építészet

Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.

A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.

Karmelita kolostor, kaszinó, miniszterelnökség – Mi minden lehet 300 év alatt egy épület? Eredetileg rendháznak épült, de jó 240 éve szolgált állami irodaházként a Szent György tér jellegzetes épülete, amely II. József idején kaszinó volt tekepályával, később főleg katonai hivatalok működtek benne. Legutóbbi funkcióját pedig mindenki ismeri, hiszen neve az elmúlt hét évben valóságos szimbólummá vált. A Karmelita kolostor története.

Két kupola az Országházon – Hauszmann Alajos meglepő pályaműve A magyar Országgyűlés már több, mint százhúsz éve tartja üléseit a Duna-parti otthonában, mely a világ egyik leggyönyörűbb országháza. Az 1870-es években azonban még egészen más jellegű épületet tartottak ideálisnak, az elképzelést pedig Hauszmann Alajos dolgozta ki alaposabban. Terve igazán különleges volt az Országház pályázatára benyújtott többi munkához képest.

A modern és az art deco bűvöletében – Árkay Bertalan korai épületei Árkay Bertalan a XX. századi építészetünk egyik meghatározó alakja volt és bár apja révén jelentős helyzeti előnyből kezdte pályáját, saját tehetségének és szorgalmának köszönhetően vált belőle kiváló szakember. A 125 évvel ezelőtt született építész a képességeit megcsillogtatta már a legkorábbi munkáiban is, melyek többsége lakóház volt. Írásunkban ezekből szemezgetünk.

Egy lipótvárosi épület színes története – 150 éves a Burián-ház Budapesten rengeteg bérház épült a XIX. század során, melyek gyakran nagyon hasonlóan néznek ki. Mégis sokuk őriz olyan jellegzetességeket, amelyek egyedivé teszik őket. Ilyen a szigorú szabályosságáról ismert Lipótváros egyik épülete is, a Zrínyi és az Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház. Tervezője Kallina Mór, akinek ez a korai munkái közé tartozik, de már megfigyelhetők rajta olyan jelek, amelyek előre vetítik későbbi főműveit, például a Honvéd Főparancsnokságot.

A Golgota tértől a Rezső térig – Egy keresztút XX. századi kálváriája A húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a nagypénteki keresztút, amivel Krisztus kínszenvedésére emlékezünk. A keresztutakat, vagyis kálváriákat magaslatokra szokás építeni, hiszen Jézusnak is a Koponyák hegyére, a Golgotára kellett felmennie. Pesten jobb híján Józsefváros külső részére került a kálvária, amely Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett és később az épen maradt darabjait a Rezső térre szállították.

Egy londoni épület ihlette a Corvin Áruházat – 100 éves lett Budapest ikonikus bevásárlóközpontja A Corvin Áruház több szempontból is a legek épülete: kiváló fekvésének köszönhetően sokáig a főváros legforgalmasabb bevásárlóközpontja volt, itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, majd a szocializmus idején a leghanyagabb módon tussolták el a rossz állapotát. Néhány éve azonban szépen felújították, így március 24-én, megnyitásának 100. évfordulóján régi fényében ünnepelheti a születésnapját.

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.

Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.

A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.

Szintlépés a József Attila utcában – Pollack Mihály eladott bérháza A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.

Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.

Százötven éve felépítették, hatvan éve felrobbantották – A Népszínház, amelyből a Nemzeti lett Ami a csinosságát illeti, versenytárs nélkül áll a monarchiában – írták a korabeli lapok a 150 éve épült Népszínházról, a későbbi Nemzeti Színházról. A díszes és ragyogó palota Budapest egyik ékessége lett, a pompás külső mögött aranyozott falakkal, freskókkal, elegáns nézőtérrel, pazar csillárokkal. A híres Fellner és Helmer építészpáros alkotása 90 évig állt a Blaha Lujza téren.

A pesti panoráma ékköve – Elárverezték a Belügyminisztérium székházát A Lánchíd pesti hídfője Budapest egyik legelegánsabb része, melynek képe a XX. század elején alakult ki. A korszak legsikeresebb vállalkozásai építették fel itt székházukat, a mai Széchenyi tér és József Attila utca sarkán például a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A pénzintézet alig harminc évig használhatta az épületet, amely az államosítás után a Belügyminisztérium otthona lett. A Dunára néző ikonikus palotát az állam pár hete eladta.

7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.

Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.

A Citadella szerepe a második világháborúban Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851–54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt a harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

Meseszerű épület a Városmajor utcában – A felújított Schachtner-ház A budapesti épületek nagy többségét az osztrák–magyar kiegyezés után, a dualizmus időszakában emelték, és rájuk a történelmi stílusok többé-kevésbé hű követése jellemző. A megelőző évtizedekben az ízlés nem volt még annyira következetes, a homlokzatok inkább csak megidézték az elmúlt korok hangulatait. Ezért a XIX. század közepének romantikus épületei – például az alábbiakban bemutatásra kerülő Városmajor utcai Schachtner-ház is – bájos színfoltként tűnnek ki az utcaképből. A közelmúltban felújított műemlék egyházi átadása a hétvégén történt meg.

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.