2020. május 1. 11:00

Budapest ostroma 75 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án véget ért. Az állatkert hatalmas károkat szenvedett, egyetlen épülete sem maradt teljesen ép és sok a földdel vált egyenlővé. A látvány borzalmas volt: romok, leomlott falak, megroncsolódott kerítések, jégbe fagyott állatok és emberek mindenhol. A 2500 állat 99 százalékának nyoma veszett: megszökött, elpusztult vagy megették a budapestiek. Elképzelhetetlennek tűnt a gyors talpra állás, mégis, 1945. május 1-jén az állatkert újra kinyitott.

Az állatkert a főváros egyik ikonikus helyszíne mind a mai napig, mely már 1866 óta várja a látogatókat. A számos gyönyörű és egzotikus épületet és építészeti remeket felvonultató intézmény azonban az második világháborús ostrom alatt hatalmas károkat szenvedett.

Az állatkert főbejárata az 1920-as évek környékén (Fotó: FSZEK Budapest Képarchívum)

A közel 2500 egyedes állományából csak tizennégy maradt meg. Szinte az összes épületet bombatalálat érte, sok épület teljesen ledőlt, eltűnt a bölényház és a zsiráfház is, amelyeknek lakói is a romok alatt maradtak. Ilyen körülmények között vesztette életét – egy bomba okozta légnyomás miatt – Sziám, az állatkert legendás elefántja is, akit még 1900-ban kapott az állatkert I. Ferenc Józseftől ajándékba.

Sziám az állatkert híres elefántja volt 1945-ig (Forrás: Budapest, 2016. július)

Az egyik zsiráfszülő és az újszülött kis zsiráf 1943-ban. Az ostrom alatt a zsiráfház is romba dőlt (Forrás: Képes Vasárnap, 1943. augusztus 31.)

Romba dőlt madártelelő 1945-ben (Forrás: zoobudapest.com)

A kerítések megrongálódása miatt több ragadozó is kiszabadult, akik egymást falták fel. Olyan történet is lábra kapott, hogy egy oroszlán hetekig a földalatti vasút alagútjaiban húzta meg magát és kóbor lovakból lakomázva élte túl az ostromot. Zamercev, Budapest szovjet városparancsnoka pontosan beszámolt visszaemlékezéseiben erről a kisebb hadműveletről, ahogy a „harcedzett hős szovjet katonáknak” – egyetlen sérülés nélkül,  különböző ponyvák segítségével – sikerült elfognia és visszaszállítani az oroszlánt az állatkertbe.

Az állatkert új oroszlánja 1943-ban. A ragadozók is kiszabadultak 1945-ben (Forrás: Természet, 1943. december 15.)

A történetet egyetlen másik forrás sem említi meg, így bizonyára csak legenda, mivel egy ilyen tettet a szovjet propagandagépezet biztosan nem hagyott volna kiaknázatlanul. Másik, talán még biztosabb bizonyítéka a történet valótlanságának, hogy az állatkert tavaszi nyitásánál nem szerepelt semmilyen oroszlán, továbbá a földalattit – az iratok szerint – a németek elaknásították, így valószínűtlen, hogy ott akár egy állat is életben maradt volna.

A sérült kis szikla az állatkertben az ostrom után (Forrás: zoobudapest.com)

Egy romos állatház 1945-ben (Forrás: zoobudapest.com)

Az emberek, amit tudtak, elvittek és megettek az állatkertből, így a fogyasztható állatok – köztük a rackajuhok, lovak, szarvasok, őzek, antilopok, zebrák, pelikánok, papagájok, lámák, de még a kenguruk egy része is – kés alá kerültek. Az akváriumok 3 centis üvegét is betörték puskatussal és a kiömlő tengervízből fogdosták ki a halakat, hogy hazavihessék.

Az 1931-ben épült Afrika istálló, benne a zebrákkal 1944-ben. Fogyasztható állatokká váltak az 1945-ös ostrom után  (Forrás: Természet, 1944. július 15.)

Az akvárium 1944-ben még ép állapotban (Forrás: Természet, 1944. augusztus 15.)

„Volt négy amerikai és három európai bölényünk. Ritkaságok. Az európai bölények darabját tízezer dollárért vettük, ezeket a hét-nyolc mázsás állatokat itt trancsírozták fel az emberek, és vitték haza a bölénypecsenyét, hogy megfőzzék vagy kisüssék az óvóhelyen.” […] Hat tevénk közül megsütöttek és megfőztek ötöt […] pecsenye lett az antilopokból, a ritkaságszámba menő szomáli juhainkból, eltűnt harminc díszfácánunk” – mesélt a károkról Nádler Herbert, az állatkert igazgatója az 1946-os Képes Figyelő 20. számában.

