2016. április 12. 09:17

Kétszázötven éve született Lipszky János, a 19. század eleji Magyarországot részletes térképen feldolgozó huszártiszt és tudós: tiszteletére kiállítást szervez a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár.

Kétszázötven évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki nem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet lapjaira. Tiszteletére a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár emlékkiállítást rendez. Lipszkyt Reisz T. Csaba kutató mutatja be írásában.

A Lipszky család a morvaországi Németbród (ma: Havlíčkův Brod, Csehország) melletti Lipa faluból származik. A család a cseh állami önállóság elvesztését jelentő fehérhegyi csata utáni menekülőkkel érkezett a Magyar Királyságba és Trencsénben telepedett le. Közülük Dániel (1623–1675) a városi tanács tagja és többször bírája lett, 1649-ben magyar nemességet szerzett maga és utódai számára.

Lipszky János evangélikus családban, 1766. április 10-én született a Trencsén megyei Szedlicsnán (ma Trenčianske Stankovce része, Szlovákia), de a közeli Turna (ma Trenčianska Turná, Szlovákia) katolikus anyakönyvébe jegyezték fel születését. Középiskolai tanulmányait Losoncon a reformátusoknál, Trencsénben a piaristáknál, majd 1779 és 1782 között a pozsonyi evangélikus gimnáziumban végezte.

Katonai pályafutását 1784-ben önkéntes kadétként kezdte és 1813. január 1-jén ezredesként vonult nyugdíjba. Ekkor hazatért és a családi birtokai rendbetételével – valamint térképe javításával – foglalkozott. Katonaként öt huszárezredben szolgált, harcolt a török ellen, részt vett a francia forradalom, majd a Napóleon elleni háborúkban. Az utolsó nemesi felkelés (1809) idején József nádor mellett a törzskarban szolgált, a hadi eseményekről az uralkodó számára összefoglalót is készített.

Az I. katonai felmérés magyarországi munkálataiban (1785), majd 1786–1787-ben az ország kataszteri felmérésében is részt vett. Ezredénél 1785-ben térképészeti ismeretekre oktatta tiszttársait, 1808-ban önálló ezrediskola felállítására tett javaslatot.

 

Lipszky János katonai szolgálata kezdetétől, 1784-től gyűjtött térképeket, szabadidejében egy katonai mű mellékletének szánt Magyarország-térkép kidolgozásán fáradozott.

1798-ban munkáját felkarolta és anyagilag is támogatta gróf Festetics György, majd József nádor segítette a térkép elkészítését. 1795 és 1808 között – leszámítva az 1805–1806. évi hadi eseményekben való részvételét – előbb ezredtulajdonosa, gróf Vécsey Szigbert adjutánsaként Pesten szolgált, majd a térkép elkészítésére is oda vezényelték, így a központi kormányzat és az egyetem tudósai segíthették munkáját. A Magyar Királyi Helytartótanács hivatali közreműködésével Bogdanich Dániel, az egyetem csillagvizsgálójának adjunktusa a hiányzó csillagászati meghatározásokat végezte el (1799–1801), Schedius Lajos esztétikaprofesszor a vállalkozásról tudósított és a helynévmutatót állította össze, a vármegyék pedig a vármegyei helynévjegyzékeket és a térképvázlatokat pontosították.

A kész térképek rézbe metszését a pozsonyi evangélikus közösséghez tartozó Prixner Gottfried és Karacs Ferenc végezték. A három részből álló Magyarország-térkép 1804 és 1810 között jelent meg. Előbb Magyarország kilenclapos általános térképe a háromlapos közigazgatási táblázattal (Mappa generalis, 1804–1808) látott napvilágot, majd a hozzá kapcsolódó névmutató (Repertorium, 1808), végül az egylapos áttekintő térkép (Tabula generalis, 1810). Lipszky pesti tartózkodása idején elkészítette Pest-Buda 1802. évi állapotát tükröző várostérképét is, amely 1810-ben nyomtatásban is megjelent.

A térkép eredeti rézlemezeiről a prágai Marco Berra (1826, 1833, 1849), majd a bécsi Artaria kiadó (1868, 1871) is készített levonatokat, ennek oka a térkép korábban példa nélküli pontossága és részletessége volt. Lipszky térképeit a 19. században legalább 40 alkalommal használták fel más Magyarország-térképek összeállításához, közülük is kiemelkedik Edmund Zuccheri 1811 és 1880 között közel harmincszor kiadott négy-, majd hatlapos térképe (Charte générale).


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó