyekre nagy igény mutatkozik a III. kerületben.

A Szent Margit Gimnázium neobarokk palotája méltóságteljesen uralja a Villányi út látképét, az épület tervezőjét azonban, bár egykor ismert és elismert építésznek számított, ma már kevesen ismerik. Hatvanöt éve halt meg Fábián Gáspár.

Az év elején igyekszünk mérleget vonni: mit hozott Budapestnek a 2017-es év, és milyen kilátásai vannak a 2018-as esztendőre. A sokféle projektre tekintettel elsőként a budai oldalt vesszük szemügyre.

Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán.

Azok az építészek, akik az 1880-as években születtek bízva hihették, amikor iskolát választottak, hogy bőven lesz munkájuk a gyarapodó és gazdagodó Magyarországon. A Nagy Háború azonban minden reményt lerombolt és jelentős áldozatokat is követelt. Száz éve, 1918. január 7-én, 32 évesen halt meg a tehetséges építész, Mende Valér.

Miért omolhatott be 150 évvel ezelőtt, 1868-ban a Bazilika kupolája? Mikor derült ki, hogy valami baj van az épülettel? Miképp látta a Ybl Miklós a katasztrófát? Nálunk elolvashatja!

A rómaiaktól a Monarchia hadseregén és az ÁVH-n át az MDF-ig és a vitatott irodaház-tervekeig. Olvassa el nálunk a Radetzky-laktanya történetét!

Mire jó a fenyő békeidőben? Arra, hogy az angolkertben szép facsoporzatot alkosson. És a háborúban? Hát hídcölöpnek. Egy tanulságos történet a Margitsziget múltjából, fákról szóló sorozatunk újabb fejezeteként.

Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.

Fél óra alatt lehetne eljutni a Déli pályaudvartól Rákoskeresztúrra, ha megvalósulna az új metróvonal.

A főváros egyik legfontosabb kelet-nyugati közlekedési útvonalán egykor 5 villamos-fővonal is keresztülhaladt, ma azonban már egy sem. Hogyan történt mindez és mi történt azóta?

Végéhez közeledik az Arany János emlékév. A költő és Budapest kapcsolatát bemutató sorozatunk záró darabjával búcsúzunk mi is tőle.

Többek között a patinás Kárpátia Étteremnek is helyt ad a Ferenciek Bazára: a 140 éves tömbnek és benne a Kárpátiának izgalmas története van, olvassa el nálunk!

Restaurálják a barokk palota hatalmas homlokzatát. Az épület eredetileg kórház, majd kaszárnya volt, és 1894-től működik benne a fővárosi Városháza.

Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitrom-probléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században?

Kodály emlékév van, ma pedig a zeneszerző születésnapja: éppen 135 éve, 1882. december 16-án látta meg a napvilágot Kecskeméten. A pestbuda oldalán (folytatva fás sorozatunkat is) egy olyan platánnal emlékezünk rá, amelyet bizonyosan ő is látott és csodált.

Sokat beszélnek manapság a Városligetről – de ha igazán szórakoztató, hiteles, alapos képet akarunk kapni e páratlan park múltjáról, most Budapest Főváros Levéltárába kell mennünk. A november közepe óta itt látható tárlaton ugyanis kiderül, miért járnak a pesti (és budai) polgárok már évszázadok óta a Ligetbe.

Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Itt a története!

Az óbudai épület több mint tíz éve meredezett üres torzóként, ám hamarosan hipermodern, többfunkciós diákszállásként születik újjá.

Az intézmény 145 év után először kap korszerű, kifejezetten erre a célra tervezett, világszínvonalú épületet. Kemecsi Lajos főigazgató elárulta: az új belső tér – szemben a Kossuth téri palota gyönyörű, ám múzeumi célokra teljesen alkalmatlan épületével – maximálisan megfelel majd a mai kor szigorú elvárásainak.

Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavari Palota 1875-ből, az 1890-ben kezdődött Ybl-Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül és miért, hogyan pusztultak el.

1

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a volt Wenckheim-palota 130 éves története nem nélkülözte az izgalmas fordulatokat, de már az előzmények is regénybe illőek voltak – Jókai Mór meg is írta őket.

