2020. május 17. 12:00

Holló Barnabás neve talán nem ugrik be azonnal minden budapestinek, pedig a városban nap mint nap több tízezren sétálnak el művei mellett és csodálkoznak rá kiemelkedő alkotásaira. A Hősök terén álló Bocskai-szobor, az árvízi hajóst megörökítő híres domborműve a Ferenciek terén vagy a Corvin téren látható a gyönyörű Millacher-díszkút is az ő tehetségét dicséri. Szobrai szerte az országban megtalálhatók, de mi most a budapesti alkotásait mutatjuk be.

Holló Barnabás 1865. május 16-án született Alsóhangonyban. Hamar megmutatkozott a tehetsége, 1887-ben fel is vették  a budapesti Iparművészeti Iskolába, ahol többek között Strobl Alajos irányítása alatt tanult. Első szobrát a nagyközönségnek 1890-ben mutatták be a Műcsarnok kiállításán. Egy életnagyságú szarvast formált meg, amelyről a Pesti Napló 1890. december 11-én így írt: „Uj jelenség a téli tárlatban Holló Barnabás, ki életnagyságban szarvast mintázott, dús aggancsokkal. A szobrot a szűk helyiségben nem lehet kellőleg szemügyre venni; igy tehát sem előnyeiről sem hibáiról nem nyilatkozhatunk egész határozottsággal. Egy oldalról való, futólagos megtekintés után úgy látszik, hogy az állat mozdulata eléggé természetes.”

Holló Barnabás portréja 1903-ból (Forrás: Ország-Világ, 1903. január 4.)

A szobor bizonyára elnyerte a közönség és a megrendelők tetszését, miután ezt követően kapott megbízását egy fontos munkára, melynek témája az Akadémia megalapítása 1825. november 23-án. Már 1884-ben felmerült, hogy a Magyar Tudományos Akadémia épületén egy ilyen témájú domborművet helyeznének el, de csak 1891. február 15-én tett javaslatot báró Eötvös Loránd a felállítására, és 1891-ben, gróf Széchenyi István születésének századik évfordulóján tervezték átadni. De nem készült el addigra, ezután 1892-ben is fel akarták avatni, de végül csak 1893. január 15-én leplezték le az Akadémia utcai homlokzat Ferenc József tér (ma Széchenyi István tér) felé eső végén.

A Magyar Tudományos Akadémia alapítása című dombormű az MTA Akadémia utcai homlokzatán látható (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Másik híres műve Az árvízi hajós című domborműve, amelynek megalkotására 1892-ben írtak ki pályázatot. A nyertes Holló Barnabás lett, akinek munkája Wesselényi Miklóst mint az 1838-as nagy árvíz önfeláldozó hősét örökíti meg. Az alkotás az 1900. évi Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert. A dombormű csak később, 1905-ben került fel a Ferenciek terén álló templom Kossuth Lajos utcai oldalára, ahol ma is megcsodálható.

A Ferenciek terén álló templom Kossuth Lajos utcai oldalán látható a Párizsban aranyérmet nyert dombormű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az árvízi hajós, Wesselényi Miklós emlékére készült dombormű a belvárosi ferences templom külső homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Híresebb kültéri budapesti szobrai

A Hősök tere mindig is az ország egyik kiemelkedő és legtöbbet látogatott központi tere volt, itt látható a Millenniumi emlékművön a Holló Barnabás által készített Bocskai István-szobor is.

Bocskai István szobra buzogánnyal és a zsitvatoroki béke okmányával a Millenniumi emlékművön (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bocskai István szobra a Millenniumi emlékművön (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Bocskai-szobor azonban csak 1958-ban került a Hősök terére, addig 1903-tól a Kodály köröndön volt felállítva. Ez a szobor is egyike volt annak a tíz szobornak, amit Ferenc József ajándékozott a magyar nemzetnek.

