2020. május 13. 09:00

A Várhegy keleti, Dunára néző lejtője kanyargós útjaival és buja növényzetével remek adottságú hely, állapota azonban az elmúlt években igencsak leromlott. Most azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében rendbe hozzák a területet: 2019-ben elkészült az egyedi panorámával rendelkező Ellyps sétány első, északi szakaszának felújítása. A teljes rekonstrukcióját pedig idén fejezi be a Várkapitányság. Folytatják a növénytakaró megújítását, valamint a balesetveszélyes burkolatok, lépcsők javítását is. Az átalakítás tervezői a Pestbudának elmesélték, mi mindent foglal magába a felújítás.

A Várhegy keleti, a Lánchíd Alagútja mellett elterülő lejtői a budapestiek és a turisták számára egyaránt kedvelt sétálóhelyek lehetnek, hiszen ösvényein gyorsan feljuthatunk a Clark Ádám térről a zöldbe boruló Szent György térre vagy akár a Dísz térre is. Az Ellyps sétány környezete azonban igencsak leromlott: az utak kövezete töredezett, a lépcsők sok helyen szétcsúsztak, a terület az utóbbi években már balesetveszélyessé vált, a kissé elvadult növényzetről nem is beszélve. Hiába tehát a nagyszerű adottságok; a legtöbben mégis inkább csak áthaladnak itt, megállni, leülni, nézelődni nem igen szokott senki, az Alagút tetejét kivéve. Éppen ezért döntött úgy a Várkapitányság, hogy a tavalyi évben elkezdi az Ellyps sétány rekonstrukcióját.

A Nemzeti Hauszmann Program egyik kiemelkedő célja, hogy a budai Vár gyalogosan, kényelmesen is megközelíthető legyen az itt élőknek és az idelátogatóknak egyaránt. Így a gépkocsiforgalom korlátozásával párhuzamosan, környezetbarát alternatívaként megújítják a  sétányokat, lépcsőket és a zöldfelületeket is.

Az Ellyps sétány első szakaszának felújítása előtt és után készült képek (Fotó: Várkapitányság)

Az eddig elkészült beavatkozás így a végső rendezési terv kidolgozásáig méltó és egyben színes, izgalmas területté varázsolja majd a keleti várfal alatt húzódó lejtőket. A koncepciót a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda dolgozta ki, csakúgy, ahogy a Szent György tér esetében is tette. A tervezők lapunk érdeklődésére részletesen elmesélték, mi minden újul meg a területen. 

A munkálatokat pontos helyszíni felmérés előzte meg és az átalakítást úgy tervezték, hogy az beleilleszthető legyen a Nemzeti Hauszmann Program keretében megvalósuló rekonstrukciók átfogó koncepciójába. Mivel a terület városképi és történeti szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű helyszín, az ökológiai szempontok mellett ezeket is figyelembe vették.

Mi változik? 

A munkálatok során a sétány északi felén már kijavították a széttöredezett, hiányos, balesetveszélyes útburkolatokat, helyrerakták az elcsúszott, girbegurba lépcsősorokat. Közel 300 kg súlyú gránit lépcsőelemek újjáépítésével végezték a szakemberek a helyreállítást. Fenntartható, költséghatékony és értékmentő rekonstrukciós eljárást alkalmaztak, ugyanis a meglévő, széttöredezett kőtömböket kivették és gondos kezekkel új alapozásra visszaépítették.

Ezt követi hamarosan a déli (a Sikló másik oldalán elhelyezkedő) rész rendbetétele is. A felújítás nyomán az évtizedek alatt ötletszerűen odatelepített tárgyak (például kukák, padok) szedett-vedettsége is megszűnik és új eszközök kerülnek ki helyettük, megteremtve ezáltal a harmonikus, egységes hangulatot.

Az átalakítás a nyári melegben is kellemes, hűvös keleti lejtő sétány jellegét erősíti majd, ahol a jövőben anélkül lehet majd áthaladni, hogy orra bukna az ember, ezenkívül kiváló lesz az ücsörgésre, pihenésre, beszélgetésre is. 

Az Alagút tetején lévő terecske utcabútorait is kicserélik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Természetközeli környezetet idéznek majd a növények

Sok helyen megújul a növénytakaró is. Mivel erősen lejtős domboldalról van szó, ahol a csapadékvíz akadálytalanul zúdul le, ezért az erózió igencsak kikezdte a talajt. Itt olyan beavatkozásokra van szükség, amelyek megakadályozzák a további pusztulást, ami sok helyen a gyér aljnövényzet miatt következhetett be (hiszen nem volt, ami megfogta volna a talajt). A mostani rendezés egyik fontos eleme éppen ezért a növénytakaró helyreállítása is. 