Bezár a Kossuth Lajos téren a Néprajzi Múzeum, hogy a Városliget melletti új épületben nyisson majd ki újra.

Eredetileg november 30-án döntött volna Terézváros Önkormányzata a Paulay Ede utca 52. számú neoreneszánsz ház kiemelt védettségének megszüntetéséről, de az ügyet levették a napirendről. Ennek az is oka lehet, hogy több írás is napvilágot látott, amely tiltakozott az épület tervezett elbontása ellen. De mi a ház története? Nálunk elolvashatják.

Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világra szóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt, zongoráktól a gyapjún át a borokig.

1867-ben nagy feltűnést keltett Párizsban egy kis gőzhajó, amelyen magyar zászló lengett, és Pest-Budáról a francia fővárosba a belső vízi utakon keresztül jutott el. Kapitánya egy akkor 28 éves magyar gróf, aki, ha nem a „legnagyobb magyar” fiaként, hanem „csak” egy hazájáért munkálkodó, új ötletekkel előálló, XIX. század második felében élő arisztokrata lett volna, akkor utca viselné a nevét, és mindenki ismerné. Széchenyi Ödön gróf azonban az utókor szemében, apja árnyékában szinte láthatatlan.

Lezárult a Duna-Buda építészeti tervpályázat.

Folytatódik a megújuló Közlekedési Múzeum és a Fortepan közös értékmentő munkája, közel 1100 új kép érhető el ingyenesen online.

Megkezdhetik az épületbővítés tervezését is.

Az elsődleges cél a honi ökölvívó-utánpótlás nevelése.

Hétfőn, szerdán és pénteken látogatható a budai Városkúti úton Makovecz Imre emlékháza.

1

Megnyílt az első közvetlen repülőtéri szálloda Magyarországon.

A harmincas évekbeli Magyarországot mutatják be színes fotók egy régi fotográfiákat bemutató nemzetközi oldalon.

Elkezdik és nyár végére be is fejezik a Nemzeti Múzeum kertjének felújítását.

Felszedik a köveket a Műcsarnok mögötti egykori Felvonulási téren, itt épül meg a új Néprajzi.

Átalakítják a Mátyás templom melletti egykori pénzügyminisztériumi épületet, az NGM költözik majd a falai közé.

1

Missziós, oktatási és szociális célokra kaptak a baptisták egy új épületet a kormánytól a Benczúr utcában.

Új szakorvosi rendelőépületet kap Kőbánya az Egészséges Budapest Program keretében.

A 2019-es zsidó világversenyhez a józsefvárosi pályaudvaron alakítanak ki komplexumot.

Egy év alatt a fővárosi téglalakások átlagos négyzetméterára 16 százalékkal nőtt.

Nagy ütemben halad az új nemzeti stadion építése Budapesten.

Budapesti campusszal bővült a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

A IX. kerületi Nagyvásárcsarnok mögött szálloda épült egy szűk telekre, ráépülve a hatvanas évekbeli trafóházra.

5

Animáció készült arról, milyen is lenne a Nyugati tér közlekedése a felüljáró nélkül.

Újjászületik Bel-Buda egyik legfontosabb közösségi, kulturális és turisztikai tere.

Birtokba vették a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium épületét.

Mostantól emléktábla is hirdeti a Váci úti indóház jelentőségét.

Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum – írja a Magyar Idők.

Az elmúlt hat évben 700 millió forintot költöttek a munkálatokra.

A raktárbázist Piliscsabán alakítják ki egy több mint 11 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban.

2

Az V. kerületi Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont 2018 januárjától lesz látogatható.

Mintegy 850 millió forinttal támogatja a fóti plébániatemplom felújítását és a katolikus óvoda megépítését a kormányzat.

A Nemzeti Korcsolyázó Központ az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával épül fel.

Közel 2 ezer négyzetméteres új tömböt alakítanak ki a II. kerületi kórházban.

Itt van a videó a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületéről, melynek építése még idén elkezdődik.

Felújítják és kibővítik a krisztinavárosi Szent Gellért Gimnázium épülettömbjét.