A Kodály köröndön 1903-ban még a két hajdúvitézzel az oldalán, amelyek „nem követték” Bocskai szobrát a Hősök terére (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Másik nagyobb volumenű kültéri szobra a Lajos kútja, amely a Corvin téren áll. Sokan Millacher-kútnak hívják, miután Millacher Lajos szikvízgyáros a végrendeletében jelentős összeget hagyott a városra egy emlékkút emelésére. A  végrendeletben előírtaknak megfelelően pályázatot hirdettek, amit végül Holló Barnabás nyert meg. A szobor, amely 1904-ben készült el, egy magyar vitézt ábrázol, aki ivótülökből iszik, a lábainál pedig egy kutya látható.

Lajos kútja az I. kerületben, a Corvin téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Végrendeletében Millacher Lajos szikvízgyáros jelentős összeget hagyott a városra egy emlékkút felállítására, az alkotáson az ő domborműve is látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lajos kútja a Corvin téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Későbbi munkáinak egyike a Greguss Ágost egyetemi tanárt ábrázoló szobor, amelyet 1913-ban készített, és a budai Vár közelében, a Palota út egyik kanyarulatában áll. A mű létrehozását Greguss saját tanítványai finanszírozták, akik országos gyűjtést indították.

Greguss Ágost mellszobra az I. kerületi Palota úton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Greguss Ágost a Palota úton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Természetesen Budapesten kívül is számos híres kültéri alkotása található. Híresebbek ezek közül a teljesség igénye nélkül Tompa Mihály szobra Sárospatakon (1896) és Rimaszombaton (1902), a Szabó István emlékszobra Rozsnyón (1897), II. Rákóczi Ferenc szobra Balatonalmádiban (1902), Kossuth Lajos szobra Balatonalmádiban (1903), Ajkán (1904) és Losoncon (1910, de ezt 1919-ben elpusztították), Vay Ádám síremléke Vaján (1906), Bocskai István szobra Debrecenben (1906) és Hajdúböszörményben (1906), Vajda János mellszobora Válon (1908) vagy a Mátyás király szobra Sajógömörön (1912).

Művei az Országház épületén

Művei 1900-tól megtalálhatók az Országház külső és belső díszítőszobrai között is. Számszerűen öt kültéri és három beltéri műve látható itt. Az épület Duna felőli oldalán kapott helyet I. Béla, Hunyadi János, I. Lipót és II. Lipót. József nádor szobra pedig a Kossuth Lajos tér felé néz a Parlament déli végfalán.

Holló Barnabás szobrai az Országházon. Balról jobbra: I. Béla, I. Lipót, II. Lipót és József nádor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hunyadi János szobra az Országházon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Országházban, a főrendiházi társalgóban – ahol több szoborcsoport is a mezőgazdaság ágazatait mutatja be – található egy hármas szoborcsoportja is Holló Barnabásnak, egy csikóst, egy juhász és egy libatömőt formált meg, az alkotások a paraszti gazdálkodást hivatottak bemutatni.

A juhász, a libatömő és a csikós szobra a Parlament főrendiházi társalgójában (Fotó: parlament.hu – virtuális séta)

A Magyar Tudományos Akadémiai rendelései

Az Akadémia Holló Barnabást „Az Akadémia alapítása 1825. november 23-án” című munkája után sokszor felkérte további szobrok megalkotására, így készült el 1909-ben Kőrösi Csoma Sándor márvány mellszobra, mely ma a MTA Keleti Gyűjteményének bejáratánál található. Érdekesség, hogy ennek a szobornak több másolata is létezik, mint például az indiai Kalkuttában, a Nagyenyedi Gimnáziumban és Gyömrőn is.

Kőrösi Csoma Sándor: a szobornak több másolata is készült (Forrás: Élet, 1910. november 27.)

Kőrösi Csoma Sándor szobra az ázsiai közösségek kalkuttai székházában (Forrás: Élet és Tudomány, 1967. október 20.)

Ugyancsak az Akadémia épületében, az első emeleti folyosó jobb oldali fülkéjében látható Mikszáth Kálmán márvány mellszobra, melyre Mikszáth szivarral ült portrét és az író saját kérésére készült el 1910-ben.  

Mikszáth Kálmán modellt ül mellszobrához, Holló Barnabás műtermében 1909-ben (Forrás: Uj Idők, 1910. január 23.)

