Az Erzsébet hidat 1903-ban adták át a forgalomnak, a külföldi szakértők a világ „legmonumentálisabb és legszebb lánchídjának” tartották. Néhány évtizeddel később a németek 1945. január 18-án a reggeli órákban felrobbantották. A második világháború során szinte teljesen megsemmisült hidat – a régi pillérek felhasználásával – a Sávoly Pál vezette munkaközösség tervei alapján kezdték újjáépíteni 1961-ben.

Az Erzsébet híd 1903-ban (Fotó: oszk.hu)

A híd második a világháború során szinte teljesen megsemmisült (Fotó: oszk.hu)

Az Országos Széchényi Könyvtár Diafilm- és Fotótára nem csupán az eredeti hídról őriz diafilm felvételeket, hanem az új építéséről is. A történelmi pillanatokat megörökítő dokumentumokon nyomon követhető a felújítás folyamata: egészen a felrobbantott acélroncs Dunából való kiemelésétől a ma is használatban lévő szerkezet terhelési próbájáig.

Diafilmen látható a híd újjáépítésének folyamata (Fotó: oszk.hu)

Annak a pillanata, amikor az úszódaru beemeli az utolsó pályatest darabot (Fotó: oszk.hu)

Az újjáépülő Erzsébet hídhoz kevesebb, mint feleannyi – 6500 tonna – acélanyagot használtak fel, mint elődjéhez, teherbírása mégis nagyobb. A terhelési próbán 115, részben megrakott jármű, mintegy 2000 tonna súllyal nehezedett a hídra.

Terhelési próbán (Fotó: oszk.hu)

A budai lejáró esti kivilágításban (Fotó: oszk.hu)

A hidat hat héttel a kitűzött határidő előtt, 1964. november 21-én adták át a forgalomnak, Budapest egyesítésének évfordulóját követően néhány nappal. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat, az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette.

Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Nyitókép: Az újjáépült Erzsébet híd 1961-ben (Fotó: oszk.hu)