Bölény 1941-ben az állatkertben. A hét-nyolc mázsás állatokat a helyszínen trancsírozták fel az emberek, és vitték haza bölénypecsenyét sütni (Forrás: Képes Vasárnap, 1941. március 23.)

A legtöbb állat mégis a hideg és az élelem hiánya miatt vesztette életét. Már az ostrom előtt is többször baj volt az élelembeszerzéssel, ezért is szántották fel például a teniszpályákat, hogy ott takarmányt termeszthessenek, de 1944. december 13-án gránát csapódott a takarmányraktárba, így ezzel sok állat sorsa megpecsételődött.

Az állatkert egykori teniszpályáinak felszántása takarmánytermesztés céljából. Hölzel Gyula felvétele (Forrás: A Természet, 1944. augusztus 15.)

A pálmakert üvegfalai egy becsapódott bomba által okozott légnyomástól mind beszakadtak. Mivel a fűtőberendezés is találatot kapott, a krokodilok a pálmakertben lévő kis tóban fagytak halálra. A „22–25 fokos meleghez szokott majmaink közül azok, amelyeknek nem akadt a közönség köréből önkéntes pártfogójuk és nem kerültek hamarosan magánlakásokba, néhány óra alatt megfagytak, amikor a majomház üvegtetejét aknák betörték és kiáramlott a csarnokból a meleg”  – fogalmazott Nádler a Budapest folyóirat 1946-os számában.

A pálmaház több találatot is kapott 1945-ben (Forrás: zoobudapest.com)

A krokodilok terráriuma, amelyet a pálmaházhoz építették (Forrás: A Természet, 1944. december 15.)

Az utolsó kép a krokodilokról, mielőtt a pálmaház találata után a hideg miatt megfagytak a vízben. Érdekes, hogy a kéthetente megjelenő újság még nem tudhatta, hogy mire megjelenik a decemberi szám, az állatkertet már bombatalálat éri, és hogy ez a kép az utolsó a még élő krokodilokról (Forrás: A Természet, 1944. december 15.)

A pálmaház újraépítve az 1960-as években (Forrás: Hungaricana/Zempléni Múzeum)

Az állatok közül a vízilovak „úszták meg” leginkább az ostromot, akiket zsírtartalékuk mellett az tartott életben, hogy medencéjük vízellátása nem a vízhálózatról működött – ami hamar tönkrement –, hanem független természetes meleg artézi víz látta el a szomszédos Széchenyi-fürdő vezetékeiből, így az állatok éhesen, de túlélték az ostromot. Érdekes adaléka még a történetnek, hogy 1946-ban vízilóbébi született, amelyért cserébe sok költséges, különleges állatot, mint például oroszlánt vagy tigrist lehetett kapni. Így nemcsak, hogy életben maradtak, és szinte egyetlen igazi látványossága lettek az állatkertnek, de fel is lendítették az állatkertet az elkövetkező években.

Vízilovak az 1932-ben épített új medencéjük lépcsőjén az 1940-es években (Kép: Fortepan/Képszám: 56808)

A vízilovak medencéje 1945 után is használatban volt (Fotó: Hungaricana/Zempléni Múzeum)

Amint lehetett, az ostrom után 1945 tavaszán nekiláttak a romok eltakarításának és az elpusztult állatok eltemetésének. Az egykori dolgozók sokszor egész családjukkal takarították a helyszínt, de az igazgató is ugyanúgy lapátolta a törmelékeket, mint bárki más. Sok állat maradványa csak később került elő. A tóba fagyott krokodilokat például csak a tavaszi olvadáskor találták meg, de még 2012-ben is találtak csontokat, az egyik zsiráf maradványait.

Nádler igazgató a dolgozókkal együtt takarította el a romokat 1945 tavaszán (Forrás: zoobudapest.com)

A zsiráfbika csontjait 2012-ben találták meg (Forrás: zoobudapest.com)

Az igazgató 1946-ban arról számolt be, hogy az ostrom után öt víziló, a „Mala” névre hallgató indiai elefánttehén, egy kétpúpú teve, egy zebra, egy láma, egy délamerikai borz és négy kisebb madár maradt életben. A megmaradt állatokat a fűthető Elefántházban helyezték el.

Mala, az elefántanya borjával 1942-ben. A néhány állat egyike, amelyik túlélte az ostromot (Forrás: A Természet, 1942. május 15.)