Holló Barnabás műhelyében, balra Kőrösi Csoma Sándor, jobbra Mikszáth szobra készül (Forrás: Uj Idők, 1909. december 12.)

Talán azonban az élete utolsó éveiben 1914-ben felkért Erzsébet királynét ábrázoló márvány domborműve az egyik legismertebb műve az Akadémia épületében. Ezt a munkáját az 1950-es években leszerelték és letakarva állt a folyósón, majd 1992-ben került vissza mostani helyére, az Akadémia lépcsőházába. A dombormű Erzsébet királynét ábrázolja Deák Ferenc ravatalánál.

Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál (Fotó: MTA Művészeti Gyűjtemény)

Kevésbé ismert budapesti művei

A nap mint nap látható alkotásain kívül sok olyan műve is található Budapesten, amit talán kevesebben ismernek, vagy ami nem látható mindig. Az egyik ilyen érdekes munkája az 1910-ben bemutatott Betleheme volt, amelyet minden évben csak karácsonykor lehet látni a budapesti Szent István-bazilikában. Ez a betlehem az egyike volt azoknak, amelyek elindították a betlehemállítás budapesti szokását.

Betlehem a Szent István-bazilikában, 1910 (Fotó: Zempléni Múzeum/Hungaricana)

A Betlehemről készült kép 2001-ben, Bohanek Miklós felvétele (Forrás: Szabad Föld, 2001. december 21.)

Másik kevésbé ismert műve a budapesti Tűzoltó Múzeumban található, a X. kerületi Martinovics téren. Itt egy domborműve látható, amit még 1904-ben Köhler István tűzoltószergyáros felkérésére készített A tűzoltás allegóriája címmel. Az eredeti dombormű ugyan elpusztult, de a bronzplakett változata mind a mai napig megvan a Tűzoltó Múzeumban.

A tűzoltás allegóriája: a hős tűzoltó egy fiatal nőt ment meg az égő házból, ezért az angyal koszorút helyez a fejére (Forrás: Ország-Világ, 1904. augusztus 21.)

Végül, ha valaki a Farkasréti temetőben sétál, ott is található több munkája, többek között a Radoychich, a Ringer vagy a Wabrosch család síremlékére is ő készítette a domborművet.

Érdekességként még érdemes megemlíteni, hogy többször részt vett különböző nagy szoborpályázatokon, így 1908-ban a budapesti Kossuth-szobor megalkotására kiírt pályázaton is, ahol harmadik lett, míg a kassai Rákóczi-síremlék elkészítésére kiírt pályázatot ő nyerte meg. Ez az utóbbi mű később rengeteg vesződséget jelentett a művésznek, s végül nem készítette el, mivel tanára, Strobl Alajos kérésére visszavonták a megbízását.

A budapesti 1908-as Kossuth-szobor pályázatán III. díjjal kitüntetett pályamű. Holló Barnabás és Istók János műve (Forrás: Ország-Világ, 1908. április 19.)

Kisebb munkái: a kisplasztikák

A hatalmas szobrokon kívül Holló Barnabás számos kisplasztikát is készített, melyek legtöbbjét Budapesten a Képzőművészeti Társulat  kiállításain, iparművészeti tárlatokon mutatták be, de persze megrendelésre is készültek ilyenek. Egyik leghíresebb ilyen műve, melyből később nagy szobor is lett Budapesten, a Toldi a farkasokkal című kisplasztikája 1906-ból. Munkájáért a Milánói Iparművészeti Kiállításon aranyéremmel jutalmazták. A kis szoborból – több mint tíz évvel Holló Barnabás halála után – csak 1928-ban lett köztéri szobor a Stefánia úton, de az alkotás sajnos elpusztult a II. világháborúban.

A farkasokkal viaskodó Toldi. A szobor talpazatán a felirat: „Akkor fogja Toldi, jót kanyarít vele…” Arany János: Toldi, V. Ének 10. (Forrás: Uj Idők, 1929. augusztus 4.)