Ehhez a meglévő faállomány sűrű lombkoronájának záródását is csökkenteni kell, mivel a fák alatti sötét, száraz környezetben meglehetősen gyérré vált az aljnövényzet. Fakivágás nem lesz, a lombok szellősebbé, világosabbá tételével sokkal jobbak lesznek a földbe ültetett növénykék életkörülményei. A lejtőkre telepítendő növények megfelelő növekedéséhez ezenkívül öntözőrendszert is használni fognak, enélkül ugyanis nehezebben tudnának megerősödni a zöldfelületek. 

A fák alá gondosan kiválasztott növényeket ültetnek majd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ellyps sétány területére tehát (várhatóan ősszel) gondosan kiválasztott, erdei aljnövényzetet idéző növényfajtákat telepítenek majd, amelyek egyrészt bírják a helyi körülményeket, másrészt minden évszakban más látnivalót tartogatnak az arra járóknak. Az ültetendő évelők (például gólyaorr, völgycsillag, hunyor, páfrányfélék, palástfű, kapotnyak, szellőrózsa) színpompás takarót alkotnak majd, emellett természetesen az eróziót is gátolni tudják. Lesz olyan terület is, ahol virágos gyepfelületet létesítenek, amely alacsony fenntartási igényű, praktikus, mégis szép takarást és látványt biztosít a jövőben.

Sajátos élőhely – sajátos igények

A városban lakó ember ösztönösen keresi és igényli a talpalatnyi zöldet, a növények jelenlétét, amelyek ősi környezetét idézik vissza. A parkok ezért kedvelt és rendkívül értékes részei városunknak, az ott élő növények gondozása azonban különbözik vadon élő társaikénál. Egy városi fát például számos olyan dolog korlátoz, ami egy erdőben élő társa számára ismeretlen: gyakran tápanyagszegény, levegőtlen talajban kénytelen növekedni, gyökerei mellett közművek futnak, koronájának terjeszkedését házak és légvezetékek korlátozzák. 

Az Ellyps sétány fákkal sűrűn benőtt, árnyékos, száraz és rendkívül meredek területe szintén nagy kihívást jelent az ott élő növényeknek, amelyek ezért másfajta ápolást igényelnek, mint napos, füves parkban élő társaik. Hogy mindezt az arra járó növénybarátok is jobban megértsék, a felújítás során tájékoztató táblácskákat is kihelyeznek majd a Várkapitányság munkatársai, amelyek bemutatják, mi miért történik: miért hagyják ott az avart, és esetenként miért metszik vissza fákat. Ez a fajta környezeti nevelés egyébként a világ nagyvárosaiban egyre népszerűbb módszer arra, hogy a városlakók ne csak szeressék, de meg is ismerjék a parkok fenntarthatóságának titkait. 

Honnan kapta a nevét az Ellyps sétány? 

Az Ellyps (régebben Elyps, vagy Ellipse) sétány nevét az Alagút fölötti terasz egykori alakjáról kapta. Itt a XIX. század derekától kezdve vendéglő (kioszk, mulató, később „kávéház”) működött, amely az Alagút második emeleti helyiségeit is használta. Az épületet később lebontották, a környező lejtőn kanyargó utak, vagyis az Ellyps sétány területe viszont generációk számára szolgált romantikus randevúk helyszínéül. A teraszt 1937-ben Magyarok Nagyasszonya bástyára keresztelték át.

Ezen az 1870-es évekbeli képen még látszik az Alagút tetején lévő vendéglátóhely, az Ellyps – róla kapta a nevét az Ellyps sétány (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Később ezt lebontották, a terület azonban sokáig nem talált magára, ám az erózió közben szorgosan dolgozott, így vált szükségessé a mostani rendezés, amely fontos beavatkozás, mégis alacsony költséggel varázsolja majd a Várhoz méltóvá a jobb sorsra érdemes területet. Az ősz végére tervezett növényültetést követően végre botlásmentesen mászhatjuk majd meg a hegyet, de meg is pihenhetünk, ha úgy tartja kedvünk, gyönyörködve a lejtőket borító természetközeli környezetet alkotó sokféle virágban, dísznövényben.

Nyitókép: Az Alagút tetején lévő, egykor ellipszis alakú területről kapta nevét az Ellyps sétány (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

vissza a teljes nézetre