Habár márciusban még olyan híreket lehetett olvasni, hogy az állatkert ezentúl csak növénykert lesz, és legfeljebb magyar állatokból lesz ott baromfi-, kecske- vagy nyúltenyészet, a hatalmas károk ellenére 1945. május 1-jén újra megnyílt az állatkert. Annak ellenére, hogy csupán pár „hős túlélő” állat fogadta a vendégeket, hatalmas tömeg jelent meg a szervezett ünnepségen, közel 40 ezer gyerek léphetett be ingyenesen az állatkertbe. Habár a gyerekek nem láthattak majmokat, zsiráfokat és medvéket sem, de a lerombolt zenepavilon helyett felépített szabadszínpadról mesemondók, bohócok és színészek, zenészek szórakoztatták őket.

A megnyílt állatkert állatok híján eleinte inkább közparkként működött és az addigi dísznövények helyett zöldségfélék voltak láthatók. A pálmaház előtt például zöld- és lilakáposzta, karós bab és paprika nőtt, amit külön őrnek kellett vigyáznia. Hogy az állatkert ne veszítsen sokat a fényéből, sokszor befogadták a fővárosban turnézó cirkuszokat és azok állatait. Sőt az állatkert és a cirkuszok népszerűsítése érdekében, miként az 1940-es évek elején is, az állatkertben lakó állatkerti vagy cirkuszi elefántokat többször megsétáltatták Budapest utcáin az emberek nagy örömére.

Az állatkert elefántjai sétálnak az Andrássy út és a Hősök tere környékén 1943-ban (Forrás: Képes Vasárnap, 1943. július 20.)

Az állatkert mindig is az ország egyik leglátogatottabb helye volt és az egyik legnagyobb figyelmet kapta, ahol az ország hírességei, vezetői, királyai is mindig megfordultak. Az ostrom előtti években például Horthy Miklós is többször látogatta az állatkertet, hol hivatalos látogatásként, hol pedig nagyapaként, amikor unokáját vitte az állatkertbe sétálni.

Horthy Miklós kormányzó és unokája, ifj. Horthy István az állatkertben 1943-ban (Forrás: Képes Vasárnap, 1943. április 27.)

Horthy Miklós kormányzó és unokája, ifj. Horthy István az állatkertben 1943-ban (Forrás: Képes Vasárnap, 1943. április 27.)

Horthy Miklós kormányzó és unokája, ifj. Horthy István az állatkertben 1943-ban (Forrás: Képes Vasárnap, 1943. április 27.)

Az ostrom utáni kifosztás mértékét az is jól mutatja, hogy az állatkert többször hirdetett az újságokban, hogy ha van még valakinél elkobzott állat vagy bútor, azt szolgáltassa vissza. A Szabad Nép 1945. április 24-ei számában ez olvasható: „Az Állat és Növénykert igazgatósága felhívja mindazokat, akiknek birtokában az Állatkert tulajdonát képező bútorok, felszerelési tárgyak, könyvek, állatok vagy növények vannak, hogy azokat 8 napon belül az Állatkert igazgatóságának szolgáltassák vissza, mert ellenkező esetben — az igazgatóság által jórészt ismert, jogtalan birtokosok ellen — a büntető eljárást haladéktalanul megindítja.”

Hirdetés 1945-ben (Forrás: Világosság, 1945. november 13.)

Eleinte senki sem jelentkezett, de lassanként több olyan állat is előkerült, amelyek az állatkertből származtak. Az állatkert igazgatója így nyilatkozott az 1945 november 13-ai Világosság című újságban: „Eltűnt állatainkból két majmot, három pónilovat és egy papagájt sikerült visszaszereznünk. Ezeket az ostrom után néhány élelmes pesti ember egyszerűen hazavitte és áruba bocsátotta. A pónikat egy fuvarozóvállalatnál találtuk meg, a papagáj a Teleki téren statisztált, míg a két majom egy vénkisasszony lakásán kötött ki.” Később hírt kapott az állatkert arról is, hogy vidéken két tevével szántanak, így nemsokára azok is visszakerültek a rendes helyükre.

Állatállomány 1946 márciusában (Forrás: zoobudapest.com)

Az állatkert az ostrom utáni években a nehéz anyagi lehetőségek miatt lassan gyarapodott, de 1949-ben már több, mint 700 állatról számolnak be a hírek. Bár ezek nagy része nem egzotikus állat volt, de oroszlán, barnamedve, kenguru, zebra és flamingó is már volt az állatkertben. A megrongálódott épületeket hamarosan felújították, újjáépítették és a nehéz körülmények ellenére az ostrom után csodával határos módon az állatkert a története során harmadszor is újraindult. A Fővárosi Állat-, és Növénykert mind a mai napig Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állatkertje, és a közel egymilliós évi látogatottságával egész Magyarország egyik legnépszerűbb intézményének, közgyűjteményének számít.

Nyitókép: Az 1931-ben épült Afrika istálló, benne a zebrákkal 1944-ben (Forrás: Természet, 1944. július 15.)

vissza a teljes nézetre