Ezenkívül természetesen számos híres kisplasztikája készült, melyek töbsége ma is látható a Nemzeti Galériában. Az intézmény a legnagyobb Holló Barnabás-gyűjtemény birtokosa. Ilyen munkái a teljesség igénye nélkül: Gróf Dessewffy József Kazinczy Ferencz levelét olvassa (1897), II Lajos (1898), Megy a juhász szamáron (1898), Kis furulyám szomorúfűz ága (1900), Őfelsége a király (1900), Erzsébet királyné (1900), Kuruc vitéz (1904), Kuruc vitéz (1906), Toldi a farkasokkal (1906) vagy a Vörös ördög (1915).

Gróf Dessewffy József Kazinczy Ferencz levelét olvassa (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. május 16.)

Bal felül: Kuruc vitéz (Magyar Mezőgazdasági Múzeum/Hungaricana); balra alul: II. Lajos (Vasárnapi Ujság, 1898. április 24.), középen: Megy a juhász szamáron (Magyar Iparművészet, 1898. január); jobbra felül: Vörös ördög (Vasárnapi Ujság, 1915. március 7.); jobbra alul: Kuruc vitéz (Magyar Iparművészet, 1906. január)

Kis furulyám szomorúfűz ága (Vasárnapi Ujság, 1900. február 18.); Őfelsége a király és Erzsébet királyné lovas szobra (Magyar Iparművészet, 1900. január-márciusi száma)

Évei vége felé

Utolsó két műve a Szent István- és a Szent László-szobor lett volna, amelyeket a budapesti piaristák rendeltek tőle. Azonban csak Szent László mintája készült el, ennek alapján halála után Istók János fejezte be a szobrot és készítette el a már megrendelt Szent István-szobrot is. A szobrok sokáig a piarista kápolnában álltak, most a gimnázium folyósóján vannak kihelyezve.

Szent László szobra a piarista kápolna jobb oldalán állt, most a piarista gimnázium folyosóján tekinthető meg (Forrás: archivum.piar.hu)

A Szent László-szobor egyébként a leírások szerint elkészült, de az újságok arról számoltak be, hogy Holló Barnabás 1916-ban elmezavarában darabokra törte azt.

Holló Barnabás tragédiája címmel közölt egy hírt 1916. május 11-én a Pesti Napló, ebben számoltak be a történtekről: „Holló Barnabást, a kiváló szobrászművészt, néhány nappal ezelőtt orvosi tanácsra beszállították a Ringer-szanatóriumba. A művész elméje elborult: tönkre tette a tulfeszített munka. Holló már hetek óta feltűnően ideges volt. Április utolsó napjaiban elhívta feleségét a műtermébe, hogy nézze meg legújabb alkotását, a piaristák temploma részére készített Szent László-szobrot. Hollóné el is ment délelőtt és megtekintette férjének sikerült munkáját. Délután ujra elment a műterembe és akkor látta, hogy a szobor darabokban hever. Holló Barnabás törte össze, de nemcsak ezt a szobrot tette tönkre, hanem több más alkotását is, a Rákóczi lovasszobornak pedig a fejét lefűrészelte. Holló ekkor már nem tudott számot adni cselekedeteiről. Holló Barnabás tragédiája őszinte részvétet keltett mindenütt.”

Betegségéből nem épült fel, és fiatalon, 52 évesen halt meg 1917. november 2-án. 1906-tól haláláig a Frankel Leó utca 21-23. alatti házban lakott. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

A Frankel Leó utca 21-23. alatti ház, ahol 1906-tól lakott Holló Barnabás (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Holló Barnabás emléktáblája egykori háza falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Minden újság elismerően emlékezett meg róla, így az elsők között a Művészet 1917-es téli száma is, ahol azt írták: „Holló Barnabás a köztudatban mindig is egy rokonszenves, kedélyes, derült világnézetű, a jó társaságot örömmel kereső, derék magyar embernek ismerték barátai s szeretettel és kegyelettel őrzik meg emlékét.”

Holló Barnabás emlékét azonban nem csak a barátai, hanem számos gyönyörű munkája őrzi szerte az országban. Életműve a századforduló egyik fontos szobrászati teljesítménye volt, a magyar művészettörténet a millennium időszakának egyik kiemelkedő szobrászaként tartja számon.

Nyitókép: Az Árvízi hajós, Wesselényi Miklós báró emlékének (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

vissza a teljes nézetre